Magyarország túlságosan nagy - legalábbis az olyan fuvarozók számára, akiknek az ország egyik végéből a másikba vezet az útjuk. Ezt a távolságot, a szabályokat betartva, teherautóval általában csak két nap alatt lehet megtenni. Ugyanis nem csupán a sebességet korlátozó előírásokra kell ügyelni, hanem azokra is, amelyek azt szabják meg, mennyi időt tölthet a sofőr egyhuzamban a volánnál.

A vezetési időt két regula is szabályozza. Az Európai Unió területén kívül közlekedőkre és onnan érkezőkre a nemzetközi fuvart végző járművek személyzetének munkájáról szóló európai megállapodás, a Magyarországon 2001-ben törvénybe foglalt AETR-egyezmény érvényes, míg az idén május 1-jén hatályba lépett EU-rendelet az uniós tagországok fuvarozóira vonatkozik. A két okmány rendelkezései nem sokban térnek el egymástól. Miközben a munkaidő nem lehet hosszabb napi 12 óránál, a vezetési időt mindkét jogforrás napi kilenc órában korlátozza (ezt hetente kétszer lehet legfeljebb tíz órára meghosszabbítani), de négy és fél óra vezetés után legalább 45 perces szünetet kell tartani; a heti vezetési idő nem haladhatja meg az 56, két egymást követő héten pedig összesen a 90 órát.

A pihenőidő szigorú megszabására már csak azért is szükség van, mert a közúti balesetek gyakori oka - a gyorshajtás, valamint a nem az út- és látási viszonyoknak megfelelő sebesség mellett - a túlvezetés, vagyis az az állapot, amikor a sofőr a fáradtság miatt nem ura a helyzetnek. A közlekedési tárca adatai szerint Magyarországon évente körülbelül háromszáz személyi sérüléssel járó baleset történik azért, mert a sofőr elalszik menet közben, a fáradtságból, figyelmetlenségből fakadó pályaelhagyásos szerencsétlenségek száma pedig megközelíti a 2 ezret - és az ilyen balesetek 9 százalékát teherautósok okozzák. Az Európai Bizottság és a Közúti Fuvarozók Nemzetközi Egyesülete (IRU) által végzett, Franciaországban, Hollandiában, Magyarországon, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és Szlovéniában 2004-2006-ban bekövetkezett 624 esetet elemző kutatás szerint a kamionos balesetek 85 százalékát emberi mulasztás okozza. Ezeknek csupán a 6,4 százaléka magyarázható azzal, hogy a volánnál ülő fáradt volt vagy elaludt, a következmények viszont - mivel az effajta szerencsétlenségek szinte mindig autópályán, vagyis nagy sebességnél következnek be - igen súlyosak: az ilyen balesetek több mint harmada emberéletet követel.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság április végén tartott háromnapos ellenőrzése során - amikor a kamionok menettörténetét rögzítő tachográfok adatait is vizsgálták - összesen 31 esetben (17 hazai és 14 külföldi fuvarozónál) voltak kénytelenek kikényszeríteni az előírt pihenőidőt. Azaz a sofőrök korántsem mindig tartják be a szabályokat, amit Peredi Péter, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetségének (Fuvosz) főtitkára is elismer. "Nyomást gyakorolnak rájuk a munkaadóik, és gyakran maguk is igyekeznek mielőbb célhoz érni, ezért kockáztatnak" - mondta a HVG-nek. "Persze az is igaz, hogy Magyarországon nincs megfelelő infrastruktúra - tette hozzá. - Kevés az olyan parkoló, ahol a sofőr biztonságban töltheti el a kötelező pihenőidőt."

