Történelmet csinált a múlt héten Magyarország: pénteken az orosz alsóház, a duma első olvasatban nagy többséggel - a kommunista képviselők ellenkezésével - elfogadta azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy az egykori Szovjetuniót 1941-ben megtámadó országok egyike visszakapja a területéről hadizsákmányként elhurcolt kulturális kincsek (HVG, 2005. február 19.) egy valóban értékes részét. A törvény - amelynek életbelépéséhez még két alsóházi, majd a felsőházi jóváhagyás szükséges, végül pedig Vlagyimir Putyin orosz államfő aláírása - a Sárospataki Református Kollégium könyvtárából származó 134 könyvre vonatkozik. Ezek ugyanis bizonyíthatóan egyházi tulajdonban voltak, így visszaszolgáltatásuk nem ütközik abba a 2000-ben hatályba lépett orosz törvénybe, amely az egykori agresszor országok esetében csak akkor teszi lehetővé a műkincsek visszaadását, ha azok egyházi tulajdonban voltak, vagy a fasizmus által üldözött személyektől kerültek - közvetve vagy közvetlenül - szovjet kézre.

A sárospataki gyűjtemény, amely vagy egy berlini raktárból, vagy egy budapesti bank páncélterméből került a Moszkvától keletre fekvő Nyizsnij Novgorod-i városi könyvtárba, főként 15-16. századi, magyar vonatkozású kötetekből áll. Az egyik leghíresebb darab Balassi Bálint imádságoskönyve, és ugyancsak felbecsülhetetlen értéket képvisel Lórántffy Zsuzsanna - kézjellel ellátott - Bibliája is. Magyar források szerint a Szovjetunióba hurcolt könyvek között volt egy, a 14. század végéről származó, kézírásos lengyel bibliafordítás is, ám erről az orosz illetékesek nem tesznek említést, így az nem szerepel a visszaszolgáltatandó értékek listáján. Magyar történészek szerint egyébként legalább 30-35 ezerre tehető a második világháború végén Magyarországról a Szovjetunióba szállított műkincsek száma, ám Moszkva annak ellenére sem hajlandó visszaadni az értékek nagyobbik részét, hogy a nemzetközi jog tiltja a kulturális javak hadizsákmányként való elszállítását, illetve hogy több alkotásról - például az ugyancsak Nyizsnij Novgorodban őrzött festményekről - bizonyítható, hogy eredetileg magyarországi zsidó családok tulajdonában voltak.

A sárospataki könyvek visszaadásáról egyébként a kulturális értékek kölcsönös visszaszolgáltatásáról 1993-ban kezdett magyar-orosz párbeszéd kezdete óta folynak tárgyalások, és a véglegesnek tűnő orosz igen kimondását az tette lehetővé, hogy a magyar parlament idén áprilisban elfogadott egy olyan határozatot, amely szerint Budapest soron kívül visszaad Oroszországnak minden onnan Magyarországra illegális úton került műkincset. Az inkább csak jelképesnek tekinthető parlamenti határozat mellett - Oroszország eddig nem nyújtott be igényt semmiféle érték visszaszolgáltatására - Magyarország minden bizonnyal más gesztusokat is tesz. Sárospatakon várhatóan emléket állítanak Pjotr Jegorov városparancsnoknak, aki a város elfoglalása után, 1944 decemberében külön őrséget állíttatott a könyvtár elé, és ezzel megakadályozta a több tízezernyi ott maradt könyv széthordását. Moszkvai források szerint az is valószínű, hogy Magyarország finanszírozni fogja egyes műemlékek helyreállítását Voronyezs térségében, amelynek második világháborús megszállásában részt vett. A könyvek várhatóan ősszel, Vlagyimir Putyin orosz államfő budapesti látogatása alkalmával kerülnek vissza Magyarországra, és nem kizárt, hogy az elnök megnyit majd egy, a kincsekből összeállított kiállítást.

Az orosz honatyák igenjét ugyanakkor aligha követi majd az egykori agresszoroktól zsákmányolt kulturális javak tömeges visszaszolgáltatása. Bár az orosz polgárok többsége megbékélt a hajdani ellenségekkel - főként a németekkel és a magyarokkal -, az orosz politikai elit és a közvélemény továbbra is jogosnak tartja a volt Szovjetunió lerombolását és kirablását kompenzálni hivatott zabrálást, s ezért túlzottnak tartja az engedményeket, ami komoly belpolitikai vitába torkollhat.

Magyarországhoz hasonlóan Németország is igyekszik visszaszerezni az onnan elvitt mintegy 1 millió műalkotás egy részét. A fáradozásokat eddig nem sok siker koronázta. Csak annyit sikerült elérni, hogy Moszkva 2003-ban kiviteli engedélyt adott, hogy Németország visszaszállítsa a brémai Szépművészeti Múzeumba azt a száz alkotásból álló rajzgyűjteményt, amelyet évekkel korábban egy volt szovjet katona adott át a moszkvai német követségnek. 2002-ben, Putyin berlini látogatásához időzítve az orosz parlament pedig elfogadta azt a törvényt, amely engedélyezte néhány középkori templom festett üvegablakának a visszaadását.

A moszkvai Puskin Múzeumban egyébként májusban nyitották meg azt az októberig látogatható kiállítást, amely berlini múzeumokból származó szobrokat, festményeket és különféle edényeket tár az érdeklődők elé. Az első terem előtt olvasható magyarázat szerint az orosz régészek kemény munkával restaurálták az SS-katonák által berobbantott berlini bunkerekben talált műkincseket, míg német források szerint a bunkert és a műkincseket érintetlen állapotban vették át a Vörös Hadsereg katonái 1945. május 2-án.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA