Sok kicsi sokra megy - alighanem erre az alapigazságra is tekintettel készül Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 100 lépés programja, amelyből az egészségügyi pontok hétfői bejelentése óta majd egyharmadnyira derült fény. A programismertetésre is jellemző apró lépések nemcsak arra utalnak, hogy a Gyurcsány-kormány felmérte, jelentős reformokra nincs ideje a választásokig, hanem arra is, hogy a csepegtetéses módszer nem csupán a célok megnevezésekor, hanem az eredmények ecsetelésekor is alkalmat ad a közbeszéd irányítására (lásd Száz szónak... című írásunkat a 119. oldalon).

Eközben általánosnak mondható a vélemény, hogy a 100 lépés - legalábbis megismert része alapján - kevés újdonsággal szolgál majd. Eddig ismeretlen terápiás megoldásokat nemigen tartalmaz az a 21 lépés sem, amit hétfőn ismertetett a parlamentben Gyurcsány, azok inkább az egészségügyi ellátórendszer bajainak tüneti kezelésére alkalmasak. Egy részük - mint például a sürgősségi feladatok kezelése, ügyeleti központok, újabb mentőállomások kialakítása, a mentő-, a rohamkocsi- és a helikopterpark bővítése, illetve korszerűsítése - már a Medgyessy-, sőt az Orbán-kormány programjában is szerepelt.

Sérült mentőautó javítása. © Túry Gergely

Fanyalogtak is emiatt hétfőn az ellenzék szónokai a parlamentben. Nehéz lenne persze olyan változtatást kitalálni az egészségügyben, amely a rendszerváltás óta ne lett volna legalább egyszer, hoszszabb-rövidebb ideig napirenden. Így a miniszterelnök által ismertetett lépések közül az első három, amely a sürgősségi ellátás (tovább)fejlesztését ígéri, csupán folytatása Gógl Árpád (Fidesz) egészségügyi miniszter 1998-ban megkezdett átalakítási kísérletének. Már hét évvel ezelőtt is nyilvánvaló volt, hogy a finanszírozás ellenérdekeltté teszi a kórházakat a sürgősségi ellátásban - kevesebbet kapnak a munkájukért, mint ha hosszabb ideig fektetnék a betegeket az intézmény hagyományos osztályain -, ugyanakkor legalább 100 milliárd forint beruházási többletpénz kellett volna a megfelelő infrastruktúra kialakításához. Gógl számításai szerint ebből a megyei kórházakban és a fővárosban összesen húsz sürgősségi osztályt lehetett volna létrehozni és az Országos Mentőszolgálatot (OMSZ) ütőképessé tenni. Máig négy megyeszékhelyen (Győr, Zalaegerszeg, Miskolc, Szolnok) egyáltalán nincs ilyen - ezek létrehozását ígérte meg most Gyurcsány -, és számos helyen csak nagy jóindulattal lehet sürgősséginek minősíteni az annak kinevezett osztályokat. Utoljára 2000-ben kapott helikoptereket az OMSZ - akkor nagy csinnadrattával adott át a honvédségtől leselejtezett, mentésre alkalmatlan Mi-2-es gépeket az egészségügyi miniszter. Azóta a leamortizált gépek cseréjére, pótlására egyetlen fillér sem jutott, így gyors egymásutánban összesen hét új gépet kell venni, több milliárd forintért.

