Az idei év legtöbb nézőt vonzó premierhétvégéjét mondhatja a magáénak Lengyelországban Andrzej Wajda legújabb, Katyn című filmje. A 81 éves rendező annak a csaknem 22 ezer lengyel tisztnek állít emléket, akit szovjet belügyi alakulatok végeztek ki 1940 tavaszán, a Szmolenszkhez közeli Katyn erdejében, valamint Harkov, Kijev, Minszk és Tver mellett. Az áldozatok között volt apja is, az akkor 40 éves Jakub Wajda hadnagy. A mészárlást a Szovjetunió megtámadása után előrenyomuló német csapatok fedezték föl és hozták nyilvánosságra, ám Moszkva náci propagandának minősítette, hogy őt tették felelőssé a tömeggyilkosságért. A lengyel tisztek módszeres kivégzését a Szovjetunió csak 1990-ben ismerte el, és a fönnmaradt dokumentumokat Moszkva két és fél évvel később adta át Varsónak. Wajda az alkotásban képzelt személyek - négy tiszt és családjuk - sorsát követi nyomon eredeti naplók és levelek felhasználásával, és a történetbe foglalja a lengyel értelmiségi elit megtizedelését is, amikor a nácik a krakkói Jagelló Egyetem tanáraival végeztek. Varsóban a Katynt Oscar-díjra jelölik, az ősbemutatót állami és egyházi vezetők jelenlétében a varsói operaházban tartották, a filmhez időzítve több történeti munka is megjelent. A sajtóvélemények nem egybehangzóak: a Wprost tankönyvízű patriotizmust nehezményezett, a Gazeta Wyborcza szerint viszont "hál' istennek nincs nemzeti-hazafias pátosz" a műben.