HVG

Megdet Rahimkulov és fiai, Ruszlan és Timur nem állnak meg. Miután az ÁÉB Bankot is birtokló családi vállalkozásaikon, a Kafijat Kft.-n és a Firthlion Ltd.-n keresztül a pünkösdi ünnepek előtt 5 százalék fölé növelték befolyásukat a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-ben (HVG, 2007. június 2.), múlt pénteken további olajrészvényeket vásároltak. Bár a Mol-papírok múlt heti forgalomnövekedését és drágulását a Concorde brókerház elemzői elsősorban annak tudták be, hogy súlyuk nőtt az amerikai Morgan Stanley Capital International (MSCI) - a befektetők által iránytűnek tekintett - fejlődő piaci indexében, a múlt pénteki 21,8 milliárd forintos forgalomnál nagyobb értékű napi adásvétel az utóbbi egy évben csak Rahimkulovék pünkösd előtti nagybevásárlásaikor köttetett.

Azt, hogy az oroszok múlt pénteken mennyit vettek, nem lehet tudni, mivel a hatályos tőkepiaci törvény értelmében csak az 5 százalékos küszöbök eléréséről kell tájékoztatni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét és a részvénytársaság igazgatóságát (it), azaz legközelebb majd a 10 százalék meghódításáról (kivéve a bennfentesnek minősülő it- és felügyelőbizottsági tagokat, nekik 5 százalék alatti ügyleteiket is közzé kell tenniük). Márpedig Rahimkulovék célja, hogy a Mol és az általuk tavaly ősz óta szintén több mint 5 százalékban tulajdonolt OTP Bank Nyrt. legalább egytizede felett diszponáljanak - tudta meg a HVG az orosz multimilliárdos ügyeit jól ismerőktől. (Rahimkulov legalább három hónapig tartó nyilatkozatstopot hirdetett meg, amíg az általa vezetett ÁÉB Bank befektetési szolgáltatóvá való átalakítása befejeződik.) Ügyvédjei lázasan dolgoznak a Kafijat jelenlegi, 5,85 milliárd forintos törzstőkéjének közel 60 milliárddal való felemelésének papírmunkáin, s a másik Rahimkulov-érdekeltség, a Firthlion is - egyelőre nem meghatározott mértékű - tőkeinjekciót kap majd. A tőkeemelésekre fedezetet nyújt Rahimkulov magánvagyona, amelynek nagyságát a HVG érdeklődésére az üzletember tavaly ősszel mintegy 220 milliárd forintra tette (HVG, 2006. szeptember 22.). Márpedig hiába van bőven mit a tejbe aprítania, azért az Rahimkulov számára sem mindegy, hogy a részvényügyletek esetleges árfolyamnyeresége után magánszemélyként jóval több közterhet kellene leszurkolnia, mint ha a tulajdonában lévő cég tőzsdézik. Még így is szüksége lehet azonban hitelfelvételre, hiszen a hétfői részvényárfolyamok alapján egy 5 százalékos pakett megvétele mind a Molban, mind az OTP-ben egyenként több mint 130 milliárdba kerülne.

A részesedésnövelések közül az OTP-s egyáltalán nem lenne meglepő, hiszen Rahimkulov már tavaly ősszel is hangoztatta e szándékát. Molos bevásárlása viszont annál furcsább annak tükrében, hogy fél éve még úgy vélte, a bankszektor a hosszú távú tényezők alapján az energiaszektornál stabilabbnak és biztonságosabbnak tűnik, a kőolaj hordónkénti világpiaci ára pedig az akkori 60 dollár körüli szintről három- öt éven belül 40-45 dollárra csökken, ami miatt mérséklődhet az energiacégek, így a Mol nyereségessége (HVG, 2006. szeptember 22.). Ráadásul akkor még a magyar cég növekedési perspektíváit sem ítélte biztatónak, mivel nem látott lehetőséget a további külföldi terjeszkedésre. Azóta a helyzet csak annyiban változott, hogy az olaj 70 dollárra drágult, ettől függetlenül azonban Rahimkulov hosszú távú olajár-prognózisa még megvalósulhat. A Molnak viszont továbbra sem sikerült újabb külföldi céget megvásárolnia, múlt pénteken például a montenegrói Bonus olajcég megvételéért folytatott versenyben maradt alul a szlovén Petrollal szemben. S bár a magas olajfinomítói haszonrés miatt egyéves távlatban elemzők jónak ítélik a Mol kilátásait, ez, valamint részvényeinek a szektorbeli versenytársaihoz viszonyított viszonylagos olcsósága alapján például a Concorde is csak 900 forinttal, 23 400 forintra emelte a Mol-papírok ez év végén várható árfolyamát.

Rahimkulov üzleti pálfordulását egyesek összefüggésbe hozzák azzal, hogy egykori munkaadóját, az orosz Gazpromot illetően a Merill Lynch (ML) amerikai bankház elemzője, Hootan Yazhari éppen az 5 százalékos küszöb átlépésével egy időben írt sajátos figyelmeztetést kizárólag az ML ügyfeleinek elküldött elemzésében, miszerint a Gazprom a Molban közel 25 százalékos részesedést szerezhet. E verzió szerint a Mol-menedzsment a Gazpromnak eladhatná a Mol 10 százalékos saját részvényét, valamint azt a 13,77 százalékos, a francia BNP Paribas S.A. bank (8,28 százalék) és az amerikai Morgan Stanley befektetési bankház által tulajdonolt offshore cég, a Magnolia Finance Ltd. (5,49 százalék) birtokában lévő részvénycsomagot is, amelyre a Mol-menedzsmentnek van vételi opciója. Ha pedig Rahimkulov Mol-papírjai is a Gazpromnál landolnának, utóbbi döntő befolyáshoz jutna a cégben.