A hétfői 21 lépésből a következő három a daganatos megbetegedések számának csökkentését tűzi ki célul - lényegében megjelölve, mi a nemzeti népegészségügyi programból a legfontosabb teendő. E tennivalók programba foglalását 2001-ben a miniszteri bársonyszékben Góglt váltó Mikola István tette meg, öt fő célt és 17 alprogramot meghatározva. Az akkor két évre remélt 16 milliárd forintnak csupán a töredéke jutott az Egészséges Nemzetért program megvalósítására. A 2002-es, illetve a 2004-es kormányváltás nem söpörte le az asztalról ezeket a célokat: tavaly év vége óta az egészségügyi miniszteri posztot korábban kétszer is betöltő Kökény Mihály kormánymegbízottként hangolja össze a tennivalókat. "Az elmúlt években javultak a szív- és érrendszeri halálozás statisztikái, csökkent az öngyilkosságok száma, és a csecsemőhalandóság mérséklésében is sikerült előrelépni. Mindez a daganatos betegségekről nem mondható el" - magyarázta a HVG-nek Kökény, miért kapott kiemelt szerepet a 100 lépésben a rákellenes program. Bár az emlőszűrés 2001 végén - magánvállalkozásokat is bevonva - elindult, a vizsgálatra behívottak fele, kétharmada nem megy el. Még rosszabb az arány a 2004-ben kezdett méhnyakrákszűréssel, erre az értesítést kapottak 5 százaléka reagált.

Míg az első hat lépés aligha minősíthető reformértékűnek, hiszen létező programok folytatásáról és felgyorsításáról van szó, a miniszterelnöki tervek a nagyközönségnek kevesebbet, a szakmának viszont jóval többet mondó következő blokkja jelentős változásokat hozhat. A fekvő- és járóbeteg-kasszák tényleges "összenyitása" például azt jelentheti, a megtakarításban érdekeltté válnak az egészségügy szereplői. Az elkülönített finanszírozás ugyanis akadályozza ezt: például ha elfogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OÉP) a házi szakápolásra fordítható keret, kórházba kell küldeni a beteget akkor is, ha olcsóbb és célszerűbb lenne az otthonában ellátni.

A gyógyszerfogyasztásról Gyurcsány által elmondottak - azon kívül, hogy megerősítették, célszerű az olcsóbb generikus medicinák felírását támogatni - csupán a lépések számát gyarapították, hiszen a gyógyszergyártók termék-népszerűsítési mozgásterét 2001-ben Mikola, majd Kökény minisztersége idején tovább finomítva törvényben korlátozták. A közgyógyellátás évek óta halogatott, a miniszterelnöki beszédben most bejelentett átalakítása pedig már március végén megkezdődött.

Az egészségügyi ellátások igénybevételének rendjéről szóló passzus, amely még egy héttel korábban úgy hangzott, hogy a beteg csak a háziorvosát választhatja meg szabadon, a háttérben folyt programegyeztetés során felpuhult. A fiskális érdekek amellett szólnának, hogy a beteg a kijelölt úton haladjon, és ne szaladgálhasson fűhöz-fához ugyanazzal a bajával - átlagosan négyszer annyi orvosi vizitet igénybe véve, mint például az osztrák biztosítottak -, ha pedig el akar térni a biztosító finanszírozta úttól, azt külön meg kell fizetnie. A legújabb változat szerint az orvossal konzultálni kell, hogy mindenki "a legjobb ellátást nyújtó intézményt vehesse igénybe".

Marad az egybiztosítós modell - döntött a kormány az egészségpolitikusok között évek óta tartó "hitbéli" vitában. Az SZDSZ szakértői több, egymással versengő biztosítót látnának szívesen, az MSZP egészségügyi szakembereinek többsége az OEP ellenőrzési, szolgáltatásvásárlási funkcióit erősítené. Az egészségügyi minimum - amit mindenki, a járulékot nem fizetők is megkapnak (például a sürgősségi ellátást, az oltásokat) -, valamint a biztosítottaknak járó egészségügyi szolgáltatások pontos meghatározása még hátravan, s bizonyára sok vitával fog járni. A kiegészítő biztosítások szerepét ugyanakkor erősen korlátozhatja, hogy az extra szolgáltatások közé csupán a ma is fizetős plasztikai műtéteket vagy a kórházi hotelszolgáltatást sorolta a miniszterelnök.

