"Az intézményben kialakított baba-mama szobában pelenkázóasztal, kiságy, mikrohullámú sütő és gyermekjáték várja az oda betérőket" - egyebek mellett így csábít felvételire a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola. Azért célozták meg a kisgyermekeseket, mert 2007-től, ha valaki terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül, az a felvételin 8 többletpontot kaphat a 144 pontos rendszerben. A gyesen lévő szülők így több többletpontra tehetnek szert, mint egy emelt szintű érettségit vagy középfokú nyelvvizsgát megszerzett diák.

A szokatlan nagylelkűség okára, illetve hogy miért lehet a tudást egy gyermekkel "kiváltani", az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) nem nagyon tudott rávilágítani, bárhogy kérdeztük is. Mint válaszukban írták, a cél az, hogy "azokat támogassa a felvételi rendszer a felsőoktatásba való bekerüléskor, akik képességeiket, tehetségüket valamilyen külső, tőlük független körülmény miatt nem tudták a középiskolai tanulmányaik során kibontakoztatni". Ez a magyarázat még a hátrányos helyzet vagy a fogyatékosság esetében is számos kérdést vet fel, de a gyesen lévők kedvezményét biztosan nem indokolja.

Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy a kismamák eddigi kedvezményeikhez viszonyítva jobban jártak az új felvételi pluszpontokkal. Eddig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy pontkedvezményt nem kaptak, anyagi segítséget viszont igen. A fizetős képzésre felvett kismamáknak - márpedig éppen a gyerek(ek) miatt leginkább költségtérítéses levelező szakra jártak - nem kellett fizetniük akkor, ha félév elején, beiratkozáskor igazolták, hogy gyesen vannak. Ennek most vége. Ezentúl nekik is fizetniük kell, cserébe azok, akik éppen a beiratkozás és a felvételi döntés időpontja közti öt hónapban vannak gyesen, gyeden, gyeten, érvényesíthetik a 8 többletpontot.

Ugyancsak 8 többletpont jár a fogyatékosoknak, míg a hátrányos helyzetűek 4 pluszpontot kaphatnak. Az utóbbiak közül azok, akiknek szülei nem végeztek nyolc osztálynál többet, további 4 pontra számíthatnak (mivel a pontok összevonhatók, így akár 16 is összeszedhető belőlük). Az OKM szerint a felvételi eljárás során nagyon sok jogcímen lehet többletpontot kapni, "s ebbe a rendszerbe illeszkedik az, hogy azok a jelentkezők is többletpontot kapnak, akiket a törvény szerint előnyben kell részesíteni". A gond az, hogy az új megoldás éppen hogy nem illeszkedik a rendszerbe: a többletpontok ugyanis szinte kivétel nélkül valamilyen teljesítményért járnak.

A fogyatékosoknál eddig figyelembe vették különleges helyzetüket, például hogy miből kaptak felmentést a középiskolában. "Nem értek egyet a pontszámkedvezménnyel, ez a legnagyobb jó szándék mellett is paternalista megoldás" - mondta a HVG kérdésére Nagy Géza, a Student Service Egyesület elnöke, aki több mint tíz éve foglalkozik a fogyatékosok felsőoktatásbeli problémáival. Ők azt szeretnék, ha egyformán mérnék őket a többiekkel, s ha a szükséges készségek elsajátításában kapnának segítséget, nem pedig pluszpontok formájában - magyarázta Nagy. Ráadásul ha felmentést kapnak például a nyelvvizsgák alól, akkor később a munkaerőpiacon kerülnek majd hátrányba. "Az menjen a felsőoktatásba, akinek megfelelő tudása van, e tudáshoz viszont szisztematikus, kemény munkával segítsék hozzá a fogyatékosokat és a hátrányos helyzetűeket" - összegezte álláspontját az egyesületi elnök.

