2005. január. 26. 00:00 Utolsó frissítés: 2005. január. 27. 11:59 Társadalom

Átszabásminták

Bár nincs jó passzban a Fidesz-MPSZ a decemberi eredménytelen népszavazás óta, a baj korántsem akkora, mint azt a kormányoldal látni, illetve láttatni igyekszik. Az Orbán Viktor pozícióinak gyengüléséről szóló hírek akár még jól is jöhetnek az ellenzéki vezérnek, aki a színfalak mögött irdatlan tempót diktál csapatának.

© Vörös Szilárd
A Gyurcsány-Hiller páros kitette az indexet az előzéshez, még az is lehet, hogy az MSZP "piros Ferrarinak" álcázott kétüteműje rövid időre a Fidesz-MPSZ járműve mellé kerülhet, de a döntő pillanatban Orbán rálép majd a gázpedálra - így értékelik a legnagyobb ellenzéki pártban a 2004-2005 fordulója fejleményeit, amikor is a pártpreferencia-vizsgálatok szerint egy időre szűkült a távolság a népszerűségi listát vezető Fidesz-MPSZ és az MSZP között. Bár a Medián legutóbbi vizsgálata már azt mutatta, az előzés lehetősége csupán átmeneti volt - a két nagy párt közötti olló a decemberi záródás után ismét nyílni látszik; jelenleg 9 százalék a különbség a Fidesz javára a teljes népességet alapul véve (HVG, 2005. január 22.) -, lélektani szempontból kétségtelenül nehéz napokat élt át a közelmúltban Orbán Viktor pártja. Ezúttal nekik kellett megtapasztalniuk azt, amit annak idején a közvélemény-kutatásokat 2003 nyaráig vezető MSZP-nek: milyen az, amikor - Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök hasonlatával - izzadó tarkójukon érezhetik a mögöttük futó hűvös leheletét. Talán ezzel is magyarázható, hogy az amúgy fegyelmezett pártból a múlt héten számos belső információ került ki.

A Fidesztől szokatlan zavar jele volt az a - jobboldali sajtóban is megszellőztetett - polémia, ami azért robbant ki, mert az Áder János vezette frakcióban többen is zokon vették, hogy a pártelnök egy bizalmi emberén - Meszleny László kommunikációs igazgatón - keresztül gyakorlatilag saját hatáskörébe vonta a párt kommunikációjának irányítását. A nyilvános megjelenések koordinálásában a Szentkirályi utcai székház sajtóosztálya meghatározó szerephez jutott, amit azért nyeltek le különösen nehezen a frakcióban, mert úgy élték meg, a pártközpont ezzel a lépéssel leértékelte a képviselőcsoportban, illetve mellette dolgozók munkáját, akik korábban a legtöbbet tették azért, hogy a Fidesz-MPSZ a 2002-es választási vereség utáni offenzív médiapolitikával visszaszerezze elsőségét a népszerűségi listákon.

A kommunikációs "válságon" rövid időn belül úrrá lett az elnökség. Döntés született például a többszereplős szóvivői modell létrehozásáról, Rogán Antal pedig - aki már a tavalyi európai parlamenti (EP) választásokra való felkészülésben is fontos szerepet kapott - kampányfőnökként irányítja majd a 2006-os választások előkészítését, míg Gyürk András "nemzetközi kampányfőnökként" felel azért, hogy a párt nézetei torzítatlan formában jussanak el külföldre. Csakhogy ami kifelé gyorsan orvosolható kommunikációs problémaként jelent meg, valójában orientációs problémák halmaza, amiből a kiutat még nem pontosan látják a pártban. Mindez persze szorosan összefügg az ellenfél, az MSZP megváltozott "mozgásával".

Gyurcsány miniszterelnökségével szertefoszlott az az illúzió, hogy 2006-ban különösebb erőfeszítések nélkül is a Fidesz-MPSZ ölébe hullik majd a választási győzelem. Már senki nem tartja "lottóötösnek" a tavalyi kormányfőcserét, noha egyöntetű vélemény a Fideszben, hogy Gyurcsány keskeny pallón egyensúlyoz, s akár egy kisebb gazdasági megrendülés, illetve egy, a kormánypártokon belüli elégedetlenségi hullám elsodorhatja. Orbánék ezért egy olyan forgatókönyvet sem tartanak kizártnak, hogy Gyurcsány - helyzete stabilizálása érdekében - 2006-ig formálisan is átveszi az MSZP irányítását Hiller Istvántól, s ezzel a Fidesz kommunikációjában ismét teret kaphat az az üzenet, hogy az MSZP súlyos válságba került (lásd Kölcsönös segítségnyújtás című írásunkat).