Feltételezését Yazhari a Gazprom és a Mol kölcsönös üzleti érdekeire alapozta, s nem valamilyen biztos forrásból származó fülesre. Az elemző arra következtetett, hogy az orosz cég számára a Mol mindenekelőtt a nyugat-európai földgázszállítás miatt fontos. A magyar cég jelenleg a Gazprommal közösen egy 10-15 milliárd köbméteres gáztározó építésén fáradozik, márpedig ez a mennyiség az éves magyar gázfogyasztásnak a három és félszerese, így csak részben szolgálja a magyar ellátásbiztonságot. Az is vonzó ugyanakkor az oroszok számára Yazhari szerint, hogy a Mol nem zárkózik el a Gazprom által építendő Kék Áramlat gázvezeték támogatása elől, ami az uniós Nabucco versenytársa lehet. Mindezekért cserébe a Gazprom hozzásegíthetné a Molt oroszországi kőolaj-kitermelési lehetőségekhez, s közösen aknázhatnák ki az orosz gázóriás olajkészleteit.

A Mol menedzsmentje nem tárgyalt a Gazprommal arról, hogy neki részvényeket értékesítsen, megbeszéléseiken kizárólag a gáztározó- és vezetéképítésről készítendő megvalósíthatósági tanulmány került szóba - állították a HVG-nek magukat megnevezni nem kívánó molos tisztségviselők. Ráadásul ez az összekötő kapocs is lazulni látszik azáltal, hogy a napokban a Gazprom az osztrák OMV-vel is szándéknyilatkozatot írt alá, hogy utóbbi baumgarteni gázelosztó tárolóját 2010-ig a kontinentális Európa legnagyobbjává fejlesztik. Ugyanakkor hazai elemzők szerint az is az effajta megállapodás ellen szól, hogy a Molnak nincsenek komolyabb gázipari érdekeltségei, lényegében csak a gáz szállításában és tárolásában vesz részt, s a hosszú távú terveiben sem szerepel, hogy a gázbizniszbe a jelenleginél nagyobb mértékben belefolyjon. Részvényeladásban megnyilvánuló kompenzációra pedig a molosok szerint már csak azért sincs szükség, mert a Gazprommal jelenleg e nélkül is gördülékeny az üzleti együttműködés.

A Rahimkulovhoz közel állók és a HVG moszkvai tudósítójának név nélkül nyilatkozó Gazprom-illetékesek nem tartják valószínűnek, hogy a nagyvállalkozó volt cége érdekében vásárolt Mol-papírokat. Már csak azért sem, mert személyét Moszkvában a mai napig a 2001-ben menesztett Vjahirev-féle Gazprom-vezetéshez kötik. Tény, az orosz multimilliárdos legutóbb 2000 őszén - vagyis még a régi vezetőség idején - segédkezett a Gazpromnak, amikor egy írországi bejegyzésű offshore cég, a Milford Holdings Ltd. magyarországi képviselőjeként levezényelte a BorsodChem (BC) egynegyedének felvásárlását. Azóta magyarországi befektetéseinél egyetlen szándék vezérelte, hogy az általa célként megjelölt 50 százalékos árfolyamnyereséget elérje. Ez sikerült is neki az Antenna Hungáriánál, a BC-nél és a Zalakerámiánál. Az OTP-ből még ennél is magasabb haszonnal szállhat ki: a tőzsdén jelenleg a 10 ezer forintot kóstolgató bankpapírjai zömét 5900 és 6200 forint közötti áron vásárolta, kisebb részét 6500-7200 forintért. Környezete szerint legkésőbb 2010-ben szeretné értékesíteni részvényeit, 14-16 ezer forintos áron. Reményeit az OTP oroszországi és ukrajnai növekedési lehetőségeire alapozza, amelyek szerinte jó kezekben vannak. Abban például, hogy az OTP oroszországi érdekeltségei jól muzsikáljanak, jelentős szerepe van Rahimkulov korábbi üzleti bizalmasának és egyben ügyvédjének, Petre Gábornak, aki ma már az OTP oroszországi igazgatója.

Ugyanakkor Rahimkulov hazakészül, korábbi bejelentései szerint 2008-2009-ben mindenképpen elhagyja Magyarországot, s neki sem mindegy, milyen fogadtatásban lesz része Oroszországban. Ezt figyelembe véve egyesek szerint születhet olyan alku, amelynek során Rahimkulov Mol- és OTP-részvényeit mégis eladná honfitársainak. A vele szembeni hatalmi enyhülésre utal, hogy fia, Timur esküvőjéhez állítólag Vlagyimir Putyin elnök is gratulált. Bár Magyarországon egyelőre még sokan összeesküvés-elméletnek tartják, orosz üzleti körökben egyre sűrűbben hallani azt a lehetőséget, hogy az ellenőrző pakett meghagyása nélkül államtalanított stratégiai céghármas - a Mol, a Magyar Telekom és az OTP - egy kézbe való koncentrálásával az egykori Nagy Testvér évekre bebetonozhatja az EU felé számára oly fontos magyarországi hídfőállásait.

CSABAI KÁROLY