A hátrányos helyzetűek esetében - akik közé az olyan igazoltan rossz helyzetben lévők tartoznak, akik eddig például rendszeres gyermekvédelmi támogatást kaptak, jegyzői védelemben részesültek, vagy állami gondozottak voltak - szintén megváltozott a szabályozás. A hátrányos helyzetűeknek, ha kedvezményt akartak érvényesíteni, eddig költségtérítéses szakra kellett jelentkezni, s ha elérték az állami finanszírozású képzésnél többnyire alacsonyabb ponthatárt, átminősítették őket "államisnak", s így nemhogy fizetniük nem kellett, de szociális ösztöndíjra is jogosulttá váltak. Pontkedvezmény csak azoknak járt, akik olyan szakra jelentkeztek, ahol nem indult költségtérítéses képzés, nekik 80 százalékot kellett elérniük a bekerüléshez. Tavaly 631-en jelölték be a jelentkezési lapon, hogy ők hátrányos helyzetük miatt igénylik a kedvezményeket, közülük 122-en anélkül kerültek be, hogy rászorultak volna a kivételezésre. A költségtérítéses képzés pontjait 216-an érték el, míg a kedvezményes pontszámmal 12 diák jutott be a megcélzott intézménybe.

A változások jelentősen visszavesznek a nagyvonalúságból, és sokkal vitathatóbbá is teszik a kedvezményeket. Azt ugyanis könnyebb megindokolni, ha a hátrányos helyzetűek helyett az állam fizeti ki a költségtérítést, mint azt, hogy adott esetben kevesebb tudáshoz társul pluszpont. 2007-ben a kedvezmények igénybevételéhez már nem kell először kötelezően a költségtérítéses képzésre jelentkezni, pedig az ottani alacsonyabb pontszámok könnyebben elérhetőek lennének számos hátrányos helyzetű diáknak. Viszont akit ide vesznek fel, az már nem számíthat kedvezményekre, ugyanúgy fizetnie kell majd, mint a többieknek. Ha viszont államilag finanszírozott képzésre nyer felvételt valaki, akkor nemcsak a pontszámkedvezmény jár neki, hanem tandíjat sem kell majd fizetnie. A bekerülés azonban nehezebb lesz a számukra, ugyanis az eddigi 20 százalékos kedvezmény sokkal nagyvonalúbb volt - hiszen akár 20 pluszpontot is jelenthetett -, mint az idén majd megszerezhető 4, illetve 8 pont.

A hátrányos helyzetűek pontkedvezményét bevallottan amerikai mintára vezették be Magyar Bálint minisztersége alatt. Ezt akkor és azóta is számos szakember bírálta. "Nem jó, hogy az alacsony teljesítményt támogatják, korábban kellene a teljesítményt úgy feljavítani, hogy kedvezmény nélkül tudjon a diák bekerülni" - mondta a HVG-nek Liskó Ilona, az éppen átalakulófélben lévő (lásd Mozgás a háttérben című írásunkat) Felsőoktatási Kutatóintézet eddigi igazgatója. A támogatás szerinte a felkészüléshez és a tanuláshoz kellene, például a tehetségeseket nem szakközépiskolába kellene irányítani, hanem olyan gimnáziumokba, amelyek bizonyíthatóan tudnak felzárkóztatni, elvégre sok gyerek sorsa éppen ott dől el, milyen középiskola-típusban tanul tovább.

Osztatlan szakmai elismerés övezi ugyanakkor azt a kezdeményezést, amelylyel két éve létrehozták a hátrányos helyzetű hallgatók beilleszkedését támogató mentorhálózatot. Mint azt Németh Andrea koordinátor elmondta, jelenleg az oktatási tárca mintegy évi 30 millió forinttal támogatja tevékenységüket, amelynek során minden első évfolyamos, a jelentkezéskor magát hátrányos helyzetűnek megjelölt diákot idősebb évfolyamra járó társai mentorálnak. Bár igény lenne rá, a jelenlegi keretekből nem futja arra, hogy a jövőben többletpontokkal bekerült összes diák mellé segítőt állítsanak.

RIBA ISTVÁN