Munkaügyi razzia egy fővárosi építkezésen. © Túry Gergely

Több az újdonság az egy héttel korábban közzétett, a foglalkoztatást érintő programpontoknál. "Most gyűlt össze elég javaslat és tapasztalat a tárcánál" - indokolta a HVG kérdésére Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a 100 lépés bejelentéssorozatának kezdete előtti napon, miért a Gyurcsány-kormány megalakulása után csaknem háromnegyed évvel jelentek meg a foglalkoztatással kapcsolatos javaslatok. Egy néhány nappal későbbi sajtótájékoztatón ugyanakkor már arról beszélt a miniszter, hogy a bejelentett változtatásokat (HVG, 2005. május 7.) a miniszterelnök kérésére az elmúlt hetekben készítették elő, bár, mint mondta, "szellemiségében több mint fél éve asztalon lévő ügyekről van szó".

Ennek ellenére tény, hogy a várható hatásokról a kormány elmulasztott előzetes számításokat végezni - ezt a munkaügyi miniszter is elismerte a múlt héten. Sokak szerint az intézkedéseknek rövid távon leginkább árfelhajtó hatásuk lesz, mivel a vállalkozók a bérköltségek növekedését a fogyasztókra hárítják majd át. Példaként a bevezetendő vendéglátási szervizdíjat hozzák fel, amelynek mintegy 60 százaléka maradna a vállalkozásnál, 40 százaléka pedig adók formájában a költségvetést gazdagítaná.

Hasonlóképpen - legalább átmenetileg - az árak emelkedésével járhat az az intézkedéssorozat, amely a minden harmadik, összesen mintegy 100 ezer embert feketén vagy szürkén foglalkoztató építőipart hivatott (legalábbis részben) kifehéríteni. Legfőbb eszközként ezen a területen az ellenőrzést kívánja bevetni a kormány: a munkaügyi felügyelőségekhez és az adóhatósághoz is eljuttatnák a 10 millió forint feletti értékű építkezéseknél kért költségkalkulációt, sőt a használatbavételi engedély kiadásakor az építésügyi hatóságok is ellenőriznék a munkálatok elvégzéséről szóló számlákat. "Ezeket a változtatásokat legalább tíz évvel ezelőtt kellett volna meglépni, de legkésőbb a 2002-es kormányváltáskor, nem most, pánikszerűen, mert a költségvetés tarthatatlan helyzetben van" - mondta Csorvási János, az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezete Szövetségének elnöke, aki szerint több száz kisvállalkozás meg fog szűnni a változtatás nyomán.

Hogy milyen óriási a tét, azt jelzi, az építőiparban a pénzügyi tárca becslése szerint 500 milliárd forintnyi bértömeg után nem fizetik be a járulékokat. Ha ez a mintegy 150 milliárd forint befolyna, nyilván segítené a járulékterhek csökkentésére tett ígéretek beváltását. Valószínűleg ez is szeme előtt lebegett a kormánynak, amikor az építőipar "fehérítésének" programja bekerült a 100 lépés közé. A végleges szabályokra még hónapokig várni kell, a szigorításokat tartalmazó rendeletek és törvénymódosítások ugyanis előreláthatólag 2006-tól lépnek életbe. Ami már biztos: az építtetőknek, még a családi házaknál is, jóval több papírmunkára és célirányosabb ellenőrzésekre kell felkészülniük - derült ki Kolber István tárca nélküli miniszter múlt heti sajtótájékoztatóján. A kivitelezési munkák megkezdését ezentúl jelenteni kell (várhatóan az építési engedélyt megadó szervnek), felsorolva a kivitelezőt, az alvállalkozókat és az építési ellenőröket. Mellékelni kell egy előrejelzést az építési költségekről. A becslésre csak 10 milliósnál nagyobb beruházásoknál van szükség, de 10-30 millió forint közötti építkezéseknél elegendő lesz a hozzávetőleges számítás is, afölött viszont részletezni kell a kiadásokat. Az ellenőrzések miatt gyűjteni kell az összes számlát is, de az ígéretek szerint ezentúl is elismerik a házépítéseknél megszokott kalákázás jogszerűségét.

