Illegalitásba kényszerült Olaszország új bestsellerszerzője, Alberto Saviano. A 28 éves író-újságíró májusban megjelent, a bibliai bűnös városra utaló, Gomorra című dokumentumregényében a camorra - a nápolyi maffia - hálózatát és működését mutatja be. Könyvével egy csapásra hírnevet és egy rangos irodalmi díjat is nyert, mégis csak rendőri kísérettel merészkedhet az utcára. Nem is igen lenne hová mennie: a város kávézóiból, üzleteiből rendre eltanácsolják a camorrafőnökök bosszújától rettegő tulajdonosok.

Az elmúlt hetek tanúsága szerint egy Saviano-féle camorraellenség kiszolgálásánál kevesebb is életveszélyes lehet manapság Nápolyban. A délolasz városban október 23-a és november eleje között 12 embert gyilkoltak meg, a többségükkel fényes nappal, a nyílt utcán számoltak le valamelyik maffiacsoport tagjai, olykor arra járó városlakókat, turistákat is megsebesítve. Az év eleje óta egyébként 75 gyilkosságot jegyeztek fel, és a rendőrségi vizsgálatok szerint ezekből több mint ötven biztosan az alvilág számlájára írható.

A mostani maffiagyilkosság-sorozat országos politikai üggyé dagadt, sokan ugyanis azzal vádolják a balközép Prodi-kormányt, hogy július eleji, még a saját táborát is megosztó amnesztiarendelete, amellyel a börtönök valóban embertelen zsúfoltságán akart enyhíteni, veszélyes bűnözők tömegét szabadította az országra. Szeptemberben összesen 24 ezer, csak Nápolyban és környékén 2700 elítéltet engedtek szabadon, és a mostani gyilkosságok szerzői és elkövetői közül kilencen bizonyítottan közülük kerültek ki. Igaz, volt olyan is, aki azért fizetett az életével, mert nem akart visszatérni a camorrába, a többiek azonban rögtön újra csatasorba álltak.

A kedélyek megnyugtatására előbb Romano Prodi miniszterelnök, majd Giuliano Amato belügyminszter a múlt héten Nápolyba utazott, és mindketten ígéretet tettek egy hosszú távú közbiztonsági terv kidolgozására. Még az is felmerült, hogy a válság megoldására bevetik a hadsereget - amire a kilencvenes évek közepén már kétszer is volt itt példa, korábban pedig, két vizsgálóbíró egymást követő meggyilkolása után, Szicíliában segítette több tízezer katona a maffiaellenes harcot -, ám végül ezt elvetették.

Szokatlan gyorsasággal megszületett viszont a Terv Nápoly biztonságáért nevű intézkedéscsomag, amelynek jegyében már e hét közepétől ezerrel növelik a városban és környékén a 13 ezres rendőrség és csendőrség létszámát, 235 új autót kapnak a rendfenntartó erők, 50 százalékkal több járőr lesz a város utcáin, külön figyelmet szentelnek a turistanegyedek biztonságának, ahol 150 rendőr védi majd a látogatókat a tolvajoktól. Emellett áprilisig bekamerázzák az egész várost, a körgyűrűt, az autópályák le- és felhajtóit. Közel ötmillió euróért felújítják a közvilágítást, átszervezik a rendfenntartó erőket, az adminisztratív részlegekről száz embert csoportosítanak át operatív munkára. Új rendőrségi és csendőrségi egységeket is felállítanak, összesen négyszáz emberrel, gyors bevetésre és különleges feladatok elvégzésére. Erősítést kap a pénzügyőrség is a pénzhamisítók, adócsalók, illegális üzleteket folytatók, illetve a legális gazdaságban illegálisan tevékenykedők felkutatására.

Kérdés, elég lesz-e mindez az országos átlag ötszörösére rúgó bűnözés visszaszorítására és a camorra hatalmának megtörésére. Sokan ugyanis úgy látják, hogy azért voltak hiábavalóak az eddigi hasonló próbálkozások, mert a társadalom minden rétegében bocsánatos bűn az adócsalás, virágzik a korrupció, kézen-közön elfolynak a közpénzek, és a politika, a helyi hatóságok mélyen össze vannak fonódva a bűnözők világával.

