HVG

A tőzsde néha furcsán reagál a céghírekre. Amikor a csipgyártó amerikai Intel nemrég bejelentette, hogy második negyedévi nyeresége 44 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, részvényárfolyama csaknem 5 százalékkal esett. Röviddel később kisebb riválisa, a szintén amerikai Advanced Micro Devices (AMD) közölte: ugyanabban az időben 600 millió dolláros veszteséget könyvelt el, a papírja mégis több mint 4 százalékot erősödött. A befektetők ugyanis ezúttal más számokra figyeltek. Mégpedig arra, hogy az Intel bruttó profitrátája a várttól elmaradva 47 százalékos volt, az AMD negyedéves bevétele pedig felülmúlta a Wall Street előrejelzését, és 13 százalékkal megugrott.

A kettejük közti versenyben így ismét némi teret nyert az AMD, a késhegyig menő küzdelem pedig jól jön a felhasználóknak. A piacot uraló duó ugyanis felpörgetett fejlesztéssel és gyakori árcsökkentéssel vív egymással, így a személyi számítógépek (pc) árát a videokártya mellett leginkább meghatározó processzorok mind többet tudnak, és egyre olcsóbbak.

Az árlenyomó harc elsősorban a világ legnagyobb pc-piacán, az USA-ban erős, de átgyűrűzik Európába is, bár a magyarországi árak - akárcsak más számítástechnikai eszközöknél - legalább 15-20 százalékkal magasabbak a tengerentúliaknál. Az Európai Bizottság viszont úgy látja, az Intel meg nem engedett eszközöket - például pc-gyártóknak adott, riválisát diszkrimináló engedményeket - is alkalmaz, ezért a napokban trösztellenes vádakat jelentett be az amerikai céggel szemben, mint korábban a Microsoft szoftveróriás esetében.

Az Intel uralma öt éve még töretlen volt, piaci részesedése a pc-k és szerverek piacán meghaladta a 80 százalékot. Fejlesztéseiben azonban elkényelmesedett, és az AMD 2003-ra nemcsak olcsóbb, de nagyobb teljesítményű és kevesebbet fogyasztó csipekkel állt elő. Különösen látványosan tört előre Opteron termékcsaládjával az akár 2 ezer dollárba - a pc-változatok tízszeresébe - kerülő szervercsipek terén, ahol piaci részesedése két év alatt 7-ről 22 százalékra ugrott. Az Intel ellencsapása csak tavaly érkezett: száz nap alatt negyven új termékkel jelentkezett, és visszavette a kezdeményezést. Na meg a piaci részesedést is, hiszen a pc-csipek terén a tavalyi évet még 25 százalékon záró AMD ismét 20 alá süllyedt. A fordulatot a tőzsde is tükrözte: az AMD-részvény árfolyama az idén eddig 25 százalékot esett, az Intelé viszont nagyjából ennyivel emelkedett.

Az újabb fordulót ismét az AMD kezdi, hamarosan forgalomba hozza új, Barcelona néven futó szervercsipjét, amelynek egyszerűbb, későbbre ígért változata egyelőre Budapestként ismert. A gyártók általában az áráért választják az Intelénél 25-30 százalékkal olcsóbb AMD-csipeket. Az Intel tavaly egyszerre szerzett piacot és hírnevet, amikor az IBM-processzort használó kaliforniai Apple számítógépgyártó átállt csipjeire. Az AMD viszont a korábban kizárólag az Inteltől vásárló Dellhez került be, évek óta szállít a pc-piac-vezető Hewlett-Packardnak, és az idén a laptopokban erős japán Toshibával is megállapodott.

A két cég nemcsak piaci részesedésben nincs egy súlycsoportban. Míg az Intel legfeljebb nyeresége mérséklődésével kénytelen számolni, az árcsata az AMD számára szinte automatikusan veszteséggel jár, ami elszívja a fejlesztési pénzforrások egy részét.

A versengés legújabb színtere Kína, a világ második, meglehetősen árérzékeny számítógéppiaca. Az Intel 2,5 milliárd dollárért az északkelet-kínai Dalianban félvezetőgyárat épít, míg a kínai pc-gyártóknál váratlanul jó pozíciókat kiépítő - az asztali gépeknél 30 százalékos piaci részesedést elérő - AMD Sanghajban nyitott kutatóközpontot. Rivalizálásuk megjelenik a fejlődő világ szegényebb felhasználói számára tervezett laptopoknál is. Az Intel 320 dollárért kínálja Classmate névre keresztelt, egyszerű hordozható számítógépét - a tajvani Asustekkel szövetkezve tervezi a 200 dolláros változatot is -, de júliusban beszállt abba az alapítványba, amely a "100 dolláros" laptop (HVG, 2005. március 12.) megalkotására szerveződött. Utóbbi tervezett csipszállítója az AMD, és szeptemberben jelenhetnek meg az első, egyelőre 176 dolláros modellek.