Évente 160-180 magyar beteg határon túli gyógyítását, valamint hatvan-hetven ember korábbi beavatkozás utáni kontrollvizsgálatát fizeti ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). Hogy ki és hová mehet, arról a legmagasabb orvosszakmai grémium dönt, mérlegelve a gyógyulás esélyeit. "Az OEP-nek évi 600-700 millió forintja van külföldi gyógykezelések finanszírozására, ami az elmúlt három évben elegendőnek is bizonyult" - mondta a HVG-nek Lengyel Balázs, az OEP főosztályvezetője.

A legnagyobb költséget a Bécsben végrehajtott tüdőátültetések jelentik; ezt az eljárást - magas beruházásigénye és a kis esetszám miatt - nem is érdemes Magyarországon meghonosítani. A gyermekek májátültetése 2006 januárjáig Hamburgban történt, azóta - a nagy közfigyelmet kapott első hazai élő donoros műtétet követően - mind több beavatkozást itthon végeznek el. Van, amikor inkább az eljárást érdemes a betegekhez hozni. Például a szájpadhasadékkal született gyermekek közül sokakat külföldön operáltak egy Magyarországon nem használt megoldással, amit most az itthoni doktorok is elsajátítanak. Mindig adódnak különleges esetek is - ilyen volt a közelmúltban őssejtbeültetésre Kínába, illetve Oroszországba utazott családé. Az effajta, kísérleti stádiumban lévő, hatékonyságukat még nem bizonyított beavatkozásokra a hazai szakemberek nem adnak ajánlást, így azokat az OEP sem finanszírozza. "A reménykedő szülőket, a jólelkű adakozókat természetesen meg lehet érteni, ám nem emlékszem egyetlen alkalomra sem, amikor ilyen utat követően a várt csodálatos gyógyulásról adott volna hírt a sajtó" - fogalmazott az OEP főosztályvezetője.