A nyerő totószelvény kitöltéséhez szerencse is kell, de többnyire az sem árt, ha a játékos tisztában van a futballban uralkodó erőviszonyokkal. Hasonló ez a piachoz indexált betétek esetében is. A konstrukciót néhány bank kínálatában bő egy éve választhatják Magyarországon a befektetők. Ezek a tengerentúlon már bevált betéti formák magasabb hozamokat ígérnek a hagyományos bankbetéteknél. A hozam attól függ, hogy a választott piaci index - leggyakrabban egy devizapár árfolyama, de lehet ez részvény- vagy bármilyen áruindex - hogyan alakul a lekötési időn belül. A bankok először is megállapítanak egy árfolyamsávot. Például azt, hogy az Európai Központi Bank (ECB) által jegyzett euró-forint árfolyam az elkövetkezendő egy évben 245 és 260 forint között mozog majd. A betétest maximális éves kamat - ami az ilyen konstrukciók többségénél Magyarországon 15-20 százalék közötti - időarányos része illeti meg a lekötésnek minden olyan napján, amikor az árfolyam a sávon belül mozog. Azokon a napokon azonban, amikor az árfolyam a sávon kívül van, a betét semmit sem hoz, vagy csak a szerződésben előre rögzített, nem több mint 1-2 százalékos minimális kamatot. Tehát a fenti példában a betétesnek tulajdonképpen azt kell megtippelnie, mekkora esély van arra, hogy az euró-forint árfolyam az elkövetkezendő egy évben 245 és 260 forint között fog mozogni.

Jelenleg a hagyományos bankbetét - a lekötés összegétől és időtartamától függően - a legtöbb bankban éves szinten 5-8 százalék kamatot fizet. Ha valaki ennél nagyobb hozamra vágyik - ám a tőzsdézést túl kockázatosnak, az állampapírokat pedig túl rugalmatlannak találja -, akkor befektetési alapba vagy piachoz indexált betétbe is teheti pénzét. A piachoz indexált betét kamata ugyanis a hagyományos betéti kamat dupláját is elérheti. Ez vonzóan hangzik, hiszen egy 10 millió forintos befektetésen így egy év alatt akár 1,5 millió forintot lehet nyerni. Kétségtelen viszont, hogy amiként a Fradi idegenben történő jó szereplésére sincs garancia, úgy az árfolyamok vagy devizaindexek alakulásában sem lehet tutira menni.

A hozamot egyre többen hajlandók kockáztatni, de a befektetett összeget ők sem szeretnék elbukni. Ezért - és feltehetően a konstrukció elterjesztése érdekében - a magyarországi bankok elsősorban a tőke-garanciális indexált betéteket ajánlják az ügyfeleiknek, amelynél a lekötési idő végén a betétesek a befektetett összeget, ha kamat nélkül is, de mindenképpen teljes egészében visszakapják. Ez azért is lényeges, mert az indexált betéti konstrukció eleve több kockázatot rejt magában, mint a hagyományos. Például egy devizapár árfolyamát több olyan tényező is befolyásolhatja, amit nem lehet előre kalkulálni. Ilyen például a nemzetközi pénzpiacok alakulása, illetve a kamatcsökkenési, -emelkedési várakozások az adott országokban. De ugyanilyen az olaj világpiaci árának emelkedése is, ami inflációt okozva hathat az árfolyamokra. Emellett a betétesnek olyan, szintén kiszámíthatatlan eseményekből származó kockázatokkal is számolnia kell, mint egy esetleges természeti katasztrófa, terrortámadás vagy háború - ezek ugyancsak megingathatják a nemzetközi pénzpiacokat. Ráadásul ha az ügyfél arra kényszerül, hogy a lekötési idő alatt kivegye a pénzét a betétből, nem csupán az addig elért kamatoktól esik el, hanem további komoly veszteségnek is ki van téve. Ilyenkor ugyanis a bank igen jelentős úgynevezett feltörési díjat számít fel. Ez utóbbi akár a lekötött összeg 5-10 százalékát is elérheti.

