HVG

Soha nem volt még olyan ifjú tagja az államtitkári karnak a rendszerváltás óta Magyarországon, mint jelenleg, amikor egy alig több mint 26 éves közgazdász irányítja az európai uniós ügyekkel foglalkozó részlegek munkáját az agrártárcánál. A Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumában érettségizett, majd a budapesti közgázon 2004-ben diplomát szerző Ficsor Ádám nem egészen két év alatt mászta meg a minisztériumi hierarchiát: a korábbi titkárságvezető ez év júliusában kapta kézhez szakállamtitkári kinevezését. Az államtitkári kar benjaminja nemcsak életkorával tűnik ki a minisztériumi szakapparátusok vezérkarából, hanem egyértelmű politikai preferenciáival is. Ficsor talán az egyetlen olyan szakállamtitkár a jelenlegi kabinetben, akinek párttagkönyvvel a zsebében kell pártatlanul vezetnie az alárendeltségébe tartozó szervezeti egységeket. Az ifjú állami vezető az MSZP több tagozatának is elnökségi tagja, s az egyik szervezője a Medgyessy Péter bukása idején színre lépett Balegyenes nevű munkacsoportnak.

HVG

A jogfilozófus Bibó Istvánnak két éve a pesti Duna-parton szobrot állító Gyurcsány Ferenc az egykori államminiszter elképzeléseivel éppen ellentétes irányba változtatta meg ez év közepén a közigazgatás vezérkarának függelmi viszonyait. A miniszterelnök voltaképpen a törvényhozás és a közigazgatás egybeolvasztása irányába tett egy nem jelentéktelen lépést, amikor egyik napról a másikra lefejezte a minisztériumi apparátusokat, többségében szélnek eresztve az addigi közigazgatási államtitkárokat. "A közigazgatás eredményessége érdekében nem a végrehajtó hatalmat kell erősíteni, hanem (...) a politikum behatását csökkenteni a szakszerű igazgatással szemben" - írta még 1947-ben Bibó, a jelenlegi kormányfő azonban alig pár hónapos kormányzati tapasztalattal a háta mögött merőben más következtetésre jutott. "Nem szabad elvont ideákhoz ragaszkodni, (...) ennek alapján a mainál szélesebb körben (...) határoznánk meg azokat a köz- és államigazgatási funkciókat, amelyek betöltőitől a kinevező kormány politikai lojalitást várhat el" - írta 2004 januárjában a Merjünk baloldaliak lenni! című politikai hitvallásában Gyurcsány, aki az 1990 után vezető köztisztviselőknek minősülő professzionális államtitkárokból időközben legfeljebb négyéves mandátummal rendelkező politikai kinevezetteket csinált.

Elbert Gábor sportügyi szakállam- titkár. Ütős megoldás © Túry Gergely

A 2006. évi LVII. törvény elfogadásakor a parlamenti többség megteremtette a lehetőséget arra, hogy a minisztériumok három felső vezető szintjét akár kizárólag pártkatonákkal töltse fel a miniszterelnök. E lehetőséggel a harmadik MSZP-SZDSZ-koalíció eddig kétségkívül visszafogottan élt. Ficsor mellett legfeljebb fél tucat olyan (szak)államtitkára lehet a jelenlegi kormányzatnak, aki párttagként vagy kevésbé formalizált módon, de félreérthetetlenül kötődik (mint például az MSZP országos listáján 2002-ben képviselőjelöltként induló Benedek Fülöp) valamelyik koalíciós erőhöz. A pillanatnyilag 47 fős szakállamtitkári karban különben összesen négy olyan személy akadt - közéjük tartozik a Kommunista Ifjúsági Szervezet budapesti bizottságának 1980-1986 közötti első titkára, a szociális és munkaügyi tárcánál jelenleg "koordinációs" szakállamtitkárként működő Tarcsi Gyula -, aki a párttagságára irányuló kérdést a HVG-nek nyilatkozva kategorikusan elhárította (lásd táblázatunkat).

A politikai megbízhatóság egyre fontosabb kritérium a kormányzat vezérkarában. Gyurcsány hivatalba lépése óta egymás után kényszerült távozni posztjáról egy sor olyan szakapparátus-vezető, aki hasonló tisztséget töltött be már az Orbán-kabinet idején is. A HVG értesülése szerint kifejezetten a kormányfő kívánságára mentették fel például az utóbbi két évben a Miniszterelnöki Hivatal volt integrációs államtitkárát, Gottfried Pétert, akárcsak az igazságügyi tárca 1998-2004 közötti szakapparátus-vezetőjét, Somogyvári Istvánt. A második Gyurcsány-kabinet megalakulása után távozni kényszerült az államtitkári kar két rangidős személyisége, az 1990 után összesen öt miniszterelnök bizalmát élvező Pulay Gyula és Müller György is. A szakállamtitkárok között ma már csak mintegy fél tucat olyan személy akad, aki korábban hasonló beosztásban dolgozott egy konzervatív adminisztrációnak is.

A pártsemleges kormányzati vezérkar eszméjét mindazonáltal nem Gyurcsány kezdte fellazítani. Legfőbb politikai ellenfele, Orbán Viktor 1998-ban maga is azzal kezdte miniszterelnöki működését, hogy megvált csaknem az összes megörökölt közigazgatási államtitkárától. A Fidesz ezt követően pedig a politikai zsákmányszerzést kiterjesztette a pártkáderek elől mindaddig szigorúan elzárt szakapparátus-vezetői posztokra is. 1998 és 2002 között egyes időszakokban a közigazgatási államtitkári székek egynegyedében aktív párttagok ültek Magyarországon. Ez az arány napjainkra már 50 százalék fölé emelkedett, amennyiben a miniszterek helyettesítésére feljogosított államtitkárok párthovatartozásából indulunk ki. A második Gyurcsány-kormány eddigi intézkedései más tekintetben is látványos következménnyel jártak: a hosszú évtizedek óta egyre terebélyesedő államtitkári kört ez év közepén sikerült jelentősen karcsúsítani. Míg az Orbán-kabinet hivatalba lépését követően például összesen 87, a Medgyessy-adminisztráció pedig 108 államtitkárt foglalkoztatott, addig a jelenlegi kabinetnek már csak 62 ilyen beosztású tagja van.

A második Gyurcsány-kormány megalakításakor a kormányfő mindenáron demonstrálni akarta, hogy a rendszerváltás óta ő volt képes a legkisebb létszámú kabinetet felállítani. Az állami bürokrácia karcsúsításával kapcsolatos kommunikációs előnyök kiaknázása után a miniszterelnök azonban módosítani készül a kormányzati szerkezeten. Hamar kiderült ugyanis, hogy közjogi szempontból enyhén szólva aggályos az uniós fejlesztési pénzek elosztását egy, a parlament által el nem számoltatható kormánybiztosra bízni. Egy készülő törvényjavaslat szerint Gyurcsány ezért végül mégiscsak miniszterré fogja kineveztetni Bajnai Gordon kormánybiztost, míg a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület nagyrészt exminiszterekből álló öt tagja valószínűleg az államtitkári kar létszámát gyarapítja majd. Az elképzelés végrehajtásának útjában csak egy apró jogi akadály áll: a már említett 2006. évi LVII. törvény szerint ugyanis "A Miniszterelnöki Hivatalban legfeljebb négy államtitkár működhet". Ez a keret viszont már hónapok óta be van töltve.

BABUS ENDRE