Párizs Dél-Spanyolországba, London Portugáliába, Berlin pedig Észak-Afrikába került azon a térképen, amellyel nemrég rukkolt elő a párizsi Nemzetközi Éghajlatkutató Központ (CIRED). Stéphane Hallegatte francia klímakutató és csapata azt próbálta megsaccolni, hogy ha Európában töretlen maradna a szén-dioxid-kibocsátás növekedése (lásd cikkünket a 48. oldalon) és a klímaváltozás, akkor tucatnyi főváros éghajlata melyik terület mai klímájának felelne majd meg 2071-ben. A Budapestet egyébként fel nem tüntető térképpel azt igyekeztek a laikusok számára is szemléletesen bemutatni - magyarázta a HVG-nek Sebastian Kopf, a kutatócsoport egyik tagja -, hogy ha semmi sem változik, akkor telente árvízveszéllyel, nyaranta állandó szárazsággal kell majd megküzdeniük olyanoknak, akik most más körülmények között élnek. Az üzenet úgy szól, hogy érdemes lehet átvenni délebbre fekvő városok építkezési és életvezetési szokásait. A dolog szépséghibája - mondta kérdésünkre Mika János, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlatkutatója -, hogy a franciák lényegében csak az évi középhőmérséklet (ábránkon) alapján vizionáltak, nem vették figyelembe sem az évszakok hőmérséklet-ingadozásait, sem a csapadékmennyiség változását. Térképük azért is csalóka lehet, mert a legpesszimistább forgatókönyvet vették alapul, márpedig - nyugtat meg Mika - az éves átlaghőmérséklet növekedését csak mintegy ötfoknyi intervallumban lehet előrejelezni, és már ez a bizonytalansági tényező is elég ahhoz, hogy egyelőre elhamarkodott legyen például Berlin elsivatagosodására számítani a század végére.