Bár kutyahúst árulni elvben tilos, közegészségügyi ellenőrzések kezdődtek április végén a kutyahúst forgalmazó több mint ötszáz szöuli étteremben. A városháza ezentúl rendszeres vizsgálatokat végez, listát tesz közzé az egészségre ártalmas - például nehézfémeket, antibiotikumot, veszélyes baktériumokat tartalmazó - húst felszolgáló étkezdékről, akár fel is függeszti az engedélyüket. A város még az 1988-as szöuli olimpia előtt megtiltotta a kígyó- és a kutyahús forgalmazását, a jogszabály megszegői ellen azonban nem szoktak eljárást indítani, így az országban évente több millió kutyát fogyasztanak el. A városháza a közelmúltban visszakozott: a kutyákat átsorolta a húsukért tartott háziállatok közé, hogy ellenőrizhesse, milyen körülmények között ölik le őket és forgalmazzák húsukat. A kutyatartókat arra is kötelezni készülnek, hogy a húsukért tartott négylábúakat a marhabélyeghez hasonló jellel lássák el. Az állatjogi aktivisták Korea-szerte tiltakoznak. Sokuk szerint a koreai főváros - még ha a közegészségért aggódik is - végeredményben egy meg- és elvetendő hagyomány legalizálásában segédkezik. Az állatokat - talán az illegalitás miatt is - gyakran higiénikusnak nemigen mondható körülmények közt tartják. Az is jellemző, hogy leölésük előtt kikötözik és megverik őket, mert a húsuk így puhább lesz. A bosinteng (kutyahúsleves) a koreaiak kedvenc nyári eledele, mert a néphit szerint kiválóan alkalmas arra, hogy pótolja a hőségben elszenvedett energiaveszteséget.