Kampány és kommunikáció (Oldaltörés)

© Túry Gergely
Jelenleg viszont még úgy fest, a kormánypártok mondhatják ugyanezt a Fideszről és személy szerint Orbánról. A pártelnök, aki 2003 tavaszán azzal a feltétellel vállalta el a politikai közéletbe való visszatérését, hogy pártja első számú vezetőjeként a saját elgondolásai szerint formálhatja át szövetséggé a Fideszt, illetve tőle közvetlenül függő személyeket nevezhet ki a választókerületek élére, a napokban már maga sem zárta ki, hogy formálisan hátrébb lépjen.

A pártelnöki és a kormányfőjelölti funkció tervezett szétválasztása (az utóbbit természetesen Orbánnak tartva fenn) a soron következő, valószínűleg májusi kongresszuson ugyanakkor aligha jelentene térvesztést a jelenlegi pártelnök számára. Utódának, bárki legyen is az, egyedüli feladata, hogy Orbán mögé sorakoztassa fel a pártot (a lehetséges elnökutódként eddig felvetődött nevek között van a rendkívüli szervezőképességekkel megáldott politikus hírében álló Kósa Lajos debreceni polgármester, Áder János frakcióvezető, Varga Mihály volt pénzügyminiszter, illetve Pokorni is, bár utóbbi a hírek szerint nem vállalná az újbóli elnökséget).

A jelenlegi pártvezér pusztán kormányfőjelöltként történő szerepeltetése alkalmas eszköznek tűnik az olyan - gyakran már a táboron belülről is elhangzó - vádak kivédésére is, hogy a hajdan kiváló vitakészségével brillírozó Orbán az utóbbi időben intellektuálisan elpuhult, és menekül az éles vitahelyzetek elől. Ugyanakkor - mint azt a pártelnök környezetéből is megerősítették - Orbán egy percig sem gondolta komolyan azt a nemrégiben a Nap-keltében elhangzott "elszólását", miszerint: "Nincs már nekem olyan sok hátra a politikában."

A rezignált Orbánt festő kép valójában köszönő viszonyban sincs a valósággal. A pártelnök - aki nem csupán kormányon, de láthatóan az ellenzékben is szakított a parlamentre szűkülő politizálással - a 2006-os választásokra való felkészülés jegyében a színfalak mögött iszonyatos tempót diktál. A párt számára így most kifejezetten előnyös, ha úgy tűnik fel, Orbán válságban van, hiszen csak pozitív hozadéka lehet, ha a másik oldal későn kap észbe.

A Fidesz választókerületi elnökei - akik a párt potenciális képviselőjelöltjei - hatalmas nyomás alatt dolgoznak, folyamatos teljesítménykényszer nehezedik rájuk. A pártközpont mindent mér, amit tud: a taglétszám bővülését, a rendezvények szervezésében, helyi kezdeményezésekben nyújtott aktivitást. Legutóbb a budapesti XVII. és XX. kerületi szervezetet oszlatta fel a Fidesz országos választmányának elnöksége, mert tunyának találta őket. A feszült légkört jelzi az is, hogy - mint név nélkül nyilatkozó forrásaink elmondták - a korábban erős belső szolidaritás megbomlott, általánossá vált a bizalmatlanság. Paranoiás félelmek jelentek meg: régi ismerősök kérik egymástól, hogy beszélgetés közben a másik vigye ki a szobából a mobiltelefonját, mert félnek a lehallgatástól, illetve attól, hogy egyikük rögzíti a beszélgetést.

A választókerületi elnökök feje fölött Damoklesz kardjaként lebeg, hogy bármikor leválthatják őket. Jelenleg a 176 választókörzet mintegy 10 százalékában vannak függőben személyi ügyek. Ezek között, úgymond, több minőségi csere van, de akad olyan is, ahol eleve provizórikus elnököt neveztek ki arra az esetre, ha a Dávid Ibolyával szembekerült MDF-es képviselők "megtérnének". Most úgy tűnik, ez be is következik, Balsai István például újra a II. kerületben indulna a Fidesz-MPSZ támogatásával.