Jó tudni, ezeknél a konstrukcióknál a bankok nem, kizárólag a betétesek kockáztatnak. A bankok ugyanis egy olyan opciót - vételi vagy eladási jogot - vásárolnak a betétesek pénzéből, ami nemcsak a betét minimumhozamát garantálja, hanem saját nyereségüket is. Az opció csak ez után fizet a betétre kamatot azokra a napokra, amikor az árfolyam a sávon belül mozog. Ennek kockázata így teljes egészében az ügyfelekre hárul, a bankok már eleve pénzüknél vannak. Az ilyen opció viszont igen drága - akár a kívánt hozam felébe is kerülhet -, ezért csak nagy összegű, banki méretű betétekre érdemes megkötni őket. Ilyen opcióhoz egy átlagos betétes, ha akarna, sem tudna hozzájutni.

Magyarországon így is terjedőben vannak és egyre népszerűbbek a piachoz indexált lekötött betétek. A növekvő háztartási megtakarításoknak köszönhetően ugyanis több pénz jut befektetési célokra is. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2004 végére az összes háztartási megtakarítás (vagyis a készpénz és a betétek együttesen) elérte a 6500 milliárd forintot, ami mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző évben regisztrált adatot. Ennél is nagyobb mértékben, évente átlagosan 20 százalékkal nőnek a befektetési alapokban lévő összegek. Ám Magyarországon még ezekkel együtt is kevesen forgatják meg pénzüket befektetési alapokban: a megtakarítások alig több mint 10 százaléka kerül befektetési jegyekbe. Afféle kvázi befektetési alapnak minősíthetők a piaci indexált betétek. Azzal az eltéréssel, hogy a bankok nem részvényekbe, állampapírokba vagy pénzpiacokba (illetve ezek valamilyen kombinációjába) fektetik be az ügyfeleik pénzét, hanem opciókat vásárolnak belőle. Külföldön, különösen Észak-Amerikában és Ázsiában, a nagyobb befektetői éhség és a magyarországinál jóval magasabb háztartási megtakarítások következtében viszont már régóta az ilyen típusú, magasabb hozamokat ígérő betétek a népszerűek.

Az opciós piacokon a külföldi tulajdonban lévő bankok - az anyabankjaiknál felhalmozódott sokéves tapasztalatnak és a nemzetközi opciókhoz való egyenes hozzáférésnek köszönhetően - előnyben vannak a hazaiakkal szemben. Nem véletlen, hogy idehaza az amerikai tulajdonú Citibank és az osztrák kézben lévő Raiffeisen Bank kínálta elsőként az indexált betéteket. A Citibank tavaly negyven ilyen konstrukciót indított, és ajánlataiknak mintegy fele eredményezett a piaci betéti kamatok szintje feletti vagy ahhoz hasonló hozamot, közülük a legmagasabb 20 százalékos, a legalacsonyabb 0,1 százalékos volt. A piaci indexált betéteket 2004 márciusa óta ajánló Raiffeisen Bank ügyfeleinek a 95 százaléka ért el (ha nem is mindig sokkal) jobb hozamot, mint ha hagyományos betétbe fektette volna pénzét - állította a HVG-nek Liener Gábor, a bank főosztályvezetője. Egyéves forint-euró betétre viszonylag alacsony kockázattal előreláthatólag az idén is el lehet érni 15 százalékos hozamot - biztatgatnak a Raiffeisennél.

Mindehhez persze tudni kellene az euró árfolyamának jövendőbeli alakulását. Azt azonban természetesen az elemzők is csak megbecsülni tudják. Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet szerint is indokolt az óvatosság. Prognózisuk szerint az év végéig 7 százalékra csökkenhet a jegybanki alapkamat, míg az euró forintárfolyama továbbra is 250 forint közelében ingadozik majd. Ugyanakkor Magyarországon az euró bevezetéséhez további kamatcsökkentés szükséges, miközben Észak-Amerikát és Nyugat-Európát kamatemelkedési tendencia jellemzi, ami jelentős tőkekivonással járhat. Az olaj világpiaci árának emelkedése önmagában is könnyen inflációt idézhet elő, ami idehaza akár emelheti is a kamatszinteket. Márpedig az ilyen és ehhez hasonló világpiaci események egymást fokozó vagy kioltó hatását nehéz előre pontosan megbecsülni. Mindezek alapján annak, aki árfolyamindexhez kötött betétben szeretné fialtatni pénzét, a laikus számára is viszonylag könnyen követhető árfolyamokban (például a forint, az euró, a svájci frank és a dollár árfolyamának egyik kombinációjában) érdemes gondolkodnia.

OLAJOS MARCELL