HVG

Az MSZP kongresszusa "összevonta" a miniszterelnöki és a pártelnöki funkciót. Gyurcsány Ferencet - miután kilátásba helyezte, ha nem kapja meg a voksok 75 százalékát, nem vállalja a pártelnökséget, és lemond a kormány vezetéséről is - a küldöttek 89 százaléka az MSZP elnökévé választotta Hiller István helyére. Gyurcsány több kísérletet tett a pártirányítás központosítására, amihez hivatkozási alapot egyebek között a korábbi, fiktív tagbeléptetésekkel felduzzasztott helyi szocialista szervezetek botrányai szolgáltattak; a centralizációhoz szükséges alapszabály-módosítást csak részben tudta elfogadtatni. A pártelnök és kormánya népszerűségvesztése mély nyomokat hagyott az MSZP-n: a biztos pártválasztók körében az év elején még 33 százalékon álló szocialisták támogatottsága az év végére 26 százalékra csökkent, a teljes népesség körében pedig 14-16 százalékra (hasonló értékeket az alapítás idején, 1989-1990 fordulóján mértek). A mélyrepüléssel felerősödtek a belső kritikák is, ebben a legaktívabb Szili Katalin házelnök volt, aki reformdiktatúrával és populizmussal vádolta Gyurcsányt. Nem javított a párt megítélésén a rossz emlékű Köztársaság téri pártszékház eladása sem.