A Fidesz témái (Oldaltörés)

© Müller Judit
A felkészülés kulcsévének tekinti az idei évet a Fidesz-MPSZ. Nemcsak azért, mert az év közepére szerintük eldől, hogy - mint fogalmaznak - kipukkad-e a "Gyurcsány-lufi", hanem azért is, mert addig kipróbálhatják, hogyan működtethetők majd élesben a párt által választott új kampánytechnikák, elsősorban is a választók közvetlen meggyőzését szolgáló, úgynevezett direkt marketing. Információink szerint Orbán abból indul ki, hogy pártja az "első nyilvánosságban" annak - vélt vagy valós - elfogultsága miatt nem veheti fel a kesztyűt a kormánypártokkal. Ezért e téren nem is kívánnak versenybe szállni a meglátásuk szerint most elsősorban a bulvármédiában - legutóbb például egy televíziós talk-showban - nyomuló "emberarcú Gyurcsánnyal".

Az MSZP által kikényszeríteni akart Orbán-kép ellen - miszerint ő a nagy megosztó - viszont küzdeni akarnak. Ezért is fogadta el a pártelnök Gyurcsány február 3-ára, négypárti megbeszélésre szóló invitálását a második nemzeti fejlesztési tervről.

A Fideszben azzal számolnak, 2006-ban nem lesznek annyira elkényeztetve, mint a tavalyi EP-választásokon, amikor az MSZP nem tudta elegendő arányban mozgósítani híveit. Ha tehát jövő tavasszal összejön egy 65-70 százalékos választói részvétel, akkor a Fidesznek a másfél milliónyi biztos szavazója mellé, amelyik már "megvan" (az EP-választáson rájuk voksolt, és a népszavazáson is a párt által képviselt "igeneket" támogatta), további mintegy 1 millió, pártpreferenciájában bizonytalan szavazót kell megnyernie. Ennek leghatásosabb eszköze pedig - most így látják -, ha közvetlenül szólnak a választókhoz.

A Fidesz-vezetés - amely már tavaly felvette a kapcsolatot például Jacques Chirac, George W. Bush, illetve az Európai Néppárt kampánycsapataival - azt sem tartja kizártnak, hogy Orbán - akárcsak tavaly Bush - alulmaradhat például egy televíziós vitában, de ha például személyes találkozók, illetve "levelezés" útján sikerül a szétszórt (elsősorban vidéki) bázisát voksolásra bírnia, pártja akár fölényes győzelmet is arathat. A célközönségnek szánt üzenetek kiválasztását elsősorban a havi rendszerességgel készülő reprezentatív vizsgálatokra alapozzák. Ezekben nemcsak a párt pillanatnyi népszerűségét mérik, hanem azt is, hogy egy-egy konkrét ügyben milyen véleményeket, igényeket fogalmaznak meg a választók. Ezekből aztán egészen a helyi szintekig lebontott feladatok fogalmazódnak meg.

A konkrét, kézzelfogható ügyek felkarolásán túl a párt arra is törekszik, hogy a politika szimbolikus terepein is fokozza a jelenlétét. Ez jelenti egyfelől egy új, ma még nem pontosan körvonalazódó jövőkép felvázolását, amelynek segítségével a párt élesen megkülönböztetheti magát a "Fidesz témáit" - otthonteremtés, munkahely, biztonság - "lenyúló" baloldaltól. Másfelől olyan új, illetve elfeledett ünnepek, hagyományok felélesztését is tervezik, amelyek érzelmi úton segítik az azonosulást, végső soron pedig a mozgósítást. Utóbbiak sorába illeszkedik például az e hét szombatján megrendezendő, Krúdy Gyula által jó száz éve egy novellában "megénekelt" Duna-parti disznóvágás.

DOBSZAY JÁNOS

hvg360 Ballai Vince 2024. december. 23. 17:30

150 millió légy egy csapásra – indul az első hazai lárvagyár, amelyről Áder János is szuperlatívuszokban beszél

Euró tízmillókból épült fel Magyarország első lárvafarmja, ahol légylárvák milliárdjainak segítségével állítanak elő prémium minőségű fehérjét szerves melléktermékekből. Ki fogja felvásárolni tonnaszám a lárvákat? Mitől fenntarthatóbb a rovarfehérje a hagyományosnál? Mit keres egy híresen rovarfób ország exállamfője a lárvagyár átadóján? Egyáltalán, hogyan hizlalják a takarmánylárvát? Ez a gyáravatás más volt, mint a többi.