Rendelettel tiltotta meg a kínai kormány a tibeti élő buddháknak, hogy Peking engedélye nélkül reinkarnálódjanak. Az élő buddhákat a hívők olyan embereknek tartják, akik - akárcsak a vallásalapító Buddha, Gautama Sziddhárta - "felébredtek", vagyis elérték a buddhizmus tulajdonképpeni célját, a nirvánát. Élő buddhának számít a tibeti buddhisták két legfőbb vezetője, a dalai láma és a pancsen láma is. Az utóbbi méltóságból ma kettő is van - az egyiket Peking elismeri, a másikat házi őrizetben tartja -, ám dalai lámából, Avalokitésvara egykori buddha reinkarnációjából csak egy van. Ő a Nobel-békedíjas Tenzin Gyatso, aki 1959-es indiai száműzetésbe vonulása óta tekintélyénél fogva nagyban hozzájárult a kínai megszállók ellen lázadni kész tibetiek megbékítéséhez. Kína irányában is tett gesztusokat: Tibet függetlensége helyett már csak autonómiára törekszik. Meghökkentő rendeletükkel a pekingi bürokraták szeretnék saját hatáskörükbe vonni a ma 71 éves, megrendült egészségű 14. dalai láma utódlását. A tibeti hagyomány szerint a reinkarnáció a láma halála után néhány évvel úgy szokott történni, hogy a fontos feladattal megbízott buddhista szerzetesek engedélyért való folyamodványok nélkül megkeresik a tulkut - azt a kisfiút, akiben szerintük újjászületett -, aztán a gyermeket vallásfejedelmi nevelésben részesítik, és felkészítik az uralkodásra.