Nem sokban térnek el egymástól a kampányban egymásra licitáló pártok otthonteremtési elképzelései. A Fidesz talán csak ott tesz rá egy lapáttal a szocialisták programjára, hogy visszaállítaná a lakáshitelek után járó korábbi adókedvezményeket. A részleteiben ki nem fejtett elképzelés elvben azt jelentheti, hogy a jelenlegi maximum évi 120 ezer forint helyett ismét 240 ezer forintos törlesztést lehetne jóváírni az adóból, jövedelem- és időkorlát nélkül. Némi ráígérés érhető tetten a legalább évi 50 ezer új otthon építésének és felújításának tervében is, válaszul arra, hogy a jelenlegi kormány soha nem látott rekordként jelentette be a tavaly átadott 40 ezer lakást.

A két nagy párt különben folytatná a meglévő lakástámogatási programokat, amelyeken belül a Fidesz új, a mostaninál olcsóbb forinthitelt vezetne be, az MSZP pedig puhítana korábbi szigorításán, és duplájára emelné a használt lakások esetében 5 millió forintra leszorított kamattámogatásos kölcsönt. Nem változna a gyermekek után járó, a szocialista-liberális kormány által megemelt állami juttatás, s a riválisok egyetértenek abban is, hogy a Fészekrakó programot szélesíteni kell, úgy, hogy a jelenlegi 35 év helyett egészen 40 éves korig igénybe vehessék azok, akik állami garanciával szeretnék pótolni a hitelfelvételhez szükséges önerőt. Egyformán fejlesztené a két párt a házgyári lakások korszerűsítésével foglalkozó panelprogramot is, kiterjesztve e kedvezményeket a hagyományos építésű családi házakra. Míg a Fidesz szerepelteti programjában a szociális bérlakások építésének és a lakásfelújítások áfájának 5 százalékra való csökkentését, addig a szocialista politikusok már el is döntötték, március végéig bejelentik az Európai Bizottságnak, hogy a lakásfelújítást kedvezményes áfakörbe sorolnák át, bár a kedvezményes kulcs mértéke még nem ismert. Csak a Fidesz vállalja azonban nyíltan az állami támogatású bérlakás-építkezés újraindítását, az MSZP a kampányban hallgat a 2004 óta lényegében megszűnt programról. A szegfűs párt a mézesmadzagot csak a lakbértámogatások emelésével kapcsolatban húzza el, az állami apanázs havi 14 ezer forintról 20 ezerre növelésével.

Jócskán támadható lenne a kormány a 2002-ben meghirdetett nemzeti lakásprogram elszabotálása miatt, de a Fidesz ezt a ziccert nem használta ki negatív kampányában, megelégedett a saját régi-új lakásprogramját tartalmazó új Széchenyi-terv beharangozásával. Arra azonban - talán nem véletlenül - egyetlen ellenzéki politikus sem vállalkozott, hogy megbecsülje, mibe kerülne ennek megvalósítása. Érdemes ezért felidézni, hogy 2005-re évi 230 milliárd forintra nőtt a költségvetésben a lakástámogatásra fordított közpénz a 2000. évi 50 milliárdról, úgy, hogy a tényleges kiadásokat minden évben jelentősen - volt, amikor több mint 60 százalékkal - alulbecsülte a leköszönő kabinet.