A több mint 2 méter magas Reinhard Kochnak rövid időn belül több álma is teljesült. Az osztrák kosárlabda-válogatott egykori játékosának, a ma már 46 éves nagyvállalkozó-energetikaprofesszornak nemcsak azt sikerült elérnie, hogy szülővárosának, a 4300 lelket számláló Güssingnek - amely a trianoni döntésig Németújvár néven Magyarországhoz tartozott - a világpiacról összevásárolt játékosokkal saját első osztályú kosárlabdacsapata legyen, hanem azt is, hogy lendületbe jött a település gazdasága.

A Burgenland déli csücskében megbúvó, az 1970-es években városi rangra emelkedett helység - alig 10 kilométerre a pinkamindszenti magyar kishatárátkelőtől - a nyolcvanas évek végére gazdasági zsákutcába jutott. Nem volt ipara, az egykor Körmendig futó vasúti összeköttetés még a vasfüggöny időszakában megszakadt, közúton pedig 35 kilométerre van tőle a legközelebbi autópálya. A munkaképes lakosság 70 százaléka Bécsig ingázott munkáért, sokan elvándoroltak.

1992-ben aztán egy ambiciózus földrajztanár, a neve ellenére magyarul nem beszélő Peter Vadasz került néppárti színekben a polgármesteri székbe - eddig háromszor választották újra - nagyra törő városmentő elképzelésekkel. Első lépésként felvette az önkormányzathoz energetikai tanácsadónak a már említett "Hosszú Kochot", aki a megújuló energiák hasznosításával foglalkozó bécsi munkahelyét hagyta ott Güssingért. Terveik megvalósításához kapóra jött, hogy az 1995-től EU-tag Ausztria legszegényebb tartományának minősített Burgenland olyan besorolást kapott Brüsszeltől, amely gyorsított fejlesztést segítő pénzre tette jogosulttá.

A duónak egy icipici fatüzelésű fűtőmű adta az ötletet, hogy Güssingben a fosszilis energiát a környék 49 százalékát borító, számtalan tulajdonos között szétaprózott erdő hulladékával, úgynevezett erdei aprítékkal váltsák ki. Az addig hasznosítatlan erdei kincs értékesítésére önálló vállalkozás létesült, amely - megfelelő díjazás ellenében - megkapta a gazdáktól a hulladékbegyűjtés jogát, megszervezte a fatörmelék elszállítását, és a város műszaki vezetőjévé emelkedett Koch irányításával beindult a fafűtésű erőmű. A HVG munkatársa nem csupán forgácshegyet látott a bioerőmű előtt, hanem beépítésre várakozó kísérleti berendezéseket is, amelyeket immár osztrák és külföldi kutatóközpontok hoznak Güssingbe, hogy ott újabb és újabb biohasznosítási lehetőségeket próbáljanak ki. Úgyhogy ma már - ahogy itt mondják - poligenerációs a nyersanyag-hasznosítás: a faforgácson kívül a lóherétől a repcéig, a városban működő két parkettagyár hulladékáig, fűrészporig, a napelemtől a napkollektorig mindent felhasználnak, hogy energiát nyerjenek belőle.

Megépült a várost ellátó távhő-szolgáltatási rendszer, a helyi erőműben előállított áramot az utóbbi időben a fosszilisnál jó 20 százalékkal alacsonyabb ökotarifán értékesítik. Nem volt könnyű a helyieket, az önkormányzatot és magánszemélyeket meggyőzni az önellátás előnyeiről. Az emberek lassan látták be, hogy a maguknak termelt energiával Güssing felvirágzik, munkahelyek keletkeznek. Igaz, a fűtési hálózatra csak 7200 euróért lehet rácsatlakozni, de ennek 30 százalékát a tartomány visszafizeti, a fogyasztáson pedig családi házanként évente 300-400 eurót lehet megtakarítani. Mint a Budapestről tíz éve Güssingbe települt, a Koch-intézetben, a Megújuló Energia Európai Központjában (EEE) dolgozó Bődi Katalin a HVG-nek elmagyarázta, az is jó érzés, hogy az energiaárakat helyben tudják valamelyest befolyásolni, és nem mondjuk a távoli Szaúd-Arábiától függnek. Az EEE üzleti alapon működik a tartomány által épített négyemeletes güssingi technológiai centrumban, ahol számos energiakísérleti kutatóintézet, ismeretterjesztő vállalkozás talált otthonra. Bődi Katalin feladata a magyarokkal való kapcsolattartás is; a HVG ottjártakor is érkezett magyar rendszámú kamion Szombathely környékéről származó faaprítékkal.

Güssingben ma két erőmű működik, most fogtak egy harmadik építésébe. A települést el tudják látni energiával, sőt tavaly már felesleget is termeltek, amit értékesítettek. Kis kapacitású alternatív erőművekről van szó, kistelepülések energiaellátását biztosító berendezésekről, amelyek segítségével a városka korábbi 35 ezer tonnás éves szén-dioxid-kibocsátását 5 ezer tonnára sikerült csökkenteni. És sorra jönnek az újabb vállalkozások is - legutóbb egy növényi bogyókból élelmiszer-színezéket előállító üzem nyílt meg -, vagy ezer új munkahely jött létre, megélénkült a sport- és kulturális élet. A település, ahol Güssinger néven természetes ásványvizet is palackoznak, számos díjat nyert el - egyike például az öko-Oscarként is emlegetett Energy Globe kitüntetettjeinek -, és vonzza az érdeklődőket is; külön ökoturisztikai vállalkozás szervezi a bemutatókat és szállásolja el a vendégeket az újonnan épült szállodában.

FÖLDVÁRI ZSUZSA / GÜSSING