A december mindig ideális, a teljes esztendő viszont szokás szerint óriási hiánnyal terhelt a társadalombiztosítási (tb) alapokban - derült ki ezúttal is az államháztartásnak a Pénzügyminisztérium (PM) által a múlt héten nyilvánosságra hozott részletes adataiból. Míg ugyanis 2004 utolsó hónapjában a 3150 milliárd forint összkiadású tb-alapok pénzforgalmi egyenlege 32,6 milliárd forint többletet mutatott, az év egészére 422,9 milliárd forint volt a különbözet, csak éppen mínuszban. A hiány 10 százalékkal, mintegy 43 milliárd forinttal haladta meg a tárca szeptemberi várakozásait, s a módosított előirányzatnál 96,5 milliárd, az eredetinél pedig 134 milliárd forinttal volt több.

A szokásos rituáléknak köszönhető, hogy az egyenleg előjelét tekintve a december (a márciushoz, a júniushoz és a szeptemberhez hasonlóan) kilóg a sorból. A központi költségvetés ugyanis rendre a negyedév utolsó hónapjában téríti meg a Nyugdíj-biztosítási Alap (NYA) részére a magánnyugdíjpénztárakba átlépettek kieső járulékait, ami decemberben 42 milliárd forintra rúgott. Emellett a járulékbevételeket ebben a hónapban (és januárban) a különböző év végi jutalmakra, prémiumokra rakódó tb-terhek is hizlalják. Ezúttal összesen 191,6 milliárd folyt be decemberben, ami csaknem 40 százalékkal haladta meg a február-november közti havi átlagot. Ennek ellenére az Egészségbiztosítási Alap 26,8 milliárd forint deficittel zárta az utolsó hónapot is, a havi többlet az NYA 58,5 milliárd forintos szufficitjéből ered. Az egészségbiztosítási kiadások között ugyanis decemberben feltűnően - novemberhez mérve 28,5 százalékkal - többel apadt a gyógyszerkassza, amit a speciális beszerzésű (egyedi engedélyekhez kötött, drága) készítményekkel kapcsolatos kiadások ugrásszerű növekedésével és az áremelkedést bespájzolással kivédeni próbáló lakossági felvásárlásokkal magyaráz a tárca.

HVG

Még nagyobbra nyílt az olló az éves bevételek és kiadások között, aminek pofonegyszerű és hosszú ideje felismert, de orvosolatlan oka van: a parlament rendre a ténylegesnél vaskosabb bevételekre és karcsúbb kiadásokra számít. 2004-ben a két alaphoz együttesen 38,7 milliárd forinttal kevesebb "saját" pénz folyt be a prognosztizáltnál - az összes bevétel 14,5 százalékát kitevő 395 milliárd forintos központi költségvetési hozzájárulás viszont (a közalkalmazotti béremelésekhez adott kiegészítő források, illetve a vártnál nagyobb gyed-kiadások miatt) 2,8 milliárddal haladta meg a tervezettet. A büdzsétől kapott pótlás meghatározó eleme - csaknem 170 milliárd forintos összegével - a magánnyugdíjpénztárba átlépettek kieső járulékbevételeinek a pótlása. Ennél alig 25 milliárd forinttal soványabb az a tétel, amit már a tervezésnél az NYA kiegyensúlyozására szánt és fizetett a központi költségvetés. Ugyanakkor az előirányzatok elfogadásakor a parlament soha nem kalkulál az évek óta menetrendszerűen végrehajtandó novemberi kiegészítő nyugdíjemelésekkel, amit a prognosztizáltat szokásosan meghaladó infláció és keresetkiáramlás gerjeszt. A tavalyi 1 százalékos pótemelés 19 milliárd forinttal növelte a két alap kiadásait. Így, az 53-54. heti ellátásokat is figyelembe véve 2004-ben átlagosan 9,6 százalékkal - reálértéken 2,9 százalékkal - növekedtek a nyugdíjak, azaz az ellátottak relatív pozíciójavulást könyvelhettek el a bérből élőkhöz képest.