Az út mentén, a padkán nemigen lehet megállni, ám a vezetők - megfelelő parkolók híján - sok helyütt erre kényszerülnek. De még a sztrádák mentén lévő placcok sem jelentenek tökéletes megoldást: ha megáll, akkor sem tud pihenni a sofőr, mert figyelnie kell, nem lopnak-e el valamit az autójáról-autójából. Nem ritka ugyanis, hogy üzemanyagot szívnak le parkoló kamionokból, szinte mindennaposak a pótkeréklopások, de tűnt már el egész járműszerelvény is Magyarországon - sorolta a kriminális eseteket Peredi. Megbízhatóbb - főleg ha nagyobb csoportokban állnak le - a benzinkutak környéke, ahol esetleg már zuhanyozni is lehet, ám az igazi megoldást a zárt, elkerített terminálok kínálják. Csakhogy ezekből kevés van, ráadásul nem is mindig ott, ahol szükség volna rájuk.

Miközben az ország belső részein többre is igény lenne, a határátkelők közelében néhol már túlkínálat van az általában napi 500-2500 forintos díj ellenében tisztálkodási, étkezési, esetleg szálláslehetőséget, olykor pedig őrzést is biztosító létesítményekből. "A vasárnapra virradó éjszakát mindössze egy kocsi töltötte nálunk, másnap pedig öt-hat jött" - vonta meg a HVG-nek a múlt hétvége mérlegét Lakatos Károly, a Schlosser Kft. nyolcvan férőhelyes békéscsabai kamionparkolójának vezetője. Békéscsaba és Arad között vagy húsz megállási lehetőség várja a kamionosokat, akik a román uniós csatlakozást követő határnyitás után már nem sietnek a magyar oldalra - mondta Lakatos, hozzátéve: nekik többnyire a kispénzű bolgár, román, esetleg lengyel kuncsaftok jutnak. A bőkezűbb török sofőrök ugyanis többnyire a török kézen lévő parkolókat keresik - merthogy ilyenek is vannak, például Békéscsabán és Lajosmizsén. Sőt az osztrák határ mentén is, a Pannonsped Kft. 250 férőhelyes terminálját például a közeli török étterem bérli és üzemelteti.

Elégedetlen a forgalommal a tiszabezdédi kamionterminált működtető Euro-Kapu Kft. ügyvezetője, Szvjatoszlav Bulah is. Az ukrán határ közelében lévő, 150-200 férőhelyes parkoló kapacitásának csak kisebb részét használják ki, a vámkezelési lehetőséget is kínáló létesítményben legfeljebb kamionstop idején fordul meg 100-150 kocsi. "Többnyire a befelé jövők keresnek fel bennünket, vagy azok, akik értékes rakományt visznek, és nem mernek az út mentén parkolni. A kifelé menők már csak azért sem térnek be hozzánk, mert akkor elvesztik helyüket a kilépésre várók sorában, amely olykor 10-15 kilométeresre is megnő Záhonynál" - mondta az ügyvezető.

A jelenleginél sokkal több kocsit tudna fogadni a VN-Udvar Kft. mosonmagyaróvári parkolója is, amelynek üzemeltetője, Geiger Miklós úgy véli: olyan nagyok a fuvarozók terhei, hogy még a megállásokon is kénytelenek spórolni. Így aztán még akkor sem veszik mindig igénybe a kamionterminálok szolgáltatásait, ha pedig lehetőség nyílna rá. E parkolók ráadásul általában a sztrádáktól távol várják őket, márpedig kitérőt sem szívesen vállalnak a sofőrök - vélik a szakemberek, köztük a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének főtitkára, Bíró Koppány Ajtony. "A hazai logisztikai központokban, amelyek közül 36 tagja a szövetségnek, inkább csak azok a fuvarozók keresnek menedéket, akiknek amúgy is dolguk van ott, például rakodnak, vagy a vámudvar szolgáltatásait veszik igénybe" - fogalmazott a HVG-nek. Némelyik ilyen létesítmény - általában 3-5 ezer forintért éjszakánként - kínál ugyan tisztálkodási, étkezési, pihenési lehetőséget, néhol még szállást is a kamionosoknak, de ez nem jellemező. Bíró Koppány Ajtony szerint ugyanis túl nagy a biztonsági kockázat. "Vannak sofőrök, akik könnyen kísértésbe esnek, hogy megnézzék, mi van a másik ponyvája alatt, vagy mit lehet elemelni a raktárakból."