Egy budai vendéglőben. © Túry Gergely

A kormány mindenesetre azt várja a szigorodó munkaügyi ellenőrzésektől - ezután akár nyolc év börtönbüntetést is kaphat az a munkáltató, aki nem fizeti alkalmazottai után a közterheket -, hogy a költségvetés adó- és járulékbevételei legalább évi 10 milliárd forinttal növekednek. Köztehercsökkentésről pedig egészen addig hallani sem akar a miniszterelnök, amíg nem látja a munkaügyi intézkedések hatását. Kormányzati becslések szerint a feketegazdaság 800 milliárd és 3 ezer milliárd forint közötti bevételtől fosztja meg az államkasszát. A kabinet számításai szerint 700-800 milliárd forintból a 38 százalékos szja-kulcs mai 1,5 millió forintos határát fel lehetne vinni 3 millió forintra, míg 3 ezer milliárd forintból egyidejűleg lehetne megfelezni az átlagos áfaterhelést, teljes egészében el lehetne engedni az iparűzési adót, az 1,5 millió forintos szja-határt pedig 2 millió forintra lehetne emelni.

Ha a közterhek mérséklését nem is, a munkanélküliségi ráta csökkentését a zászlajára tűzheti a koalíció a jövő évi választások előtt. A most ismertté tett intézkedések hatására ugyanis inkább azok veszíthetik el az állásukat, akik amúgy sem bejelentve dolgoznak - például az építőiparban -, ám néhány aprócska lépés eredményeként mérsékelten ugyan, mégis növekedhet a legálisan foglalkoztatottak száma. Jelenleg a pályakezdők 18,6 százaléka nem talál munkát, ezt a mutatót javítandó, a kormány Start programnak elnevezett javaslatában a jelenlegi 34 százalékot kitevő közterheket a munkába állást követő első évben 15 százalékra csökkentené, s a másodikban is csak 25 százalékot szedne be az állam.

A munkanélküli-ráta csökkentése érdekében a kormány még az adóreform-bizottság néhány ötletét is bevette a 100 lépésbe. Kék munkának nevezte el Gyurcsány a magánszemélyeknél végzett háztartási munkákat, és a tervek szerint már augusztusban életbe lépő szabály értelmében a munkaadó magánszemélyek személyi jövedelemadójukból levonhatnák az általuk alkalmazott bébiszitterek, bejárónők, kertészek után közteherjeggyel lerótt járulékok 75 százalékát. A közteherjegy ára a napi munkadíj függvénye, legalább 400, legfeljebb 1100 forint lenne.

Hangzatos változtatás a munkanélküliségi segély átnevezése álláskeresési támogatássá, ám várhatóan nehézkessé teszi majd az ügyintézést. Egy darabig ugyanis párhuzamosan fut majd a jelenlegi és az új rendszer: csak a munkájukat 2005. október 1-je után elveszítők kapják majd az első három hónapban segélyként korábbi fizetésük 60 százalékát, de legfeljebb a minimálbér 120 százalékát, azaz 68,4 ezer forintot, a mai 44 460 forintos maximummal szemben.

Bár a 100 lépés keretében a kormány a munka törvénykönyvének módosítását is ígéri, a szakszervezetek szerint ahhoz nem lesz bátorsága, hogy koncepcionális változtatásokat vigyen véghez. "Túl nagy vita alakulna ki a munkavállalók és a munkáltatók között, ami a választások előtti hónapokban nem lenne jó reklámfogás" - vélekedik Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. Így - bár a javaslatcsomag a "munka értékének, becsületének, biztonságának megteremtését szolgáló lépések" címet viseli - nincs szó benne például a heti munkaidő rég szorgalmazott, 40 óráról 38 órára csökkentéséről sem.