Általános feltűnést keltett a bankpiacon, amikor a néhány nagyvállalat hitelezőjeként elkönyvelt és a német anyabank fiókjának tartott Commerzbank Budapest Rt. széles körű reklámkampányban kínálgatta kis- és középvállalkozások (kkv) igényeire szabottnak ígért 5-50 millió forintos hitelét. A versenytársak azért fogadták kétkedve az új stratégiát, mert a Commerzbanknak nincs hálózata. A jelek szerint azonban mindez nem tartja vissza a Magyarország uniós tagságát követően aktivizálódó bankot, amely öt év alatt mintegy 2 ezer új kkv-ügyfelet szeretne megnyerni, és legalább 50 milliárd forintnyi új hitelt helyezne ki. "Hamarosan nyitunk két fiókot, és a jövő év végéig országos lefedettséget szeretnénk" - vázolta az elképzeléseket a HVG kérdésére Szekeres Olga, a marketingosztály vezetője. Szerinte a bank kisebb mérete, s az, hogy nem nyújt tömeges lakossági szolgáltatást, még előnyös is lehet a kisvállalkozásoknak, mert így úgymond jobban odafigyelhetnek igényeikre. Az ügyfélszerzéshez egy olyan gyorshitelt alkottak, amely egyéves lejáratú, és amely után forintalapon 10-13 százalék, devizaalapon pedig 5-6 százalék kamatot szednek. Fedezetként árbevétel-engedményezést, illetve a tulajdonosok készfizető kezességét, továbbá a Hitelgarancia Rt. jótállását igénylik. A gyorsaságot az ígéretek szerint egy olyan pontozásos hitelbírálat segíti, amelyet a bankok sokáig csak a lakossági kölcsönöknél, például az áruhiteleknél alkalmaztak.

A kölcsön lényegében annyiba kerül, mint a kisvállalkozások körében egyre népszerűbb Széchenyi-kártyához járó hitel, amelyet mostanában - leszámítva az állami kamattámogatást - körülbelül évi 11,5 százalékért lehet megkapni. Az átmeneti fizetési gondok áthidalására alkalmas kölcsönért azonban - a hitelkeret nagyságától függően - még évi 15-85 ezer forintos éves kártyadíjat is le kell róni, továbbá fizetni kell a Hitelgarancia Rt. kezességvállalásáért felszámított díjat. A kártya azonban így is a kkv-szektor legnépszerűbb finanszírozási eszköze az év elején 3 millió forintról 5 millióra emelt mikro- és a 10 millió forintról 25 millióra felsrófolt midihitel mellett.

"Beindult a verseny a kisvállalkozói hitelezésben a szabványosított termékeknek köszönhetően, és valamelyest csökkentek a kamatok is, viszont a hitelek többsége mögé továbbra is jelentős mértékű fedezetet kell rakni" - ismerte el a HVG kérdésére Horváth Krisztina, a Raiffeisen Bank Rt. vezérigazgató-helyettese. Szerinte az utóbbi években, elsősorban a támogatott kölcsönöknek köszönhetően, egyértelműen javult a hitelhez jutás lehetősége. Ez nem csupán a kisebb méretű vállalkozások számára elengedhetetlen, de a nagyobb cégek is utaznak rá. Az Erste Bank vállalkozói kihelyezéseinek legalább kétharmada támogatott fejlesztési hitel (nem számítva a projekthiteleket). De nem minden kedvezményes program sikeres - tette hozzá Trombitás Zoltán, a bank EU-irodájának vezetője. Véleménye szerint az Európa technológiai hitelprogram a gyorsan elfogyó hitelkeretek közé tartozik, viszont a projektkiegészítő hitelprogram, amely az EU-támogatással megvalósuló fejlesztések finanszírozásához szükséges önrész felét szállítaná, csak papíron létezik, adminisztrációs okokból nem működik.

Nem ez azonban az egyetlen olyan kedvezményes hitelprogram, amelyet sokkal inkább lehet kormányzati píárcélokra használni, mint valóságos fejlesztések finanszírozására. Hasonló sorsra jutott ugyanis a 40 milliárd forintos kedvezményes agárhitelkeret is, amelyet tavaly december elején jelentett be Németh Imre, az agrártárca korábbi vezetője, de máig egyetlen mezőgazdasági vállalkozó sem jutott hozzá. Németh még azt ígérte, hogy a támogatott hitel - a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) közvetítésével - 2005 elején hozzáférhető lesz. A bejelentést követő csaknem hat hónap sem volt elég azonban a program beindításához. A késedelmet eleinte azzal magyarázták, hogy túlságosan elnyúltak az MFB és az agrártárca közötti egyeztetések. Később arról lehetett hallani, hogy a kedvezményes programot jóváhagyásra be kell jelenteni az EU-nak is. Az agrárfejlesztési hitelprogram szabályozásáról végül március 10-ei hatállyal megszületett a kormányrendelet, s rá néhány héttel az MFB közreadta a termékleírást is. Ebben azonban utalnak arra: az EU illetékes hatóságának még jóvá kellene hagynia, hogy a kedvezményes hitellel finanszírozhatók-e azok a beruházások is, amelyekhez uniós támogatást is igénybe vesznek.

