2007. április. 11. 00:00 Utolsó frissítés: 2007. április. 11. 17:53 Társadalom

Golyóérett lepkék

Kétfajta érdek, a természet védelme és az erdőgazdálkodás, vadászat nyereségessége olyan éles összeütközésbe került a Dél-Alföldön, hogy a főszereplők bűnözőt látnak egymásban.

A nagy szikibagoly elnevezés (Gortyna borelii lunata) nem éjszakai ragadozó madarat, hanem egy olyan lepkefajt takar, amelyet a hozzá nem értők egy része mint undorító állatot minden további nélkül agyoncsapna, hernyóját eltaposná, ha úgy érezné, zavarja nyugalmát. Más megítélést kap viszont a faj a kutatóktól, egy természetvédelmi kiadvány szerint "kiemelkedik a magyar lepkék közül, azt is lehet mondani, hogy ez a magyar természetvédelem lepke-zászlósfaja".

Az élő hungarikum pénzben kifejezett értéke egyedenként 100 ezer forint, vagyis tíz hernyó megölése már milliós természeti károkozást jelent. Körösladány közelében a lepke egyik legjelentősebb magyarországi populációját nem is a helyiek vagy kirándulók veszélyeztetik, hanem a vadászati célból, mesterségesen elszaporított vaddisznóállomány, illetve a nagy szikibagoly és számos védett növény élőhelyére vadasparkot álmodó Dalerd Dél-alföldi Erdészeti Zrt. vezetői.

Néhány ítélet is bizonyítja, hogy az uniós csatlakozást követően a természetvédelem pozíciói valamelyest erősödtek, a hatóság "fogai" élesebbé váltak. Közismert, hogy például a nőnapi nagyüzemi hóvirággyűjtőket Miskolcon már 5-7 hónap felfüggesztett szabadságvesztés büntetéssel is sújtotta a bíróság (HVG, 2007. március 17.). Az is bizonyítható, hogy Körösladány mellett már a Dalerd által tervezett vaddisznóskert kerítésének létesítésével is tetemes kárt okoztak. A kerítés nyomvonala mentén több méter szélességben felforgatták a talajt; a Nimfea Természetvédelmi Egyesület feljelentése szerint csak ezzel mintegy 20 milliós, más botanikusok becslése szerint akár 30 milliós eszmei értékű kárt okoztak különböző védett növényekben - nagyjából akkorát, mint a Miskolcon elítéltek a 3200 tő hóvirág begyűjtésével.

A képlet azonban bonyolultabb. A munkálatokat ugyanis érvényes - ha talán nem is teljesen hiánytalan - engedélyek birtokában végezték, a Dalerd vezetése joggal hivatkozhat arra, hogy a földművelésügyi tárca hozzájárulását adta a vadaskert létesítéséhez. Az erdőgazdaság helyzetét erősíti az eddigi rendőrségi hozzáállás is, első körben ugyanis a szeghalmi rendőrkapitányság elutasította a Nimfea feljelentését, mondván: a Dalerd az engedélyek szerint járt el. A feljelentő ezt a határozatot megtámadta, érvelése szerint az engedély nem terjed - a természetvédelmi hatóság hozzájárulása nélkül nem is terjedhet - ki a védett természeti értékek elpusztítására; még akkor sem, ha maga az a 418 hektár, ahol a vaddisznóskertet létesítik, nem áll természetvédelmi oltalom alatt.

A büntetőeljárás mellett a Nimfea polgári pert is kezdeményezett, kérve a jogsértés megállapítását, valamint a veszélyeztető és kárt okozó magatartástól való eltiltást. Noha kártérítést nem kértek, a Szegedi Városi Bíróság éppen a lehetséges kárérték tízmilliós nagyságrendjére hivatkozva továbbadta a labdát a megyei törvényszéknek, első fokon itt kell majd dönteni. Csakhogy a másik fél is hagyományosan keményen lép fel a vadászati bevétel érdekében. Vass Sándor, a Dalerd vezérigazgatója több nyilatkozatában is kifejtette, hogy a természetvédők jelentősen nehezítik cége gazdálkodását, a "zöldeket" már-már a helyi lakosság ellenségeként próbálta beállítani.

Egy, a körösladányihoz hasonló csatát alapvetően megnyert a Dalerd egy néhány éve Ásotthalom térségében bekerített disznóskert érdekében, sikerrel fellebbeztek a kiszabott természetvédelmi bírság ellen is. Igaz, ott végül legalább annyi kompromisszumra hajlandóak voltak, hogy az eredetileg 340 hektárnyi - azóta 800 hektárosra duzzadt - vadaspark 13 legérzékenyebb, védett növények élőhelyéül szolgáló, 0,5-3 hektáros foltjait körbekerítették. A körösladányi ügyet a Dalerd szempontjából tovább bonyolítja a természetvédelmi civil szervezet akciója, ezért példátlan lépésre szánta magát az erdőgazdaság: rágalmazás címén feljelentést tett a Nimfeát vezető Sallai R. Benedek és egy munkatársa ellen. Az első békéltető tárgyalás április végén lesz, az erdőgazdaság feljelentése ugyanis látványosan gyorsabban mozdította meg az igazságszolgáltatást, mint a természetvédők kezdeményezte eljárások.

FAHIDI GERGELY

hvg360 Földes Márton - Nagy Gábor 2025. március. 19. 06:30

Félútig ment a tűzszünetben a Trump kínálta mozgásterét tesztelő Putyin

Csak korlátozott tűzszünetbe egyezett bele a Donald Trumppal folytatott telefonbeszélgetésén Vlagyimir Putyin. Az energiarendszerek megkímélése jól jöhet Ukrajnának, de nem állítja meg az orosz offenzívát, amivel Moszkva igyekszik még jobb pozíciót szerezni a további tárgyalásokhoz.