2005. január. 12. 00:00 Utolsó frissítés: 2005. január. 12. 18:21 Pénzügyek

MÁV-ingatlan-börze

Csak a fele kelt el annak a több mint 150 ingatlannak, amelyeket tavaly november-decemberben hirdetett meg a Magyar...

Csak a fele kelt el annak a több mint 150 ingatlannak, amelyeket tavaly november-decemberben hirdetett meg a Magyar Államvasutak Rt. (MÁV), belső szabályzatának megfelelően, nyilvános pályázaton, hogy javítson nem túl rózsás anyagi helyzetén (HVG, 2005. január 8.). Mindezekért összesen 4,1 milliárd forintot kasszírozott a vasúttársaság.

A portfólió két legértékesebb darabjának a Teréz körút 62. és az Andrássy út 66. szám alatti épület bizonyult. Előbbiért 1,7 milliárd forintot pengetett ki a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt. (BIF), a vasúttársaság azonban még legalább három évig bérlőként használja majd az épületet, és újabb három évre bérleti opciós jogot tart fenn. A BIF az épületet továbbra is irodaházként kívánja üzemeltetni. A 8100 négyzetméteres épület nagy részének használatáért a HVG információi szerint a MÁV havonta négyzetméterenként 3000 forintot, a MÁV Informatika Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Kft. pedig 2700 forintot fizet majd az új tulajdonosnak. Kérdéses azonban a földszinten található volt Szikra mozi sorsa, ennek egy része ugyanis jelenleg a VI. kerületi önkormányzat tulajdonában van. Márpedig amíg nem lesz a BIF-é, addig az új gazda nem tudja megkezdeni a mozi átalakítását - közölte a HVG-vel Moskovits László vezérigazgató.

Az Andrássy úti ingatlan vételáráról Havai János, a MÁV ingatlangazdálkodási üzletágának főigazgatója a HVG érdeklődésére mindössze annyit közölt, hogy az épület 20 százalékkal a becsérték fölött kelt el, tehát közel 1 milliárd forintért, és ezt Szirmay Gábor, a nyertes pályázó, az erre a projektre az IFF Ingatlanfejlesztési és Forgalmazási Rt. és az Unione-C Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. által létrehozott Andrássy Palota Ingatlanforgalmazó Kft. ügyvezető igazgatója sem cáfolta. Az Andrássy úti épület vételára egyébként az új tulajdonos szerint körülbelül tíz év alatt térülhet majd meg, és a tervek szerint irodaházként vagy luxusszállodaként hasznosítják majd.

Összesen heten adtak be érvényes ajánlatot az e hét hétfői határidőig a MÁV által tavaly augusztus óta már másodszor meghirdetett, a DVSC Futballszervező Rt. által használt debreceni Vágóhíd utcai sporttelepre. Szilágyi Sándor, a sportklub vezetője szerint nehezen tudják felvenni az árversenyt az ingatlanspekulánsokkal, kifizetődőbbnek tartaná a részükről, ha a MÁV nyilvános pályáztatás helyett megállapodna a DVSC-vel. Ráadásul, ha nem a DVSC lenne a befutó, veszélybe kerülne a négyszáz debreceni korosztályos futballista további foglalkoztatása is.

A 29 ezer hektárnyi területtel és 16-17 ezer létesítménnyel rendelkező MÁV szívesen szabadulna más fölös ingatlanaitól is. Ezek többsége azonban nem sokat ér. Akad köztük szép számmal isten háta mögötti mocsár, legelő vagy vasúti sín melletti terület. Ez utóbbiakra leginkább a korábbi bérlők, szállítással és raktározással foglalkozó cégek pályáznak. Ráadásul a MÁV-ingatlanok 60-70 százalékának a tulajdoni helyzete is rendezetlen, némelyiken a MÁV több önkormányzattal osztozik, emiatt ezeket egyelőre nem tudja értékesíteni. Így kérdéses lehet, honnan jön majd össze a vasúttársaság idei terveiben szereplő 10 milliárd forintnyi ingatlanár-bevétel. A legértékesebb tétel a Kelenföldi pályaudvar mellett fekvő 8 hektáros terület lehetne, mivel erre a 4-es metró építéséhez is szükség lesz. Ezenkívül a vasúttársaság tárgyalni kezdett néhány pénzügyi vállalkozással arról, hogy elindítana egy MÁV-ingatlanalapot, előreláthatóan 3 milliárd forintot érő ingatlanportfólióval, ennek részletei azonban legkorábban csak az év második felében kristályosodhatnak ki.

hvg360 Serdült Viktória 2024. november. 28. 10:09

Felesleges kényeskedni a függetlenség miatt – a bírókat képviselő OBT elnöke a kormány alkujáról

Két lehetőség volt: vagy nincs pénz, vagy pedig van, de akkor alá kell írni a papírt – így magyarázta a HVG információi szerint egy belső értekezleten Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke, miért ment bele a kormány diktálta megállapodásba. Beszédének több forrásból hozzánk eljutott átirata szerint azt mondta, felesleges kényeskedni a bírói függetlenség miatt.