2005. február. 03. 14:00 Utolsó frissítés: 2005. február. 03. 15:19 Társadalom

Besúgó.hu

Az MSZP a korábbinál sokkal inkább nyilvánosságpárti ügynöktörvény-tervezetet készített, amihez megnyerte koalíciós partnere támogatását. A Fidesz-MPSZ ezt is kevesli: szeretné a volt ügynököket kiszorítani a közéletből.

"A jövőben ne lehessen szelektíven a nyilvánosság elé tárni egyes személyek ügynökmúltját" - ez a parlamentnek a hét elején benyújtott ügynöktörvény-tervezet fő célja. Az MSZP vezetése teljes mellszélességgel támogatja a Burány Sándor frakcióvezető-helyettes által jegyzett javaslatot, aláírta azt a párt elnöke, frakcióvezetője és az összes frakcióvezető-helyettes. A tervezet nyilvánvalóan magán viseli Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elképzeléseinek nyomait is, számos ponton különbözik ugyanis a Burány által a múlt héten asztalra tett változattól (HVG, 2005. január 29.). Gyurcsány időközben több alkalommal is személyesen egyeztetett a frakcióvezető-helyettessel.

A legfőbb ponton azonban nem lehet áttörésről beszélni. Továbbra is csak az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁSZTL) lévő iratok nyilvánosságra hozataláról van szó, nem pedig az 1990 előtti rendszer állambiztonsági szolgálatainál keletkezett teljes iratállományról. Márpedig több iratőrző helyről csak azok a dokumentumok kerültek át, amelyekről a szolgálatok "lemondtak", azaz hozzájárultak a levéltárnak való kiadásukhoz. Az ÁSZTL-ről 2003-ban hozott törvény alapján felállt ugyan egy háromtagú bizottság az iratátadás felügyeletére, ám ők nem tekinthettek bele az eredeti iktatókönyvekbe, a többi különböző nyilvántartóba, hanem a szolgálatok által kigyűjtött anyagok alapján készítettek számukra iratjegyzékeket, s azok alapján dolgozhattak. A 2003-as törvény majdnem egy tucat okot sorol fel, amelyek alapján a szolgálatok maguknál tarthatják az iratokat, s információink szerint ezeket alaposan ki is használták. Előfordult olyan eset is, hogy a bizottság úgy döntött, a visszatartás mellett felhozott indok nem elegendő, erre a szolgálatok kerestek a törvényben egy másik helyet, amelyre hivatkozva az ott tartani szándékozott dokumentumot mégsem kellett kiadni. A visszatartás mellett szóló indok lehet például az is, ha valaki az 1990. február 14-ével megalakult új szolgálatok alkalmazottja vagy ügynöke volt. Ezt a pontot azokra is alkalmazzák, akik akár csak egy hetet voltak munkában, holott februárban nem állt még fel az új, demokratikusan megválasztott kormány, számos tisztet és ügynököt ezután menesztettek, s a teljes átállás csak valamikor 1990 őszén történt meg.

2. oldal (Oldaltörés)

Nem lehet pontosan tudni még azt sem, nagyságrendileg mennyi irat maradt a nemzetbiztonsági szolgálatoknál. Valószínűleg nem kevés, szakértők szerint erre utal az is, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal - amely az egykori III/IV-es csoportfőnökség utódának számít, s valamennyi katonai létesítményben foglalkoztatott elhárítókat és ügynököket - az 1944-1980 közötti időszakról mindössze 10 iratfolyóméternyi dokumentumot adott át a levéltárnak 2003 óta. A törvényjavaslat e problémát úgy orvosolná, hogy egy új bizottság felállítását írná elő. Ez a mostani három helyett négy főből állna, s számukra lehetőséget adnának az eredeti nyilvántartásokba, sőt magukba az iratokba való korlátozás nélküli betekintésre. Ezután a testület javaslatot tehetne egyes iratok titkos minősítésének feloldására, s ha az nem történne meg, bírósághoz fordulhatna. Ez kétségtelenül előrelépés az eddigi ügymenethez képest, megoldás mégis inkább az lehetne, ha az összes 1990 előtti állambiztonsági dokumentum a levéltárba kerülne. A szolgálatok ebben az esetben is - mint titokgazdák - fenntarthatnák egyes dokumentumok titkosítását, eloszlana viszont az a gyanú, hogy politikai okokból tartanak vissza nem jogállami körülmények között keletkezett iratokat. Erre viszont láthatóan nincs elszánva az MSZP-vezetés sem, hiszen továbbra is benne maradna a törvényben az a hosszú lista, amelyre hivatkozva a szolgálatok visszatarthatnak egyes anyagokat.

Kétségtelenül előremutató lépés az is, hogy a levéltárban lévő anyagok személyiségi jogokat nem sértő részei felkerülhetnek az internetre, ahol bárki hozzájuk férhet. Ez a megoldás nyilvánvalóan az újabban hétről hétre szelektíven felbukkanó ügynökdokumentumok miatt született, hiszen csak a közelmúltban két "leleplezés" keltett nagy visszhangot. Bácskai Tamás közgazdászprofesszor közzétett ügynökjelentései a levéltárból származnak, míg a Szita Károly (Fidesz-MPSZ) kaposvári polgármesterrel kapcsolatos egyes anyagok még a levéltárba kerülés előtt közkinccsé váltak (lásd Beismerés és gyanú című írásunkat).

3. oldal (Oldaltörés)

A törvénymódosító javaslat által szorgalmazott megoldás szerint a lehető leghamarabb világhálóra kerülnének a levéltár anyagából a Belügyminisztérium személyzeti főosztályán nyilvántartásban volt titkos ("T") és szigorúan titkos ("SZT") tisztek kinevezési okmányai, s azokról az ügynökökről vezetett úgynevezett 6-os kartonoknak a másolatai, akikről az iktatókönyvek szerint tudni lehet, hogy volt beszervezési vagy munkadossziéjuk (ezek bizonyíthatják, hogy dolgoztak is a szolgálatoknak). Ezenkívül interneten hozzáférhetővé válnak azok az iktatókönyvek, jelentések, sőt operatív tiszti munkanaplók másolatai is, amelyek a levéltárnál vannak.

A törvénytervezet parlamenti tárgyalását már a tavaszi ülésszak első napján el lehet kezdeni, sőt a szocialista vezetés sürgősséggel szeretné azt elfogadtatni. A szabaddemokraták e tervezetet már támogatják, miközben a Fidesz-MPSZ továbbra is azt szorgalmazza, hogy a közéletből való kizárással járjon az ügynökmúlt, ezért alkotmánymódosítási javaslatot készítenek. A legnagyobb nehézséget valószínűleg a személyiségi jogi problémák jelentik majd, Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos ugyanis már az előző, ennél sokkal inkább "ügynökbarát" javaslat kapcsán is 12 pontban sorolta fel ellenérveit, s első nyilatkozatai alapján az új változattal szemben még több kifogása van. A szocialisták szerint az információszabadság és az adatvédelem ütközése miatti bizonytalanságot alkotmánymódosítással kellene megszüntetni, ez azonban kétharmados többséget igényelne, amelyhez egyelőre még csak a koalíciós partner beleegyezése van meg.

RIBA ISTVÁN