Óriási eredmény volt 1993-ban az első hazai autópálya-koncessziós szerződés nyélbe ütése: egy fillér állami befektetés nélkül, a földterület megszerzését nem számítva 37 milliárd forintért 42 kilométernyi új sztráda épült Hegyeshalom és Győr között. Az 1996. január 4-én átadott magánsztrádáról azonban hamar bebizonyosodott, amit előre sejteni lehetett: a magyar magánautósok nem hajlandók 42 kilométerre 900, azaz kilométerenként 21 forintos, a kamionosok pedig háromszor ekkora díjat fizetni. Az arra tartók 60 százaléka inkább tovább araszolt a régi 1-es úton. 1996 novemberében egy autósnak 350 forint díjvisszatérítést ítélt meg a bíróság, s a precedenspert követő újabb ítélet után előírt drasztikus díjcsökkentés és a vártnál kisebb forgalom hatására összeomlott sztrádatársaságtól az állam 1999 augusztusában visszavásárolta a koncessziós jogot, majd - az addigra elkészült 15 kilométeres M15-ös autóúttal együtt - 1700-ról 700 forintra csökkentette a személyautós tarifát.

Nem sokkal volt sikeresebb a második koncessziós sztrádaberuházás sem. A főváros határától Dabasig felújított és Kecskemétig meghosszabbított M5-ös 1997 januárjától kilométerenként 16-19 forintos tarifája miatt az autósok többsége itt is inkább a régi utat használta. Miután az utóbbi mentén élők többször is tüntettek a nem csökkenő kamionforgalom miatt, az állam 2004-ben átalakította a koncessziós szerződést: 27 éven át évi 92,5 millió eurós rendelkezési díjat fizet a társaságnak - amelybe maga is belépett -, s márciusban, az MSZP kongresszusa előtti órákban bevonta a sztrádát a matricás rendszerbe. Így az addigi 3430 forint helyett - a legolcsóbb, négynapos jegyet vásárolva - 970 forintért tehette meg egy személykocsi a 112 kilométert.

Az eredeti koncessziózási tervekről lemondva az M3-as autópálya továbbépítését és felújítását már eleve állami pénzből finanszírozták. A sztráda Füzesabonyig való meghosszabbítását követően, 1998 januárjában ezen az úton is bevezették a használatarányos díjat, amelynek mértéke a személykocsikra kilométerenként nettó 9,50 forint volt. Egy évre rá 9 forintra csökkent a tarifa, és - igazodva Orbán Viktor Fidesz-elnök választási szlogenjéhez, miszerint "a kapuk a focipályára valók" - matricával is igénybe lehetett venni a pályát. Ekkor csak éves vagy havi matricát lehetett kapni 20 ezer, illetve 2200 forintért. Két évvel később - a Győr-Hegyeshalom szakasz államosítása után - a teljes M1-esre kiterjesztették a díjfizetési kötelezettséget, ugyancsak matricás rendszer formájában, 2003 januárjától pedig a balatoni M7-est is bevonták a rendszerbe.