Jó hír a megfejthetetlen kódolástechnikát keresőknek, hogy 144 kilométert "utaztattak" egy fotonrejtjelet a spanyolországi Kanári-szigeteken. A kvantumkriptográfia lényege, hogy egy fényrészecske, azaz foton vízszintes, függőleges és a két átló által meghatározott forgásának irányában rejtik el az üzenet kulcsát. A fogadó, ha a megfelelő szűrőkkel méri a hozzá érkező fotonokat, megkapja a helyes eredményt, ellenkező esetben a részecskék a filtert elérve azonnal forgásirányt váltanak - azaz menthetetlenül megsérül a kulcs. Ez akkor is így van, ha valaki megpróbálta "lehallgatni" a fotonokat, tehát viszonylag egyszerűen ki lehet szúrni (és szűrni) az adatcsapolási kísérleteket. Az első kvantumrejtjelező gép 1989-ben 30 centiméterre juttatta el a fotonokat, ám öt éve az Id Quantige nevű svájci cég a Genfi-tó alatti optikai kábelen 67 kilométeres távolságot ért el. A minapi kísérlet során kábel nélkül, a szabad térben tudtak a tudósok kétszer ilyen messze kvantumkódot küldeni, így hamarosan akár műholdakon keresztül is létrejöhet a kvantumkommunikáció.