A magyar vezetők a legkülönfélébb stratégiákat eszelik ki, hogy bevont jogosítvánnyal is tovább vezethessenek - árulta el a HVG kérdésére Dulin Jenő, a Magyar Pszichológiai Társaság közlekedéspszichológiai szekciójának elnöke. Éjjel nem ülnek a volán mögé, nappal inkább a forgalmas utakat választják, ahol kisebb a valószínűsége, hogy megállítja őket a rendőr. De nem ritka az sem, hogy egyszerűen bemennek egy másik város okmányirodájába, ahol - arra hivatkozva, hogy ellopták az igazolványukat - új vezetői engedélyt kérnek, s időnként kapnak is.

A nyugdíjas közlekedéspszichológus utánképző csoportos foglalkozásokat tart a jogosítványukat elvesztetteknek (így szerzett tudomást a magyar vezetők apró trükközéseiről is). Az 1991 óta működő program keretében tíz csoportot alakítottak ki. A súlyosan, közepesen vagy enyhén ittas vezetők külön-külön csoportba kerülnek, de szeparáltan foglalkoznak a súlyos, esetleg halálesettel járó balesetet, illetve a kisebb fokú szabálysértést elkövetőkkel. A foglalkozások az amerikai filmekből ismert anonim alkoholisták összejöveteleiként képzelhetők el: mindenki elmeséli a történetét, elmondja, hol hibázott, hogy a többiek okulhassanak belőle.

Dulin tapasztalatai szerint hiába a tanfolyam, továbbra is rengeteg a visszaeső, különösen az ittasan vezetők között. A szakember ezért sem támogatná, hogy egyes nyugati országok mintájára Magyarországon is engedélyezzék a vezetést egy pohár bor vagy sör elfogyasztása után. Szerinte a magyarok "mentalitásukból kifolyólag" biztosan nem tudnának megállni egy pohárnál.

A pszichológus ugyanakkor a "minden utcára nem lehet rendőrt állítani" felfogással sem ért egyet, szerinte az egyenruha puszta látványa is arra készteti az embert, hogy legyen óvatos, és tartsa be a szabályokat. Ezért úgy véli, legalább a különösen balesetveszélyes helyekre megérné egy-egy járőrt kihelyezni.