Ez volt az utolsó életjel a kedvezményes agrárprogramról egészen az április 27-ei kormányülésig, amikor is Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter új erőt öntött a pénzre várókba. A kormányülést követő sajtótájékoztatón ugyanis elmondta: a program bekerült a magyar gazdaságot dinamizálni hivatott, 2006-ig szóló, Sikeres Magyarországért elnevezésű, 410 milliárd forintos hitelcsomagba, és májusban elindul. Az utóbbi ígéret beváltására már nem maradt sok idő, május közepéig ugyanis a programhoz kedvezményes forrást biztosító MFB még nem ült le a kereskedelmi bankokkal tisztázni a folyósítás részleteit. Így bizonytalanná vált, hogy időben lesz-e pénz a gabonaraktárak idei kibővítéséhez és az állattenyésztő gazdaságok uniós szabványok szerinti kialakításához, holott Németh tavalyi bejelentésében még ezt a szivárványos képet festette fel a kedvezményes agrárcsomag beharangozásakor.

Várhatóan nem vár ilyen rögös út a napokban meghirdetett, 25 milliárd forintos beszállítói hitelprogramra, miután az Kóka és Oszama Szuzuki, a Suzuki cég elnök-vezérigazgatója személyes találkozói után kedvezményes kormányprogramként öltött testet. A Suzuki cég feje ugyanis rosszallotta, hogy magyarországi autógyáruk beszerzéseinek mindössze 12,5 százalékát tudják magyar beszállításokkal lefedni a honi cégek elmaradt technikai fejlettsége miatt. A Suzuki most a nagy multicégek közül elsőként javasolhat egy sor beszállítót a kedvezményes kamatozású hitelre, az ugyancsak a Sikeres Magyarországért program részévé vált projekt keretében.

A dinamizáló hitelcsomagba suszterolták bele a tavaly novemberben indított, új hitelcélokkal kiegészült önkormányzati infrastruktúra-fejlesztési programot is, 60 milliárd forintos hitelkerettel. Ez utóbbiba eddig 48 helyhatóság 29,9 milliárd forintnyi hiteligényét fogadta be az MFB - mondta a HVG-nek Aladics Sándor, az MFB vezérigazgató-helyettese, de fejlesztési pénzek folyósítására még ebben az esetben sem került sor.

Az újracsomagolt hitelek mellett 145 milliárdnyi új kedvezményes fejlesztési forrást is tartalmaz a Sikeres Magyarországért program, amellyel Kóka szerint rendet tesznek a gazdaságba áramoltatott pénzeknél tapasztalt káoszban. A "rendteremtés" gondolatát a megkérdezett banki hitelezési szakértők is jónak látták, elsősorban azért, mert az egy kalap alá kerülő hitelek lényegében mind azonos feltétellel vehetők majd fel, euróalapon, eurókamattal, úgy, hogy az árfolyamkockázatért az állam áll jót, a programhoz kapcsolt 410 milliárd forintos garanciaalap létrehozásával.

A hitelprogramok és az MFB közvetlen projekthiteleinek finanszírozásához a kormány egy 500 millió eurós (mintegy 125 milliárd forintos) forrásbevonási tervet hagyott jóvá, amelynek alapján az MFB az Európai Beruházási Banknál (EIB) és az Európai Központi Banknál (CEB) már lekötött forrásokat. A kamat 0,01-0,02 százalékponttal magasabb a magyar állam által felvehetőnél. Az MFB ez évi finanszírozási feladataira eközben május 11-én felvett egy 200 millió euró összegű (50 milliárd forintnyi), ötéves futamidejű kölcsönt, amelyet a nemzetközi bankszindikátus az irányadó euribor kamatláb felett 0,12 százalékponttal adott. Az MFB mozgásterét egyébként a költségvetési törvény szabályozza, eszerint éven túli lejáratú hiteleinek, kölcsöneinek és kötvényeinek 2005. évi együttes állománya legfeljebb ezermilliárd forint lehet (május 5-én 448 milliárd forint volt). Nem merítette ki a bank az általa nyújtott kezességekre és bankgaranciákra meghatározott idei 400 milliárd forintos keretét, amely 163 milliárd forint volt. Eközben a kormány által vállalható árfolyam-garancia állományának ez évi 900 milliárd forintos limitjéből május elején 673 milliárd forint már le volt kötve.

PAPP EMÍLIA