Január 19. csütörtök:

Sólyom László köztársasági elnök bejelenti a parlamenti választások időpontját. Az első forduló legvalószínűbb dátuma április 9-e vagy május 7-e (a szavazást e két hónap során kell megtartani az alkotmány értelmében). Az áprilisi (húsvéthoz közeli) időpont a Fidesznek, a májusi (a munka ünnepe miatt) az MSZP-nek látszik kedvezni.

Január 22. vasárnap:

Az SZDSZ küldöttgyűlést tart Budapesten, melyen véglegesítik a párt Szabadság, verseny, szolidaritás című választási programját. A liberális agenda egykulcsos - 20 százalékos - személyi jövedelemadóról és ugyanilyen forgalmi adóról szól. Az SZDSZ a roma származású köztisztviselők számának növelését sürgeti, a fogyatékosok érdekében egy jelnyelvi törvény megalkotását tartja szükségesnek, miközben a haderő létszámát 25 ezer főre kívánja csökkenteni.

Január 30. hétfő:

Az Országgyűlés megkezdi a választás előtti utolsó ülésszakát. A képviselők várhatóan megtárgyalják a büntetőeljárás módosításáról, a lobbitevékenységről és az ifjúsággal kapcsolatos állami feladatokról szóló törvényjavaslatot. A harmadik köztársaság negyedik parlamentjében csak 41 hónap után aktivizálta magát az ellenzék vezére: Orbán Viktor először 2005. november 7-én emelkedett szólásra, hogy beszámoljon pártja úgynevezett nemzeti konzultációjának tapasztalatairól.

Február első hete:

Közös magyar-horvát kormányülést tartanak Budapesten. A találkozó - amelynek dátuma január is lehet - tavaly ősz óta sorrendben a harmadik közös kabinettanácskozás: először (francia-német mintára) a román és a magyar miniszterek ültek le egy tárgyalóasztalhoz Bukarestben a történelmi kiengesztelés jegyében, majd (1918 óta először) osztrák-magyar közös kormányülést tartottak Bécsben.

Február:

Kampánynyitó kongresszust tart az MSZP. A tanácskozáson (melynek konkrét időpontjáról a parlamenti választások kitűzése után döntenek) a küldöttek szavaznak a párt országos listájáról, miniszterelnök-jelöltjéről és a választási programról. Az MSZP-t a korábbi orosz elnök, Borisz Jelcin és a jelenlegi kaliforniai kormányzó, Arnold Schwarzenegger amerikai kampányszakértői - Richard Dresner és Robert Wickers - is segítik a választási küzdelemben.

Március:

Vlagyimir Putyin orosz elnök Magyarországra látogat. Egyelőre bizonytalan, hogy a látogatást összekapcsolják-e a sárospataki református kollégium - a második világháború idején elszállított - könyveinek visszaszolgáltatásával, amit az orosz alsóház 2005-ben két olvasatban is nagy többséggel támogatott.

Április 9. vasárnap:

A parlamenti választások első fordulója (alternatív dátum május 7. vasárnap). A szavazás legfőbb tétje: sorrendben ötödször is menesztik-e a választók a hatalmon lévő koalíciót, avagy 1947 óta először egy többpárti választás után helyén maradhat-e a hivatalban lévő miniszterelnök. A választáson, ahol színre lép az új zöld párt, a Védegyletből kivált Élőlánc, az is eldől, hogy az Európai Unió 25 tagállama közül Magyarországon lesz-e az egyik legszűkebb a parlamenti választék. Ha csak két vagy három párt jut be a T. Házba, akkor a budapesti Országgyűlés lesz majd - a 400 ezer lakosú Málta képviselőháza mellett - a leginkább tömbösödött népképviseleti szerv az unióban.

Május 15. hétfő:

Lejár Polt Péter legfőbb ügyész hatéves megbízatása. Az utód személyére javaslatot tenni jogosult Sólyom László államfő előre jelezte: csak az új Országgyűlés dönthet majd a vádhatóság 2006-2012 közötti vezetőjének személyéről. Polt főügyészt az elmúlt három és fél év során 17 alkalommal szavazta le az Országgyűlés, amelynek a "főállamügyész" politikai felelősséggel tartozik; a jobboldal által megválasztott, az 1994-es parlamenti választáson még fideszes képviselőjelöltként indult fővádló azonban nem volt hajlandó távozni hivatalából.

Május-június:

Megalakul a harmadik köztársaság ötödik parlamentje. Az elődök nagy restanciát hagynak az új Országgyűlésre: a képviselőknek mintegy másfél tucat törvényt kellene majd megalkotniuk az Alkotmánybíróság elvileg kötelező erejű döntései nyomán. A T. Ház legrégibb adóssága a kisebbségek parlamenti képviseletét biztosító törvény, amit a honatyáknak 1992. december 1-jéig kellett volna megszavazniuk.

Június-július:

Az államfő bejelenti az önkormányzati választások - várhatóan október eleji - időpontját. Ugyanezen a napon hatályba lép az Országgyűlés 2005. november 10-ei határozata, amely Magyarország 23. megyei jogú városává nyilvánította a 61 ezer lakosú, Pest megyei Érdet. A köztársasági elnök előre jelezte, hogy az 1956-os forradalom 50. évfordulójának békés megünneplése érdekében "a parlamenti választásokhoz lehető legközelebbi időpontra" fogja kiírni a helyhatósági választásokat, amelyet az alkotmány értelmében októberben kell megtartani.

Augusztus 1. kedd:

Megkezdi 3 éves mandátumát az Alkotmánybíróság következő elnökhelyettese, miután a Holló-korszak (2003-2005) második emberének, Erdei Árpádnak az alelnöki megbízatása lejár. Még ezt megelőzően, 2006 első fél évében két konzervatív bíró is elhagyja a testületet; Tersztyánszkyné Vasadi Éva (február 23.) és Bagi István (június 15.) távozásával két év után megszűnhet a jelenlegi jobboldali többség az alkotmányvédő testületben.

Október:

Önkormányzati választások. A szavazás egyik legfőbb kérdése: képes lesz-e - amennyiben egyáltalán elindul - ötödször is győzni Budapesten az 1990 óta regnáló főpolgármester, az SZDSZ-es Demszky Gábor. A választás napja (az államfő korábbi határozatai alapján) egyszersmind 6 új település születésnapja is lesz: Somoskőújfalu község Salgótarjánból, Monorierdő Monorból, Kerekharaszt Hatvanból, Gibáncs Encs, Pári pedig Tamási városából válik ki, míg Pálosvörösmart település Abasár községtől szakad el.