2005. január. 12. 00:00 Utolsó frissítés: 2005. január. 12. 18:14 Monitor

Fájdalomdíj-csillapítás

Csillagászati magasságokba kúsztak az orvosi műhibaperekben megítélt kártérítések az USA-ban. A lelki és fizikai szenvedésekért kifizetett jóvátételek korlátozását szeretné elérni Bush elnök, amivel egyszerre kedvezne az orvosoknak és a gyógyszergyártóknak.

Szemét perekről, kiszámíthatatlan, főnyereménnyel felérő ítéletekről szólt George W. Bush idei első beszédében, amelyet Illinois állam délnyugati csücskében, Collinsville-ben tartott. A helyszín megválasztása nem volt véletlen: a kártérítési reformért küzdő szervezet (ATRA) szerint ez a környék a jogi pokol tornáca, itt a legkönnyebb orvosi műhibák miatt indított pereket megnyerni. Országos adatok szerint míg az 1990-es évek közepén az egészségügyi kártérítési perek 36 százaléka, ma már közel 60 százaléka zárul 1 millió dollárt meghaladó fájdalomdíj megítélésével. A kártérítési összegek növekedésével párhuzamosan pedig emelkedtek a magánpraxist folytató orvosok és a kórházak által fizetett felelősségbiztosítás díjai is, olyannyira, hogy a drágább kerületeket tömegesen hagyják ott a doktorok, vagy egyáltalán nem vállalnak komplikált eseteket, a fokozott hibázási lehetőségtől tartva. Ugyanakkor az arányok nagyjából állandóak: a biztosítók adatai szerint száz orvosból 15-öt perelnek be, és a perek egyharmada végződik megítélt kártérítéssel.

A New York-i Kórházszövetséghez tartozó 34 egészségügyi intézményben az elmúlt öt évben 150 százalékkal nőttek a felelősségbiztosítási díjak, igaz, ebben a városban hírhedten magasak a kártérítési összegek is - némelyik meghaladja a 90 millió dollárt is. Bush szerint a parttalan és "frivol" pereskedés évi 60-100 milliárd dollárral terheli meg az orvosokat - azokat is, akik nem hibáznak - és azon betegeket is, akik sosem kértek kártérítést. Az effajta perek legnagyobb nyertesei a jogászok: az alperes által kifizetett összegnek kevesebb mint a fele kerül a felperes zsebébe, a többin az ügyvédeik és a bíróság osztoznak. A Biztosítási Információs Intézet (BII) adatai szerint az elmúlt évtizedben megháromszorozódott a bíróságok műhibaügyekből származó bevétele, s immáron megközelíti az évi 4 milliárd dollárt.

Amerikában a műhibaperekben - a tényleges bevételkiesés, illetve igazolható kiadásnövekedés kompenzálásán felül - fájdalomdíj jár a lelki és fizikai szenvedésért is. Bush a kártérítések "szenvedésrészének" szabna határt - 250 ezer dollárban maximálva a búfelejtetés összegét. Az erről szóló törvénytervezet már tavaly megszületett, ám a szenátusban nem kapta meg a szükséges számú szavazatot. Elemzők szerint a választások után tovább erősödött republikánus többséggel az újból benyújtott javaslatból most nagyobb esélyel lehet törvény.

"Két hónap sem telt el azóta, hogy Bush megígérte, egyesíti az országot, és behegeszti a sebeket, amelyeket a rossz ízű választási kampánnyal ejtett, máris arra ösztökéli a törvényhozókat, hogy tovább mélyítsék az árkot" - méltatlankodott Edward Kennedy demokrata szenátor. Az ellenzék nem híve a jogrend ilyesfajta reformjának, szerintük sokkal inkább politikai, semmint gazdasági megfontolások állnak az ügy hátterében. A kongresszus költségvetési irodájában készült elemzésből kiderül, hogy a tavaly az egészségügyre fordított 1800 milliárd dolláros kiadásból mindössze 2 százalékra rúgnak a műhibaügyekben megítélt kártérítések. Ha tehát azokat 25-30 százakkal csökkentik, az legfeljebb félszázalékos hatást gyakorol majd az egészségügyi költségekre. Ugyanakkor nem lesz, ami fegyelmezze az orvosokat, a betegekkel nem kellően törődő kórházakat - érvel az ellenzék.

Egy, a műhibaügyek áldozatait képviselő illinois-i érdekvédelmi szervezet szerint a hatalmas pénzekről szóló közbeszéd mítosz csupán. Statisztikáik azt mutatják, hogy 1996 és 2003 között az állam két megyéjében összesen 720 műhiba és halált okozó orvosi gondatlanság ügyében nyújtottak be keresetet. Ezekből mindössze 14 ügy zárult le, és csupán hat esetben adtak igazat a felperesnek. Ellenfelei szerint nem véletlen, hogy már Bush választási kampányában kiemelt szerepet kapott ez a kérdés: a demokrata alelnökjelölt, John Edwards húsz évig foglalkozott kártérítési ügyekkel. Jó szemmel válogatta ki a "sikergyanús" eseteket - több mint negyven perben ért el többmilliós kompenzációt.

"A szavazók a választás napján világossá tették álláspontjukat" - tehát ebben az ügyben is felhatalmazták a cselekvésre, vonta le a következtetést az elnök. Több államban már korábban limitálták a fájdalomdíj nagyságát, így például Kaliforniában legfeljebb félmillió dollárt lehet ilyen címen leszakítani. A 2001-es BII-statisztika szerint a "legveszélyeztetettebb" szakmában dolgozó nőgyógyászok Floridában átlagosan évi 173 ezer dollárért biztosíthatták magukat, Kaliforniában ugyanez a védelem csak 48 ezerbe került. A kártérítési felelősség csökkentése nemcsak a doktoroknak, hanem az orvosi műszereket gyártó cégeknek és a gyógyszergyáraknak is jól jöhet. A múlt év végén a különösen súlyos mellékhatásai miatt visszavont fájdalomcsillapító (HVG, 2004. október. 16.) amerikai gyártója is érdekelt a gyors megoldásban. A demokraták szerint amúgy is kilóg a lóláb, a gyógyszergyártók jelentős összegekkel támogatták a republikánusok kampányát, így nem alaptalanul remélik, hogy az akár csillagászati összegeket is elérő kártérítési felelősségüket mérsékeli majd a hálás elnök.

hvg360 Hamvay Péter 2024. november. 28. 15:20

Magyar Péter a politikai sárm iskolapéldája – interjú Sonnevend Júlia amerikai-magyar médiaszociológussal

A sárm, amivel korunk politikusainak egy része él, azt sugallja, hogy „olyan vagyok, mint te, úgy gondolkodom, úgy élek, mint te<strong>”</strong>, még akkor is, ha ez nincs is így – mondja Sonnevend Júlia. Az amerikai-magyar médiaszociológust a témában írt sikerkönyvéről, Orbán Viktorról, Magyar Péterről, Kim Dzsongunról és az egyesült államokbeli karrierjéről kérdeztük.