Pillanatnyilag nincs, aki márkamentesítsen, így hónapok óta raktárban áll kétkamionnyi, a hatóságok által lefoglalt, de a szociális tárcán belül működő Karitatív Tanács (KT) számára felajánlott hamis ruhanemű. A KT tagszervezetei - a Magyar Vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat és az Ökumenikus Segélyszervezet - pedig csak szeptember közepén hirdetnek eredményt a márkamentesítésre első alkalommal kiírt kétfordulós pályázaton.

A tanácsnak jó oka van az elővigyázatosságra: a márkamentesítést korábban egyedüliként koordináló Megváltozott Munkaképességűek Szakszervezete (MMSZ) elnökének tevékenységével kapcsolatban már nemcsak korábbi dolgozói emlegetnek visszaéléseket (HVG, 2007. február 17.), de ügyükben a Nemzeti Nyomozóiroda is nyomoz. A márkátlanítási "piacot" eddig uraló Iszkra Ferencné MMSZ-elnök családi cége, a Perl MMF Kft. most mégis bekerült a pályázaton az első körben kiválasztottak közé.

A márkátlanításra elvileg bárki jelentkezhetett, pontosabban minden olyan cég, amelyik rendelkezik olyan, a márkajegyek eltávolítására alkalmas technológiával, amelyet a márkatulajdonosok is jóváhagytak. Azt is vállalniuk kell, hogy nem válogatnak a márkák között, és elvégzik a szállítást, a raktározást és a nem márkátlanítható termékek megsemmisítését is, továbbá rendelkeznek megfelelő ruhaipari referenciákkal. A nyár eleji felhívásra 27 cég jelentkezett, közülük a tíz legjobb ajánlatot tevő jutott a második fordulóba. Ezeknek augusztus végéig be is kell mutatniuk, hogyan dolgoznának. A pályázati kiírás szerint az elbíráláskor előnyben részesültek azon szervezetek, amelyek megváltozott munkaképességűek foglakoztatására akkreditált és a még szigorúbb követelményeknek is megfelelő munkahelyet működtetnek.

Hiába az akkreditáció, a márkamentesítés terén szerzett tapasztalat, a korábban az Iszkra család (Iszkráné fia, György és felesége, Krisztina) tulajdonában lévő Gravitál Kft.-vel munkaviszonyban álló, elmaradt bére miatt viszont már bírósági végrehajtást is kérő Fekete Pál - akinek a cége pályázott, de nem került a legjobbak közé - nem érti, hogy az őt és társait becsapó, nekik egyenként átlagosan háromhavi munkabérrel tartozó, utánuk mégis állami támogatást is igénybe vevő Iszkráné hogyan kerülhetett a pályázati célegyenesbe.

A Perl MMF Kft. sem akkreditált, sem pedig védett munkahelyet nem tart fenn. Igaz, márkamentesítés terén vitathatatlanul az ország egyik legtapasztaltabb cége. Miután tulajdonosai - Iszkráné és férje, Iszkra Ferenc, az MMSZ tiszteletbeli elnöke - "találták ki" a márkamentesítés technológiáját, a márkátlanítást pedig 2001 óta kizárólag a szakszervezet koordinálta, azt az Iszkra család vagy az MMSZ érdekeltségei végezték, méghozzá a megrendelők megelégedésére, ráadásul igen olcsón.

Ezt a képet árnyalja némiképp Iszkráék korábbi - amúgy márkamentesítést is végző - dolgozóinak csalás és vámorgazdaság miatt tett feljelentése. Egy ehhez mellékelt összesítés szerint például az Iszkra családhoz 2003. június és 2005. április között 8,2 millió forint került többek között az eredetileg kizárólag karitatív célra felhasználható, márkamentesítésre váró, hamis márkajelzésű ruhák eladásából. Az ügyben a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság kezdett nyomozni, furcsamód sikkasztás gyanúja miatt. Mivel azonban az ügy több megyét is érint, április óta már a Nemzeti Nyomozóiroda folytatja az eljárást. Igaz, még mindig ismeretlen tettes ellen.

Nem ez az egyetlen futó büntetőügy az Iszkra család működésével összefüggésben. Az Iszkráné által képviselt MMSZ tulajdonában lévő, felszámolás alatt álló Megváltozott Munkaképességűek Terézvárosi Foglalkoztató Kft. (MMKTF) ügyvezetőjét, nem mellesleg Iszkráné másik menyét, Albuczy Dórát a cég felszámolója jelentette fel csődbűntett miatt, miután többszöri felszólítás után sem volt hajlandó átadni neki a cég iratait. A HVG kérdésére a vám- és pénzügyőrségnél megerősítették a nyomozásuk tényét, ám annak érdekeire hivatkozva nem adtak több információt.

Az MMKTF korábbi dolgozói amúgy júliusban az állami bérgarancia-alapból megkapták elmaradt bérüket (pontosabban annak alig a felét, az évek óta hiába várt fizetésük nagyobb részét ugyanis adóként és járulékként levonták). Kósik Gyuláné - akit a munkaügyi központ közvetített ki a nagy csinnadrattával és Tóth Mihály (MSZP) csepeli polgármester jelenlétében átadott, a rászorulók megsegítésre szánt önkormányzati tulajdonú foglalkoztatóba - 234 ezer forintot követelt, amiből 109 ezret kapott meg. Ő és hét társa szintén tettek rendőrségi feljelentést, miután kiderült, valaki meghamisította az aláírásukat a bérlapjaikon - azt a látszatot keltve ezzel, hogy megkapták a fizetésüket -, merthogy így akartak a foglalkoztatásuk után állami támogatást igényelni.

Csalás és okirat-hamisítás miatt kezdett tavaly áprilisban nyomozni a csepeli rendőrség, amely vádemelési javaslattal zárta le az ügyet, de az ügyészég megszüntette a nyomozást. A határozat szerint tény ugyan, hogy valaki meghamisította a bérlapokat, de azt már nem tudták kideríteni, ki tette. Érthetetlen módon a cégiratok szerinti ügyvezető, a dolgozók által nem is ismert Albuczy és a céget a dolgozók előtt ténylegesen képviselő Iszkráné felelőssége fel sem merült. Mindezek után alappal hivatkozhat Iszkráné arra - például a Karitatív Tanács ülésén -, hogy ő egyetlen büntetőügyben sem érintett.

PÁLMAI ERIKA