"Fa testápoló érzékeny bőrre" - ez a felirat azon a baseballütőn olvasható, amelyet a rendőrök gyűjtöttek be 1997 augusztusában, a Szegeden ma is emlékezetes, úgynevezett arab-roma alvilági összecsapás éjjelén. Került más is: egyebek között egy hangtompítós Scorpio géppisztoly, néhány Parabellum, gázpisztoly és baltanyél. Az ötven-ötven főt számláló ellenséges csapatok a rendőrség szerint a prostitúciós piac elosztásán kaptak hajba. Néhány nappal később az arab oldal egyik főkolomposának tartott Hussein Tamer már békülésre szólított fel a Délmagyarország című helyi lapban, borjúpaprikásra invitálva a romákat, s bár a megyeszékhely lakóit akkoriban rettegésben tartotta a belviszály, a résztvevők megúszták büntetés nélkül.

Az eset békés megoldásában oroszlánrésze volt Kumbor Tibor rendőrtisztnek, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság (CSMRFK) nyomozójának, aki kollégáival leszerelte a harcra kész csapatokat. Kumbor ekkor ismerkedett meg az egyiptomi állampolgárságú Tamerral, kapcsolatuk - a vád szerint - az évek során barátsággá mélyült. A Csongrád Megyei Ügyészségi Nyomozóhivatal most azzal vádolja mindkettejüket: bűnszövetségben helyi vállalkozókat zsaroltak. Olyan üzletembereket kerestek, akiknek jó okuk volt inkább fizetni az őket és családjukat ért fenyegetések hatására, mintsem hogy a hatóságokhoz forduljanak. A jelenleg Kecskeméten előzetes letartóztatásban lévő rendőr alezredest a CSMRFK vezetése felfüggesztette állásából, majd le is szerelte.

A vádirat szerint Tamer bűntársa és barátja, a szír Manai Reda évek óta ismerte Berki Ottó és Molnár Csaba mezőgazdasági vállalkozókat, részletes ismereteik voltak azok üzleti kapcsolatairól. Utóbbit 2001 júliusában egy Mohamedként bemutatkozó férfi hívta fel telefonon, s arra hivatkozott, Molnár bécsi üzletfelei elrabolhatják a kislányát, pokolgépet tehetnek az autójába. Molnár, nem sejtve, valójában ki áll a fenyegetés mögött, Redához fordult segítségért, aki védelmet ígért. Ez a "védelem" összesen mintegy 55 millió forintba került a vállalkozónak, a különféle ürügyekkel kizsarolt pénzt két éven keresztül fizette. Kumbor Tibor 2002 őszén kapcsolódott az ügybe: Reda közölte a sértettel, információi vannak arról, a bécsi üzletfelei után nyomozó osztrák rendőrök megkeresték magyar kollégáikat, akik Molnár után is szaglásznak. Kumbor másnap megjelent a férfi budai irodájában, ahol Kormos Tibor rendőrként mutatkozott be. Utalt rá, Molnárt felbujtással gyanúsíthatják, ezért ne utazzon külföldre. Mindezzel - állítja az ügyészség - fokozták a sértettre gyakorolt nyomást, aki így tovább fizetett Tameréknak.

A találkozó az ügyiratok szerint 2002. október 22-én délelőtt 11-kor kezdődött, és - a sértett vallomása szerint - mintegy tíz percig tartott. A védelem állítja: a jelzett időpontban az alezredes nem lehetett Budapesten, hiszen a munkahelyén aznap tartották az október 23-ai megemlékezést, s az ünnepség, amelyen - hangoztatják - Kumbor is jelen volt, délután 2-kor kezdődött. Az alezredes aligha tehette meg két és fél óra alatt az utat lerobbant Polski Fiat kocsijával - érvelt a HVG-nek nyilatkozva ügyvédje, Bálint Gyula, aki gyanúsnak találja, hogy az ünnepélyről készült fényképfelvételek, amelyek egyikén esetleg látható lenne védence is, a negatívokkal együtt eltűntek a CSMRFK-ról. Csakhogy a rendőrség arról tájékoztatta az ügyészségi nyomozókat, 22-én Kumbor szabadnapos volt, s az ünnepélyre nem rendelték be.

Ha Kumbor járt a megzsarolt vállalkozónál, az meglehetős óvatlanságra vallana a részéről: az alezredes országosan ismert, Csongrádban sztárrendőrként emlegetett közszereplő volt, egyébiránt több belügyi bajnokságon dobogós helyezést ért el cselgáncsban. Nevéhez fűződik például a balástyai rémként ismertté vált sorozatgyilkos, Szabó Zoltán elfogása, valamint az áldozatok felkutatása. Az alezredes akkoriban rendszeresen szerepelt a médiában, igaz, a sértett utóbb az ügyészség által elétárt fényképről ismerte fel. Az ügyvédnek ezzel is gondja van: a büntetőeljárási törvény szerint ugyanis fényképet csak akkor lehet azonosításra használni, ha a gyanúsított nem érhető el, Kumbor ellenben ekkor már előzetesben volt.

