HVG

Ismét bebizonyosodni látszik a régi bölcsesség: nem biztos, hogy azzal lehet sokat keresni, ha valaki drágán adja a portékáját, nagyobb hasznot ígér olcsón kínálni az olcsón beszerzett árut. Legalábbis ezt bizonyítja a leggazdagabb németek most megjelent toplistája, ahol a dobogó három első helyét nem gyáriparosok vagy bankárok, hanem az olcsóságukról ismert diszkonthálózatokat üzemeltető kereskedők foglalják el. A hamburgi Manager-magazin gazdasági havilap által készített összeállítás szerint Németország leggazdagabb embere a 86 éves Karl Albrecht, akit a listán öccse, a 84 éves Theodor Albrecht követ, mindketten az Aldi bolthálózat tulajdonosai. A harmadik helyre legnagyobb ellenlábasuk, a Lidl áruházláncot birtokló 67 éves Dieter Schwarz került.

Jellemző mindhárom milliárdosra, hogy cégeiket Németországban - és nemzetközi, egyebek között magyarországi terjeszkedésük okán immár külföldön is - szinte mindenki ismeri, őket magukat viszont jószerével senki nem látta. Nem jelennek meg a nyilvánosság előtt, nem szerepelnek a tévékben, még fénykép sincs róluk forgalomban. A listát megjelentető magazin is csak a dpa német hírügynökség által 36 évvel ezelőtt készült fotót tudta megjelentetni Theo Albrechtről.

Boltjaik viszont ott vannak minden valamirevaló német településen, a nagyobb városokban kerületenként nem is egy. A Magyarországon éppen megjelenni készülő Aldiból van több: 3,5 ezer, nagyjából egyenlő arányban megosztva a két testvér egy-egy cége, a Németország déli részét beterítő Aldi-Süd és az északi régiót uraló Aldi-Nord között. Schwarznak ugyan csak 2,5 ezer Lidl-boltja van nagy, de hozzá tartoznak a bevásárlóközpontokban a Kaufland-szupermarketek is.

A két boltbirodalom közül az Aldi a fiatalabb. A két fivér a háború után alapította, anyjuk kis élelmiszerüzletében szerzett tapasztalatokra építve. Későbbi stratégiájuk elemei már akkor megmutatkoztak: náluk volt a legolcsóbb a vaj, amit egyebek között azzal értek el, hogy nem tartottak hűtőberendezést, az esti zárás után lecipeltették az alkalmazottakkal a megmaradt árut a pincébe, megtakarítva ezzel a hűtési költségeket. A nagy áttörést a hatvanas évek hozták: akkor találták ki nevük (Al), illetve a diszkont szó (di) betűiből származtatott márkanevet. A céget máig a szűk, összesen hat-hétszázféle cikkből álló, minden boltban egyforma kínálat jellemzi. Az Aldi-boltok mindenütt a legolcsóbbak, amit a nagy megrendelések árleszorító hatásának és a beszerzéseket intéző ügynökök kőkemény tárgyalási taktikájának köszönhetnek.

A Lidl története az 1930-as években kezdődött, Dieter Schwarz apjának déligyümölcs-nagykereskedésével. A fiú a hetvenes években, apja halála után vette át a vezetést, s hamar kiépítette birodalmát, majdnem pontosan követve az Aldi-stratégiát: nagy tömegű, olcsó beszerzés, korlátozott, minden boltban egységes kínálat. A két hálózat sikerének további titka a Németországban is nehezedő megélhetési viszonyokban keresendő. Míg korábban jobb körökben szinte szégyennek számított Aldi- vagy Lidl-üzletben vásárolni, az euró bevezetésével együtt járt kiskereskedelmiárszínvonal-emelkedés, illetve a korábbi, Gerhard Schröder vezette kormány megszorító csomagja nyomán egyre többeket érdekel, hol lehet a legolcsóbban vásárolni.

Sajátos, hogy az ipari fejlettségére oly büszke országban csak a három kereskedő után következik egy iparos: Susanne Klatten, a müncheni BMW autógyár egyik főrészvényese, aki egyben a vegyipari Altana tulajdonosa is. Őt ismét egy kereskedőcsalád, a hamburgi Otto csomagküldő hálózat tulajdonosa követi. Az új gazdaság reprezentánsának, az SAP szoftvercéget birtokló Dietmar Hoppnak csak a hatodik hely jutott. Utána ismét egy "hagyományos" iparos következik, a szereléstechnikai eszközöket, szerszámokat készítő Würth cég tulajdonosa, Reinhold Würth.

Három család foglalja el a top 10 három utolsó helyét. Az autógyártó Porsche famíla, a Puma sportszergyártót birtokló Günter és Daniela Herz, illetve a vegyiparban, a mosó- és tisztítószerekben érdekelt, különösen a Calgonról ismert Reimann család.

A tehetős németek rangsorának összeállítói azt is megállapították, először fordult elő, hogy az 1 milliárdot elérő vagyonnal rendelkezők száma meghaladta a százat (a tavalyi listán még csak 83-an szerepeltek). A tíz leggazdagabbról alkotott képet kiteljesítheti helyük a világban: az Albrecht fivérek a magazin szerint ott is benne vannak az első tízben, a 8. illetve a 9. helyen.

WEYER BÉLA / BERLIN