A baloldali-liberális oldalhoz kötődő társadalomtudósok mintha későn eszméltek volna, csak mostanában látták elérkezve az időt, hogy olyan stratégiai, elemző tanulmányokat készítő szervezeteket alakítsanak ki, amelyek az értékrendjükhöz közel álló pártok háttérintézményei lehetnek. A nyugati politikai szakirodalomban think tanknek nevezett - magyarra többnyire agytrösztnek fordított - szervezetek az intellektuális hátországát jelentik egyes pártoknak vagy politikai irányzatoknak, ahogy ezt a 2003-ban létrehozott, közpénzből működő pártalapítványoktól is várják. Már bő másfél évtizede működik Magyarországon a Századvég Politikai Iskola Alapítvány, amely a Fidesz értékrendjéhez kötődő intézmény, s a hét elején jelentette be indulását a baloldali értékeket valló Delta Politikai Iskola Kht. (DPI), amelyet a nemrégen alakult Demos Magyarország Alapítvány (HVG, 2005. július 9.) alapított. Az iskola a szervezők szerint "a hazai és nemzetközi progresszív baloldali és liberális értékekhez és közösséghez kötődik, azon belül fontos referenciapont kíván lenni".

Szoros kötelékek fűzik a Demost a jelenlegi kormánypártokhoz, de még inkább Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz. Ennek köszönhetően a Demos társadalomtudományi könyvsorozata első köteteként - a szocialistákhoz szintén közel álló, a Politikatörténeti Alapítvány által létrehozott Napvilág Kiadó égisze alatt - a tudósnak aligha mondható miniszterelnök könyvét jelentette meg. A sorozat következő kötete pedig Gyurcsány kedvenc szerzője, a brit Munkáspártot megújító Tony Blair főideológusának tartott társadalomkutató, Anthony Giddens egyik műve lesz. A Hann Péter közgazdász által vezetett DPI Kht. felügyelőbizottságának tagja lett a szocialisták liberális szárnyának vezéralakja, Vitányi Iván, valamint Gönczöl Katalin jogászprofesszor, volt ombudsman és Detrekői Ákos térinformatikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egykori rektora is.

Mind a Századvég, mind a Demos politikai kutatásokat végez, elemzéseket készít. A Fidesz-közeli alapítvány például legutóbb Gyurcsány könyvével egy időben jelentette meg az elmúlt évet értékelő, A jóléti rendszerváltás csődje című tanulmánykötetét. A Demos pedig egyebek között "a nemzet kérdéskörét" vizsgálja jelenleg, illetve megpróbálja meghonosítani az úgynevezett stratégiai auditot, amely nemzetközi példák nyomán az elmúlt évtized magyar gazdaságának, társadalmának fejleményeit s az ennek nyomán az ország előtt álló kihívásokat elemzi.

A politikai képzés a Századvégnél lassan másfél évtizedes múltra tekint vissza, s az intézmény 1996-ban bekerült a hivatalos oktatási rendszerbe: azóta a Budapest Corvinus Egyetem - a Közgáz - (másod)diplomáját kapja meg minden végzős az egyetem politikatudományi továbbképző központjaként működő Századvég négy féléves - akár budapesti, akár egri - képzése után. (Ez nem kiegészítő stúdium, tehát főiskolás egyetemi végzettséget ott nem szerezhet, csak főiskolai szintű másoddiplomát kap.) A képzés neve politikai szakértői, s két szakirányt lehet választani, a politikai kommunikációt és a közpolitikát.

Az Orbán-kormány kabinetminisztere, Stumpf István vezette Századvég adta lehetőségeket nagyon sok országos és helyi politikus, ezzel a pályával kacérkodó, illetve a közélet iránt érdeklődő fiatal kihasználta - minden politikai oldalról. Sok szocialista is járt erre a képzésre, például az MSZP választmányi elnöke, Simon Gábor 1998-ban szerzett itt diplomát. Egy évre általában harminc diákot vesznek fel, Budapesten egy félév 130 ezer, Egerben 80 ezer forintba kerül. Hozzájuk képest a DPI igencsak megnyomta ceruzáját: náluk egy évre 1 millió 950 ezer forintot kell fizetni. Igaz, a leendő diákok ennyivel le is tudják a tandíjat, mert a képzés csak egyéves, ám a végzettséget igazoló oklevél egyelőre nem államilag elismert diploma.

A tanári kar névsora azonban impozáns az új politikusképzőben. Tanítani fog itt Sárközy Tamás jogászprofesszor, Kéri László politológus vagy a szintén ELTE-oktató Csepeli György szociológus, jelenlegi politikai államtitkár. Helyet kapott a listán Keszthelyi András, aki a miniszterelnök szűkebb stábjának a tagja és a Gyurcsány Ferencről újabban nagyon elismerően nyilatkozó Debreczeni József publicista is. Csizmadia Ervin politológus viszont "konszenzusos alapon" tanít, hiszen nemcsak a DPI-ben, de a Századvég iskolájában is tart órákat.

E képzéseknek elvileg van jövőjük, hiszen a diploma jól jöhet az állami vagy önkormányzati apparátusban dolgozóknak éppúgy, mint a nagyobb cégek állami kapcsolatokat ápoló munkatársainak. A DPI emellett kifejezetten arra törekszik az oktatásban, hogy politikai menedzsereket képezzen, ezért a diákjai az egy év jó részében szervezet- és vezetésfejlesztési tréningeken vesznek részt. Az még kérdéses viszont, hogy az ilyen jellegű továbbképzéseknek mi lesz a sorsuk. A magyar felsőoktatás jövő szeptembertől ugyanis átáll az angolszász típusú képzésre, s az első hároméves alapképzés után a diákok különböző kétéves egyetemi mesterképzések között válogathatnak majd. Szinte biztos, hogy lesz olyan jellegű politikai szakértői mesterképzés is, mint amilyet jelenleg a Századvég csinál és a DPI tervez, s a diákoknak egyszerűbb és olcsóbb is lesz ezt az állami oktatásban elvégezni.

RIBA ISTVÁN