Az ezredfordulón Ózdon járt a fővárosi Artemissio Alapítvány három képviselője, és levetített egy Barcelonából hozott filmet a városi cigány kisebbségi önkormányzat vezetői előtt. A bemutatott történet arról szólt, hogy a katalán gyerekek mellé katalán pedellusokat - valójában amolyan pedagógusasszisztenseket - alkalmaztak a spanyol többségű iskolákban, és ezután az addig sokszor renitens tanulók szinte megszelídültek. A film példáján felbuzdulva a helyi roma vezetők a munkaügyi központ ózdi kirendeltségén támogatást szereztek az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) tartós munkanélküliek foglalkoztatására, így elindulhatott a térségben a Pedellus-program. Bárdos Géza kirendeltségvezető elmondta: ezt olyan megoldásnak találták, amely elősegítheti a térségben halmozottan hátrányos helyzetben élők, elsősorban a cigányok felzárkóztatását. A főpróbát a 2001-2002-es tanév jelentette, amikor Ózd öt általános iskolájában alkalmaztak érettségizett, illetve szakmunkásképzőt végzett roma felnőtteket nevelési kisegítőként.

Kiválasztási szempont volt a példás életvitel, a viszonylagosan jó családi körülmények, a megfelelő kommunikációs készség és a gyermekek iránti empátia. Az intézményvezetők fejében állítólag meg sem fordult, hogy a legnépesebb vagy legerősebbnek gondolt családokból érkezőket részesítsék előnyben. Akik megfeleltek, részt vettek egy felkészítő tréningen, tanultak jogi ismereteket, viselkedéskultúrát, konfliktuskezelést, pszichológiát, gyermekgondozást. Munkába állásuk után feladatul kapták az óraközi szünetekben az ügyelet ellátását, az iskolába történő beszoktatást, a családlátogatást, az orvosi vizsgálatra kísérést, az úszásoktatás és sportversenyek, valamint a cigány hagyományőrző foglalkozások megszervezését. A kísérlet sikerét jelzi, hogy az első évben mintegy 4-5 százalékkal csökkent az igazolatlan mulasztások száma (a roma gyerekek iskolai lemaradásának okairól lásd Akadályfutás című írásunkat). A legeslegújabb kori pedellusok szembeszálltak a cigány szülőkkel, ha arra volt szükség, és ahol alkalmazták őket, ott megszűntek az addigra elszaporodó pedagógusverések. Tőlük még a felnőttek is elfogadják a szidást, a megrovást, mert ismerik őket, és mert maguk közül valóknak tekintik őket - magyarázzák a siker titkát az iskolai vezetők.

Az ózdi cigány kisebbségi önkormányzat elnökének, Berki Lajosnak minderről bőven van tapasztalata, lánya és felesége is ilyen modern pedellus. Járják a lepusztult lakótelepeket, és elmondják az ott élőknek - akiknek döntő többsége munkanélküli - a tanulásban rejlő előnyöket. Az OFA-program pedellusaként munkába állóknak vállalniuk kell a továbbtanulást is. Eddig hatan érettségiztek a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban, a kezdő csapatból ketten pedig már főiskolai hallgatók.

Sajóvárkony volt a program egyik úttörője, ott a 430 tanuló 95 százaléka cigány. Négy pedellust alkalmaznak, akiket 2001-ben az iskola dolgozói választottak ki. Itt azok a szülők jöttek szóba, akik rendszeresen eljártak a szülői értekezletekre, és viselkedésükkel, valamint gyermekeik iskoláztatásával példát mutattak a többi szülőnek. Az ózdi Árpád vezér úti iskolában Váradi Emese a domaházi bejárók felügyeletét látja el. A község régi vályogházaiba a környékről számos nagy létszámú cigánycsalád költözött be, és a tapasztalatok szerint gyerekeiknek szinte esélyük sincs a beilleszkedésre az iskola segítsége nélkül. A pedellus szerint a köszönésen át a kézmosásig és a WC használatáig mindent az alapoktól kellett nekik megtanítani.

Hangony község iskolájában Majoros Zoltánné Pálfi Tímea az egyik pedellus. Itt járta ki az általánost, több egykori tanára ma már kollégaként kezeli, bár az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola magyar-pedagógia szakán még most szerez majd diplomát. Liktor Tamás igazgató sikeresnek tartja a programot, Tímeát pedig a diploma és a gyerekszülés után már tanárként szeretné foglalkoztatni. Gondot okoz azonban, hogy az induláskor a pedellusok bérének - ami megfelel a mindenkori minimálbérnek - 90 százalékát fizette az állam, ám mostanra ez 70 százalékra csökkent, a fennmaradó összeg a helyi önkormányzatot terheli. Ráadásul évente pályázni kell a foglalkoztatásra, pedig a helyiek szerint jobb lenne, ha véglegesítenék a rátermett embereket.

KOVÁCS ISTVÁN