Hiába gyűlt össze a nyaralási szezon ellenére az MDF 22 parlamenti képviselőjéből húsz egy rendkívüli frakcióülésre múlt szerdán, két órán keresztül csak annak a nem egetverően fontos kérdésnek a megvitatásával voltak képesek tölteni az időt, jogában áll-e a frakcióvezetőnek nem megtartani az ülést. A képviselőcsoporton belüli viszonyokra jellemző módon ugyanis Herényi Károly frakcióvezető egyszerűen nem volt hajlandó előterjeszteni a napirendet, s ezzel megnyitni hivatalosan az ülést, mondván, írásos előterjesztést várt volna a képviselőktől. Mivel ezt a működési szabályzat nem írja elő, a frakcióülést kezdeményező képviselők - akik Lakitelek munkacsoport néven június végén alakultak meg - nem is készítettek előterjesztést. A kétórás meddő vita után így a törvényhozók szétszéledtek.

Az ülés tétje az lett volna, hogy a frakció véleményt nyilvánítson arról, jogszerűen hívta-e össze az MDF országos választmánya a párt tisztújító országos gyűlését szeptember végére. A lakitelekiek szerint nem, s mivel a képviselők közül 13-an e csoport tagjai, véleményük a frakció döntéseként jelenhetett volna meg. Herényi viszont a lakitelekiek által támadott Dávid Ibolya pártelnök egyik legközelebbi munkatársa, eljárása, a képviselők többségi véleményének elhallgattatása aligha véletlen tehát. Így viszont helytállónak tűnik Dávid Ibolya kijelentése, aki - mint azt Medgyaszay László képviselő nemrég nyilvánosságra hozta - az egyik ülésen "hullaszagúnak" minősítette az MDF frakcióját.

Egy kis pihenés keretében aztán beleerősítettek a Lezsák Sándor vezette lakitelekiek, s a dabasi strandon múlt szombaton nyilatkozatot fogalmaztak Dávid ellen. "Elnök asszony, mondjon le!" - áll az első mondatban, s Lezsák ehhez hozzátette: a pártelnök megosztó személyiség, s bizalmi válság alakult ki körülötte. A politikus ezzel csak ismételte magát: egy évvel ezelőtt egy elnökségi ülésen ugyanis azzal fordult Dávid Ibolyához, "le kell mondanod, kedves elnök asszony".

A Dávid-Lezsák harc már évek óta dúl az MDF-ben, ám az európai parlamenti választások előtt a vetélkedés alábbhagyott. A voksolás azonban a pártelnök számára volt kedvező, az MDF átlépte az 5 százalékos határt. Ezzel - minthogy életképesnek bizonyult az elnök és csapata stratégiája - a vita, úgy tűnt, véget ért. Nem így történt, Lezsákék kiásták a csatabárdot. Ezt persze Dávid és csapata is elősegítette, hiszen rendcsinálásba kezdtek. Feloszlatták például a párt egyik legnagyobb létszámú és legrégebbi alapszervezetét, a fővárosi II. kerületit, amelynek tagjai között volt Balsai István, Dávid egyik következetes ellenfele is. A vád velük szemben az volt, hogy a választási harcban szembementek az MDF vezetésével, aláírásokat gyűjtöttek a Fidesz-MPSZ nemzeti petíciójához, s Balsai felesége etikai eljárást kezdeményezett a pártelnök ellen. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a tisztogató eljárások folytatódnak, Lezsákék úgy döntöttek, az országos tisztújítást megelőző helyi, illetve megyei jelölésen megpróbálnak olyan erőt felmutatni, amivel nem olyan könnyű leszámolni.

A Lakitelek csoport egyes tagjai esetében az is szerepet játszott a jelenlegi pártvezetéssel való szembefordulásban, hogy nem támogatják a párt önálló indulását a választásokon, inkább egy szoros Fidesz-MDF szövetségben politizálnának. Ennek egyik oka személyes lehet: egy önállóan induló kis pártnak nagyon kicsi az esélye egyéni kerületi képviselőt parlamentbe juttatni, ha ugyanott a két nagy párt is indít jelöltet. A listákon elfoglalt helyről viszont a pártvezetés dönt, amely nyilván hű embereit helyezi majd el azok élén. Így viszont búcsúzhatnának a parlamenttől olyan, egyéniben közös Fidesz-MDF-jelöltként bejutott képviselők, mint Balsai, Lezsák vagy Horváth Balázs egykori belügyminiszter. Ha viszont újra összeállna s közös egyéni jelöltekkel indulna a két párt, akkor a Fidesz-barát szárny képviselői eséllyel pályáznának mandátumra a következő ciklusra is.

A személyi érdekek mellett persze politikai nézetkülönbségek is elválasztják a két tábort egymástól. A lakitelekiek szerint politikájával Dávid szétbomlasztja a jobboldal egységét, azzal pedig, hogy lebegteti, melyik párt mellé állna majd a 2006-os választások után, tulajdonképpen a baloldal malmára hajtja a vizet. Lezsákék nem csináltak titkot abból, nem helyeslik a pártvezetés döntését arról, hogy centrumpolitikát kíván folytatni, s ugyanakkora távolságot szeretne tartani az MSZP-től, mint a Fidesz-MPSZ-től. Vita folyik a pártban azon is, kik az MDF szavazói. Dávid ugyanis retorikájában nem a hagyományos jobboldali szavazóréteg felé fordult, hanem a két nagy pártból kiábrándulók felé. Lezsákék szerint ez kétélű fegyver, mert e szavazók gyakran az utolsó pillanatban, ad hoc alapon döntenek, s voksaikat könnyen megszerezheti valamely jól kampányoló nagy párt is.

Mára azonban kiderült, nincs elég erő Lezsákék mögött. Lezajlottak a megyei tisztújítások is, döntöttek arról, kit szeretnének pártelnöknek. Mindenhol két jelöltet lehetett állítani, ám ennek ellenére tíz helyen csak Dávid Ibolyát javasolták e posztra. Hét megyében ajánlották mellette Gémesi György gödöllői polgármestert, kettőben pedig Medgyaszay László Győr-Moson-Sopron megyei országgyűlési képviselőt (Fejér megye még nem határozott). E két ellenjelölt azonban már bejelentette, nem kívánja megméretni magát, így a szeptember végi országos gyűlésen Dávid lesz az egyedüli jelölt. Gémesi amúgy különös szerepet játszik a belvillongásokban. Korábban Lezsák egyik szoros szövetségesének számított, ma viszont a Dávid-féle pártvezetés egyik oszlopa, ő felel például az új MDF-program előkészítéséért. Ugyanakkor részt vett a lakitelekiek egyik zártkörű tanácskozásán, s a hírek szerint megpróbált olyan megegyezést létrehozni, amely garantálta volna a lakitelekiek megfelelő reprezentációját az MDF 2006-os választási listáján.

Ennek azonban már nem sok realitása van, hiszen az országos gyűlésen a már évek óta folyó harc könnyen a Dávid-pártiak totális győzelmével végződhet, s akkor nyilvánvalón felmerül a kérdés, a párt egysége megköveteli-e a leszámolást Lezsákékkal. A lakitelekiekkel nehéz lenne együtt dolgozniuk Dávidéknak, leszalámizásuk viszont azt jelentené, hogy veszélybe kerülhet az MDF jó választási szereplése 2006-ban.

RIBA ISTVÁN