Pénzelnyelő lyuk a gyógyszerkassza is. A készítmények támogatására tavaly végül 289 milliárd forintot - az előirányzottnál 50 milliárd, a szeptemberben prognosztizáltnál pedig 6 milliárd forinttal többet - kellett költenie az egészségbiztosításnak. A szokásos kincstári optimizmus jele, hogy a gyógyszerár-támogatásra az idén fordítható keret (284 milliárd forint) vékonyabb a tavaly ténylegesen felhasználtnál. Márpedig a támogatott szerek februártól várható, átlagosan 7,5 százalékos áremelése nemcsak a betegek, hanem a biztosító költségeit is növelik. Még ha a piac szereplőivel tavaly nyáron kötött megállapodás alapján nem is olyan mértékben, mint a korábbi években, a - kódolható - túllépést ugyanis 314 milliárd forintos éves támogatásig fele-fele arányban az alap és a gyógyszergyártók állják, e fölött viszont teljes egészében a cégek.

A tb-alapok saját bevételeit annak ellenére sem sikerült feljebb tornászni, hogy 2004 januárjától 1 százalékponttal, 4 százalékra emelkedett az egyéni egészségbiztosítási járulék mértéke. Sőt: a bevételek 2003. évihez viszonyított tényleges 8,5 százalékos többlete alatta maradt a bruttó keresetek növekedésének (ami tavaly január-november között 9,3 százalékos volt). Igaz, ennek az is az oka, hogy egyes keresetelemek (például jubileumi jutalom, végkielégítés, újrakezdési támogatás, titoktartási díj) után az egyénnek nem kell egészségbiztosítási járulékot, meghatározott jövedelemrész (tavaly évi 5,3 millió, az idén pedig 6 millió forint) fölött pedig nyugdíjjárulékot fizetnie.

A hiányfolyamatok, úgy tűnik, az idén is megismétlődnek. Túlzott elvárásnak látszik a tb-alapok egyes bevételi tételeinek a költségvetési törvényben szereplő 7-14 százalék közötti emelkedése ahhoz képest, hogy a piaci szférának 6 százalékos bruttókereset-növelést ajánlott 2005-re az Országos Érdekegyeztető Tanács. Kétségtelen, hogy a közszférában ennél nagyobb kiáramlás várható, az ebből származó járulékbevételi többletet (vagy annak egy részét) azonban ellensúlyozzák a munkáltatóknak nyújtandó egyes - a pályakezdő, a gyermeknevelési támogatásról visszatérők, az 50 év feletti tartósan munkanélküliek foglalkoztatására adandó - járulékkönnyítések. Némely szakértői becslések szerint a betervezett 341,3 milliárd forinton felül már most 50-70 milliárd forint további hiány rajzolódik ki a számokból.

Ugyanakkor nem okoz komoly érvágást az idei bevételekben, hogy novembertől a mostani havi 3450-ről 1950 forintra csökken a munkáltatók által a munkavállalóik után fizetett tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) mértéke. Ez ugyanis egyetlen hónapban, decemberben rövidíti meg az egészségbiztosítást. Jövőre viszont a tételes eho teljes megszüntetését ígérte a kormány a munkaadói érdekképviseleteknek. Márpedig az ebből származó tekintélyes summát (az idei előirányzat mintegy 144 milliárd forint) valamilyen más forrásból pótolni kell. Egy részét még akkor is, ha a kormány - idei trükkjét megismételve - esetleg nem januártól, hanem csak valamely évközi időponttól mondja ki a végítéletet az ehóra.

Valószínűleg a potyautas-szindróma felszámolása révén lehetne csak kilábalni az örökös deficitcsapdából: jelenleg mintegy 3,7-3,8 millió ember fizet járulékot, miközben egészségügyi ellátás 10 milliónak jár. Ha a tb-terheket sikerülne szélesebb körben szétteríteni, akár még csökkenhetők is lehetnének a járulékmértékek. Egyelőre azonban legfeljebb találgatni lehet, hogy az adórendszer tervezett átalakításával együtt a társadalombiztosításban milyen lépésekre szánja el magát a kormány.

MOLNÁR PATRÍCIA