HVG

Ausztrália és az USA Kalifornia állama után a minap az EU is bejelentette: megpróbálják visszaszorítani az energiafaló izzólámpák használatát. Bár konkrét akcióterv nem született, Brüsszel azt szorgalmazza, hogy a tagállamokban - néhány éves átmenet után, talán 2009-től - cseréljék hatékonyabbra az elavult égőket. Kaliforniában már fogalmazzák is a törvényjavaslatot, mely szerint 2012-től egyszerűen betiltanák a hagyományos villanykörték forgalmazását. Az ausztrál kormány pedig azt tervezi, hogy minimális energiafogyasztási szabványok felállításával az évtized végére megtisztítja az országot az ódivatú világítótestektől.

Az állami szintű "körtebetiltási" kampányokat az hajtja, hogy a hagyományos izzóknál a felhasznált elektromos energia 95 százaléka hő formájában elpocsékolódik, s csupán 5 százalék szolgálja a világítást. Az úgynevezett CFL (Compact Fluorescent Lamp) energiatakarékos lámpákra való áttéréssel Malcolm Turnball ausztrál környezetvédelmi miniszter szerint országában a mai fénymennyiség eléréséhez a jelenleg elfogyasztott elektromos áram 20 százaléka is elég lenne. Az amerikai energiaügyi minisztérium pedig úgy számítja, hogy ha az USA háztartásaiban becsavart 3-4 milliárd villanykörtét a 35-37 százalékkal hatékonyabb kompaktokra cserélnék, évente akár 10 milliárd dollárral is alacsonyabb lehetne az országos energiaszámla. Ráadásul a hagyományos izzók visszaszorulásával radikálisan csökkenteni lehetne a használatuk során felszabaduló üvegházhatású gázok, mindenekelőtt a szén-dioxid mennyiségét. Az EU-ban évente 2,1 milliárd energiapazarló izzót értékesítenek, és brüsszeli becslések szerint - más iparágakat nem számítva - csupán az újfajta lámpák gyártására való áttéréssel évi 23 millió tonna szén-dioxid kibocsátását lehetne megszüntetni.

A milliárdos megtakarítások ellenére a lámpaváltás nem ígérkezik könnyűnek. Bár az alacsony áramfogyasztású halogén és kompakt égők már vagy 15 éve kaphatók, a fogyasztók többsége mégis ragaszkodik a villanykörtéhez - elsősorban azért, mert a modern izzók nyolcszor-tízszer drágábbak. Ha a kormányok fel akarják gyorsítani a cserét, ahhoz elemzők szerint állami szubvenciókra is szükség lesz. A vezető lámpagyártók máris fényes üzletet látnak.

Nem csupán a háztartásokról van szó. Az egyik legnagyobb gyártó, a holland Philips kalkulációja szerint például az EU-ban az irodák háromnegyedében még mindig régi típusú izzót használnak, és a közvilágítás harmada is az 1960-as évek energiapocsékoló technikáján alapul. A csere eddigi tempójából következtetve még harminc évig tartana, hogy a takarékos megoldások meghatározóvá váljanak az unióban.

Az átállást nehezítheti, hogy a fényforrásipar nagyvállalatai között érdekkülönbségek vannak. A Philips például nem győzi propagálni az új világítástechnikák mielőbbi alkalmazását, a német Siemenshez tartozó Osram is pártolja az előírásokkal kísért áttérést, az amerikai General Electric (GE) viszont - mely elvben szintén támogatja az energiatakarékosságra törekvő politikát - helyteleníti a hagyományos izzók betiltását. A piacát védő cég egyúttal figyelmeztet: az Egyesült Államokban eladott kompakt égők 90 százalékát Kínában gyártják, s egy elhamarkodott tilalom függő helyzetbe hozhatja az USA-t a külföldi gyártóktól. A magyar Tungsramot is tulajdonló GE lapértesülések szerint az utóbbi négy évben 200 millió dollárt fordított energiatakarékos lámpák kifejlesztésére, a Philips ennek a kétszeresét.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a korszerűnek mondott CFL-lámpa sem tökéletesen környezetbarát: darabonként 5 milligramm higanyt tartalmaz. Vannak ugyan tervek a higanytartalom csökkentésére és a CFL-izzók iparszerű visszaforgatására, de lehet, hogy erre már nem is lesz szükség. A jövő szakértők szerint ugyanis a világításra is alkalmas fénykibocsátó diódáké, a ledeké. Ezek a félvezető-alapú fényforrások már nem tartalmaznak higanyt, egyhuzamban bekapcsolva is legalább tíz évig világítanak, nem termelnek hőt, és tollvégnyi méretük miatt helytakarékosak is. A technológiai trendeket elemző amerikai iSuppli piackutató társaság úgy véli, 2010 után a CFL-izzók mellett a ledlámpák törnek majd előre látványosan a fényforrások évi 15 milliárd dolláros világpiacán.

HEIMER GYÖRGY