Ha kell, többletszolgálattal igyekszik megnövekedett feladatainak eleget tenni néhány hónapja az Országos Rendőr-főkapitányság kötelékébe tartozó Köztársasági Őrezred. A feladatnövekedés leginkább a miniszterelnök és családja fokozottabb védelmét érinti, hiszen - mint azt Szabó Ferenc vezérőrnagy, az őrezred parancsnoka a HVG-nek elmondta - újabban átlagosan napi két-három fenyegetés címzettje a kormányfő.

A közjogi méltóságok folyamatos védelme amúgy rutinfeladat lenne az őrezred számára. Az általuk hivatalból vigyázott személyek körét (idetartozik a köztársasági elnök, a miniszterelnök, továbbá a parlament, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnöke), illetve a tizenegy kiemelten védett objektumot egy 1996-os kormányrendelet sorolja fel. Ehhez - ideiglenesen - pluszfeladatokat is rendelhet a kormány, ha például valamely, amúgy állandó védelemben nem részesülő tagját megfenyegetik.

Az őrezred kapacitásai azonban úgy tűnik, nyugalmi állapotra lettek kialakítva. Szabó elmondása szerint egyre inkább gondot jelent számukra, hogy a hivatalosan Magyarországra érkező külföldi csúcsvezetők (akik védelme szintén az ő feladatuk) mind gyakrabban kérnek páncélozott autót itt-tartózkodásuk idejére. Például az 1956-os forradalom 50. évfordulójára tavaly októberben érkezett vendégek szállításához autóbérlésre kellett hagyatkozniuk. "Összesen 106 autóra volt szükség, köztük páncélozottra is" - mesélte Szabó Ferenc, hozzátéve, végül az Auditól sikerült bérbe venni a flottát. Az őrezred autóparkjának magvát egyébként Audik alkotják, az utolsó nagyobb, közel harminc-darabos, félmilliárd forint értékű Audi-vásárlásuk 2005-ben volt. Ez egyébként kiemelkedik az őrezred elmúlt évekbeli beszerzései közül, a többi zömmel épületfelújítás, a BM Kereskedelmi és Beszerzési Rt. által lebonyolított fegyvervásárlás, illetve robbanószer hatástalanításánál használt úgynevezett bombaruhák, védősisakok. Ez utóbbiakat a nyilvánosságra került közbeszerzési adatok alapján az a 10 millió forint törzstőkéjű Combat Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kft. szállíthatta, amely a cégnyilvántartás szerint két magánszemély, Székely Herbert és Wéber János tulajdonában van, s amely a napokban megnyert egy, a rohamrendőrök védőfelszerelésére kiírt tendert is. Állítólag egyébként e cég jutott hozzá tavaly - második körben - több mint 60, korábban az orosz adósság fejében kapott harcjárműhöz.

Autókat egyszer-egyszer lehet kölcsönbe szerezni, kiképzett testőröket azonban aligha. A mintegy ezerfős, zömmel rendőrökből verbuválódott testületnek a pluszfeladatokat is önerőből - például a már említett túlóráztatással - kell megoldania, hiszen egy gyors toborzókampány nyomán is csak két év múlva lesz teljesen bevethető a testőr, azt pedig Szabó Ferenc kizártnak tartja, hogy alvállalkozókat foglalkoztassanak.

Az állami védelmi feladat és az üzleti alapú biztonsági ipar szétválása nem mindig ilyen markáns. Amikor alaptevékenysége engedi, maga az őrezred is vállal személyvédelmet térítéses alapon. Igaz, nem minden kényszer nélkül. Az éves költségvetésükbe ugyanis beépül a saját bevétel; az idén például 186 millió forintot kell előteremteniük. Ilyen bérmunka volt például, amikor 2004-ben az állami számvevőszékek elnökei találkoztak Budapesten, a főszámvevők ugyanis sok országban számítanak védett személynek, nálunk azonban csak a számvevőszék központi épületei kiemelt objektumok.

Visszatérő üzleti partner a honvéd vezérkar is, ők általában a vezérkari főnök magas rangú vendégei számára kérik az őrezred védelmét. De időnként vannak megbízásaik az üzleti szférából is: az elmúlt években ők őrizték magyarországi látogatásán például egy nagy nemzetközi biztosítótársaság vezetőjét, illetve a General Electric első emberét.

Ahogy az őrezred ki-kimerészkedik a biztonsági magánpiacra, ugyanúgy igyekeznek egyes magáncégek olyan megbízásra szert tenni, amely a kormányőrök feladata is lehetne. Az In-Kal Security Rt. például 2001-ben részt vállalt a NATO-külügyminiszterek budapesti találkozójának védelmében, az Escort Védelmi Szolgálat Kft.-nek pedig keretszerződése van a Honvédelmi Minisztériummal arra, hogy az idelátogató katonai vagy NATO-delegációk tagjainak védelmet nyújtson. "Magáncéget olyankor szoktak foglalkoztatni, amikor a delegáció tagjai nem olyan beosztásúak, hogy hivatalból járna nekik a védelem, a vendéglátókat azonban megnyugtatja, hogy nem történhet atrocitás" - magyarázta Gyenes Levente, az Escort Kft. ügyvezető igazgatója.

Sokan nem nézik jó szemmel, hogy az állami főtisztviselők és hivatalos vendégeik védelménél összemosódik az állami feladat és az üzleti szempont. A hírek szerint már készül az őrezred feladatait meghatározó kormányrendelet módosítása, amely - részben figyelemmel a 2011-es magyar EU-elnökség miatt várható diplomáciai nagyüzemre - állítólag jelentősen megnövelné a kormányőrség tevékenységi körét, ezzel együtt feltehetőleg létszámát és ma mintegy 7 milliárd forintos költségvetési támogatását is.