HVG

A következő évtizedben is az USA marad a világ kutatás-fejlesztési (k+f) nagyhatalma - állapítja meg az amerikai Battelle Memorial Institute új tanulmánya. A tavaly világszerte k+f-re költött 1050 milliárd dollár harmadát az USA adta (33 százalék), egymaga közel annyit költve e célra, mint az ázsiai országok együtt (37), és többet, mint az európaiak (25). Az arányok a következő években is hasonlóan alakulnak, miközben az előrejelzések szerint a globális kiadások az idén 1100 milliárd, jövőre pedig 1200 milliárd dollárra emelkednek. Különösen Kína előretörésére lehet számítani, az ázsiai ország lendületesen növeli k+f kiadásait, aminek nyomán 2006-os 13,5 százalékos világpiaci részesedése jövőre 18 százalékra ugorhat. Nagy viszont a lemaradás Európában, ahol a listavezető Németország feleannyit sem áldoz kutatás-fejlesztésre, mint Kína. Pedig az EU egyik célkitűzése, hogy a tagállamok k+f kiadásai 2010-re érjék el a hazai össztermék (GDP) 3 százalékát. E követelménynek ma csak Svédország és Finnország felel meg. Kelet-Európában Csehország szán a legtöbbet e célra (a GDP 1,5 százalékát, 3,2 milliárd dollárt). Magyarországon a Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly a GDP alig 1 százalékát (mintegy 1,7 milliárd dollárt) értek el a k+f kiadások. Ennek 45 százaléka származott állami forrásból, 43 százalékát hazai, 11 százalékát pedig külföldi tulajdonú vállalkozások adták.