Divat az intim plasztikai sebészet
Egyre több nő vállalkozik intim szerve sebészeti felújítására az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában, jóllehet erre semmilyen egészségügyi oka nincsen.
"A nők szexújságokat lobogtatva jönnek a rendelőmbe, és képeken mutatják meg, milyen nemi szervet szeretnének" - állította David Matlock, a Los Angeles-i Lézeres Hüvelyfiatalító Intézet (Laser Vaginal Rejuvenation Institute) alapítója a helyi Stern magazin január végi számában. Az amerikai médiumokban "a vagina Picassójaként" emlegetett Matlock minden bizonnyal nem az egyetlen, csak a leghíresebb művelője az utóbbi néhány évben az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában felfutott sebészeti ágnak, az intim plasztikának. A 40 év alatti nőkre specializálódott londoni The Lanark Centre nevű plasztikai sebészeti klinika tavaly ötven nőt operált meg a kérdéses testtájon, az intim plasztikát Németországban az elsők között végző Stefan Gress müncheni klinikáján tavaly kétszáz hölgy feküdt kés alá, Matlock pedig az elmúlt évben már mintegy hatszáz altestet szépített meg.
A "szexiparban" dolgozó lányok, valamint modellek és táncosnők egy évtizede kezdték "kívülről befelé" átszabatni magukat, az utóbbi néhány évben már azonban rendőrnőtől háziasszonyig, tinédzsertől nyugdíjasig tart az egy-két órás műtétre vállalkozók skálája. Önelégedetlenségüknek többféle, sokszor orvosilag is indokolt oka lehet. Szülés után előfordulhat például, hogy a hüvely izomzata ellazul, maga a szerv lesüllyed, ami vizelet-visszatartási gondokat okozhat. Az sem csak esztétikai kérdés, ha a szeméremtest mérete zavaró, de valóban sokan kifizetik a három-nyolcezer dollár közötti összeget az ilyen műtétért olyanok is, akiknek egyszerűen csak nem tetszik az adott testrészük, vagy a szexuális élvezet fokozását várják a beavatkozástól.
Sok orvos és szexológus azonban erősen kétségbe vonja a Matlock-klinika reklámjaiban ígért eredményeket. Laura Berman, a női orgazmusproblémákat kutató chicagói Berman Center alapító szexológusa szerint a meglazult hüvely átfazonírozása során fontos érzőidegek sérülhetnek meg. Ezért nem végez már hüvelyszűkítést, hanem csak szeméremajak-plasztikát az említett Stefan Gress. "Évekkel ezelőtt ez a műtét az én palettámon is megtalálható volt, ám sok nőnek hiába varázsoltuk vissza fiatalkori méretét, elmaradt a remélt élvezet" - mondta Gress a HVG-nek. Kés helyett számos orvos - így az említett Berman is - a speciális intimtornát javasolja, mivel így a páciensek nemcsak a műtéti sérüléseket kerülhetik el, de az esetleges gyulladásokat és fertőzéseket is.
Az intim plasztikáért sorban álló amerikai nők nagy része már átesett valamilyen szépészeti műtéten - állapította meg egy, a páciensekről készült riport kapcsán tavaly novemberben a The New York Times. Azt is felmérték, hogy a tisztán szépészeti célú átszabásra vállalkozó nők átlagéletkora 20-30 év között van. "A többség azért jön hozzám, mert férfi partnere rosszalló megjegyzést tett a szeméremtestére" - mondta egy interjúban Pamela Loftus floridai plasztikai sebész. Más orvosok azonban az ilyen motivációt nem fogadják el elégséges indoknak. Magyarországon például az amerikai kollégáknál jóval szigorúbbak a sebészek. "Ha valaki hüvelyszűkítésre jelentkezik hozzánk, ám orvosilag mindent rendben találunk, nem végezzük el az operációt" - mondta a HVG-nek Viczián Csaba, a szegedi Forrás magánklinika plasztikai sebésze. Ezért nem meglepő, hogy a havi néhány intim műtétet végző klinikán általában 30 év feletti és már szült nőknél végzik el az említett beavatkozást.
Ennek ellenére Magyarországon és külföldön is várható a csupán hiúság motiválta műtétek sokasodása. Egyre több orvos akarja megtanulni az intim területek szabászatát - jelezte több helyütt Leroy Young, az Amerikai Plasztikai Sebészek Szövetségének elnöke. Nemcsak tudásvágyuk hajtja őket: David Matlock az említett Stern-interjúban az állította, havi 250 ezer dollárt keres az altesti szépítéssel.
Az intim táji műtétek elterjedésében azonban a műfaj kritikusai kulturális problémát is látnak. "Ezek az operációk már-már a szexuális csonkítás kategóriájába esnek. A nyugati kultúrának nem szabadna ezt szokássá tennie" - állította Linda Cardozo, a londoni King's College Hospital nőgyógyásza a The Scotsman című brit napilapban tavaly szeptemberben, utalva arra a képmutatásra, amellyel a nyugati kultúra képviselői az afrikai és közel-keleti népeknél dívó tradicionális hüvelyösszevarrásra tekintenek, miközben az úgynevezett fejlett világ lányai-asszonyai gyakorlatilag ugyanazt teszik, méghozzá a saját akaratukból - igaz - steril körülmények között.
SINDELYES DÓRA