2005. július. 27. 21:00 Utolsó frissítés: 2005. július. 27. 20:09 Társadalom

Rendészeti tábor roma fiataloknak

Cigány származású fiatalok számára "pályaorientáló" tábort szervezett a Belügyminisztérium, ahol a rendészeti munkával ismerkedhetnek, s így talán kedvet kapnak rendőrnek, tűzoltónak állni.

"Vettem egyszer egy telefont, amiről utóbb kiderült, hogy lopott. A helybéli rendőr úgy beszélt velem, mint a kutyával. Akkor határoztam el, hogy esetleg én is rendőr leszek, de olyan, aki nem így fog beszélni az emberekkel" - elevenítette fel a Belügyminisztérium (BM) rendészeti szakközépiskolájában hétfőn kezdődött, roma fiataloknak szervezett táborban Róbert egy máig fájó emlékét. Kellő kitartással és szerencsével ez a fiatalember néhány év múlva talán bizonyíthatja környezetében, hogy romák legalább olyan jól helyt tudnak állni egyenruhás szolgálatban is, mint a többségi "magyarok", némelyik előítéletes, rasszista "szakembernél" pedig sokkal többre vihetik.

© Dudás Szabolcs
Az egyhetes adyligeti felkészítés első napjának talán legfontosabb eseménye az volt, hogy az esetleg BM-es pályára - a rendőrség mellett szóba kerülhet a határőrség, a tűzoltóság, a katasztrófavédelem is - készülő fiatalok olyan, aktív szolgálatban álló tisztekkel, tiszthelyettesekkel találkozhattak, akik vállalják cigány származásukat. Arról semmiféle hivatalos statisztika nincs, és az adatvédelmi törvény szigora miatt nem is lehet (a más szempontból hasznos törvényi korlát alapvető társadalmi folyamatok megismerését, a tudományos kutatást is korlátozza), hogy a jelenleg mintegy 40 ezer fős rendőrségen belül hány cigány származású személy szolgál. Csányi Klára, a tárca civil kapcsolatokért és az esélyegyenlőségért felelős főosztályvezetője éppúgy nem vállalkozott még becslésre sem, mint Szendrői János főhadnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kisebbségi referense. Más kollégáik azonban a fővárosban szolgáló roma rendőrök számát közvetlen ismereteik alapján legfeljebb 50-200 közé saccolják a budapesti, mintegy 10 ezres állományon belül, hozzátéve: talán ha a felük vállalja nyíltan is a származását.

Második oldal (Oldaltörés)

A rendőrség összlétszámához képest a tárca kezdeményezése meglehetősen visszafogottnak tűnhet, hisz ha a táborba felvett 40 fiatal mindegyike rendőrré válna, azzal is mindössze 1 ezrelékkel emelkedne a romák aránya a testületben. De jelzi a BM törekvését, hogy az ország legnagyobb és leghátrányosabb helyzetű etnikai csoportjának tagjai ne csak az igazoltatások, intézkedések "elszenvedői", hanem a közhatalom gyakorlói is lehessenek. A programra eredetileg mintegy nyolcvanan jelentkeztek, és közülük tanulmányi eredményük, szociális rászorultságuk, valamint - mint Rostás Krisztina, a BM kisebbségi referense külön is hangsúlyozta - a szakmai elhivatottság alapján választották ki a résztvevőket. Sipos Szilvia például kimondottan a Rendőrtiszti Főiskolára szeretne bekerülni, s a nyomozóvá válásra leginkább vőlegénye ösztönzi. A már említett Róbert, mint szakképzett állattartó és díjugrató-versenyző, esetleg lovas rendőrként tudná elképzelni a jövőjét, Zoltán számára pedig az lenne a legfontosabb, hogy el tudja tartani a családját, gondoskodhasson 10 hónapos kislánya tisztességes megélhetéséről. "Két szakmám van, próbáltam munkát találni, de Szabolcsban mindenhol azt nézték, hogy cigány vagyok" - panaszolta a HVG-nek, hozzátéve, hogy a társadalmi felemelkedést jelentő hivatás választására, a továbbtanulásra bátyja példája is inspirálja, aki református lelkészként dolgozik egy nem roma többségű faluban. Többen katonaként vagy rendőrként szolgáló ismerősöket, rokonokat említettek, mint ahogy az aktív szolgálatban álló roma rendőrök egy részének pályaválasztását is egyenruhás ismerősök motiválták.

"Már nyugdíjas az a közeli rokonom, aki ellensúlyozta a gyerekkoromban rendőrökről szerzett rossz tapasztalataimat, és kedvet csinált az egyenruhához" - mesélte a HVG kérdésére Kállai István főtörzsőrmester, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat munkatársa. Ő betanított munkások gyerekeként szakmunkás végzettséggel került a testülethez, s rendőrként érettségizett, majd szerzett felsőfokú végzettséget. Horváth Ferenc századost, az ORFK főügyeletének egyik vezetőjét a szerencsi gimnáziumban toborozták, de az eredetileg 20-25 érdeklődő közül végül egyedül ő lett rendőr az évfolyamából. Húsz éve kőbányai járőrként kezdett, három éve pedig már a jogi diplomáját is átvehette, most ő próbálja megismertetni a program résztvevőivel a Teve utcai rendőrpalota föld alatti bevetési központját. A klasszikus bűnügyeseket Villás István képviselte a táborban, aki gimnazistaként sportrepüléssel, ejtőernyőzéssel kísérletezett, s eredetileg vadászpilótaságról álmodott. Azután tüzérként szerzett oklevelet, majd a honvédségtől igazolt át a rendőrséghez.

Közvetlen kollégái körében szinte egyetlen roma rendőr, tűzoltó sem tapasztalt lenézést, rasszizmust, de névtelenül nyilatkozva többen is említették főnökeik egy részét, mint akik szakmai előrejutásukat - finoman szólva - nem támogatják. Akadálytalanabbnak tűnik a karrier, ha a roma egyenruhás "elfelejti" származását, bár néha, például beiskolázások esetében, előny is lehet romának lenni, Csányi Klára több munkatársát segítette így egyetemi felvételhez. A legtehetségesebb roma diákok BM-ösztöndíjat is kaphatnak a középiskola utolsó két évében - az idén eddig kilenc tanulóval kötöttek szerződést -, 35 diák számára pedig ingyenes érettségi-előkészítőt indított a tárca.

FAHIDI GERGELY