Így volt ez mostanáig jobb- és baloldali országos és helyi kormányzás idején egyaránt. Valójában ugyanis a camorra nem is nevezhető alvilágnak, hiszen az állam mellett és helyett működik. Kábítószer-hálózatában, de sok más területen is, ahol megvetette a lábát, például a részben szintén az ellenőrzése alatt álló építőiparban, mezőgazdaságban, kiskereskedelemben munkát ad a munkanélküli fiataloknak, a börtönből szabadult bűnözőknek, a külvárosi nyomornegyedek lakóinak, megvédi a vele együttműködőket, igazságot szolgáltat - persze a saját törvényei szerint. A ma két nagy kartellbe tömörült camorrát becslések szerint több mint kétszáz család, pontosabban klán alkotja, a tagok száma mintegy 6500, és körülbelül 50 ezren dolgoznak a szervezetnek Campania tartományban. A kartellek és az azokat alkotó klánok nagyjából felosztották egymás között a terepet: az egyik Nápoly belvárosát és a keleti külvárosát, a másik a város nyugati részét és északi perifériáját uralja. A szövetségek azonban időről időre újra rendeződnek, és általában ezek nyomán robbannak ki a véres belső harcok. A camorra ugyanis - ellentétben például a szicíliai maffiával - nem hierarchikusan felépített szervezet, hanem olyan, klánok alkotta hálózat, amelyet még a kartelleken belül is több vezér irányít, és ez gyakran belső leszámolásokkal jár. Annál is inkább, mivel az utóbbi években több nagy klán tekintélyes vezére börtönbe került, vagy meggyilkolták, és a helyükbe lépő fiatalabb utódok már nem tisztelik a régi terület- és piacfelosztást.

Az évi 52 millió euró forgalmú kábítószerpiac mellett a camorra kezében van Nápolyban és környékén a prostitúció, a szintén jól jövedelmező cigarettacsempészet, az illegális bevándorláshoz kötődő embercsempészet, a feketepiaci fegyverkereskedelem, uzsoraadó gyűjtése és újabban a szemétbiznisz. A szervezet egyik legkomolyabb bevételi forrása azonban a védelmi pénzek gyűjtése: egy piaci standért 15 eurót fizet az árus, a kisebb boltok tulajdonosait havi 250-300 euróval csapolják meg, az elegánsabb, belvárosi butikoknál 500-1000, szupermarketeknél akár 3 ezer euró a tarifa. Becslések szerint Campania tartományban összesen mintegy 160 ezer üzlettulajdonos fizeti ezt a sajátos helyi adót, ami évi 30 milliárd euró bevételt hoz a Corriere della Sera milánói napilap számításai szerint.

Mentességet csak a szervezet saját üzletei élveznek, a camorra ugyanis eurómilliárdjai tisztára mosására maga is elegáns butikokat, élelmiszerüzleteket és egyéb boltokat vásárolt fel vagy nyitott. Egyes klánok a mezőgazdaság kiaknázására szakosodtak. Nemrégen például egy olyan csoportot lepleztek le a hatóságok, amely az eredeti és meglehetősen borsos árú mozzarella sajt alapanyagául szolgáló bivalytejhozamot azzal növelte, hogy az állatokat szteroidtartalmú tápokkal etette. A jövedelmező vállalkozásban állatorvosok, vegyészek, állattápszer-forgalmazók is részt vettek, nem csak a saját hasznukra: a maguk módján ők is hozzájárultak az alvilág évi 18 milliárd eurós üzleti forgalmához és hatalmának növeléséhez. Márpedig ennek az évszázadok alatt meggyökeresedett sajátos helyi "kultúrának" a megváltozása nélkül a camorrával való leszámoláshoz valószínűleg édeskevés a rendfenntartó erők és technikák erősítése.

VÁSÁRHELYI JÚLIA