Akárhogyan történt is, tény, Szegeden sokan tudtak a nyomozó nehéz anyagi helyzetéről s arról, az adósságcsapdát szerencsejáték-függősége okozta: nagyban kártyázott, játékgépezett. Hivatalos eljárás nem indult ellene, felettesei mégis olykor a szemére vetették szenvedélyét, amire ő rendre azzal válaszolt, hogy a játéktermekben hasznos információkhoz juthat. Kapott-e felhasználható füleseket a félkarú rablók mellett, nem tudni, az ügyészség szerint azonban az alezredes a Rocky nevű szegedi teremben ismerte meg a Tamer-ügy másik sértettjét, aki tőle várt segítséget, miképpen tudná visszaszerezni szenvedélye miatt eladott házát. Kumbor a vád szerint elcsalta a sértettet, akit Tamerék addig fenyegettek - még egy fegyver is előkerült -, míg a ház vételára végül a zsarolóké lett.

Kumbor a vádirat szerint részt vett Berki Ottó megzsarolásában is. A vállalkozónak - az ismert séma alapján - Tamerék korábban védelmet ígértek, s elhitették vele, eltették láb alól állítólagos zsarolóját, egy ukrán férfit, valamint annak testvérét is (az akciót a sértettnek több mint százmillió forintja bánta). Kumbor ezek után jelent meg a vállalkozónál, mondván, a rendőrség talált egy azonosítatlan holttestet, zsebében Berki mobilszámával. A rendőr utalt arra, a vállalkozót gyanúsítják az emberöléssel. Berki pánikba esett: biztosra vette, hogy valamelyik ukrán fivér holtteste került elő, a rendőrséghez fordulni mégsem mert, részben mivel nem érezte magát ártatlannak, részben Tamerék további fenyegetései miatt.

A szövevényes ügybe hitelezője, Berki révén került Nagylaki Kálmán vállalkozó, akinek minden vagyonát felemésztette a sportüzlet. Nagylaki - aki jelenleg csalás miatt szabadságvesztés-büntetését tölti - a kilencvenes évek elején invesztált először a fociba, kezdetben sikerrel: csapata, a Kiskundorozsma évről évre egy-egy osztályt lépett előre a tabellán, míg egyesülhetett az első számú csongrádi egyesülettel, a Szeged LC-vel (HVG, 2000. február 26.). A neves klub menedzselése azonban többe került, mint amennyivel Nagylaki korábban kalkulált, egyes hírek szerint kénytelen volt a megyei olajbáróktól is szívességet kérni a finanszírozáshoz. Az üzlet mégis bedőlt, a Szeged LC Sportszolgáltató Kft.-t 2002 márciusában felszámolták, a korábban csődbűntett és közokirat-hamisítás miatt pénzbüntetésre ítélt Nagylakit pénzszerző manőverei végül rács mögé juttatták. Amíg azonban még szabadon volt, megpróbálkozott adósságai rendezésével, a Berkinek járó 1,2 millió forintot például a Tamertól és Redától havi 30 százalékos uzsorakamatra felvett kölcsönből próbálta törleszteni, de mivel csak a kamatokat tudta megadni, a vádlottak erőszakhoz folyamodtak. Sőt állítólag arra is ők vették rá, rendeljen konzerveket egy helyi vállalkozótól, majd ne fizesse ki a vételárat - egyebek mellett ezért ül most Nagylaki.

Bálint Gyula ügyvéd szerint Kumbor kitart amellett, a gyanúsítottak közül csak Tamert ismeri, őt is felületesen, és semmiben sem vett részt, amit a terhére rónak (az ügyészségi nyomozók telefonlehallgatási jegyzőkönyveket csatoltak a vád bizonyítékai közé). A HVG más forrásból származó értesülései szerint az exrendőr környezetében úgy vélik, az eljárás alapját az adhatja, hogy Berki valóban tartozott az araboknak, de nem tudott fizetni, s most "zavarkeltéssel" tereli el a figyelmet. Mindezt egy 2002-es, szerintük gyanús tűzvésszel vélik alátámasztani, az év novemberében ugyanis leégett Berkiék Székely 2000 Kft.-jének balástyai raktára. A szegedi tűzoltóság által ismeretlen eredetűnek minősített káresemény után a biztosító tavaly februárban 29,9 millió forintot, áprilisban pedig további 36 millió forintot fizetett, utóbbit "végleges rendezés" címén. A tűzeset körülményeit ismerők szerint vélhetően ez az összeg ment Tamerék uzsoratörlesztésére.

RÁDI ANTÓNIA