A diplomás-munkanélküliség jobbára csak a pályakezdéskor alkalmanként föllépő, rövid lefolyású betegség - derül ki Köllő János és Kertesi Gábor nemrégiben megjelent tanulmányából. Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének főmunkatársai alaptalannak minősítették azt a közkeletű vélekedést, amely szerint a felsőoktatás tömegessé válása, illetve a diplomák leértékelődése miatt máris megugrott volna a felsőfokú végzettséggel rendelkezők között az állástalanok száma.

A felsőfokú végzettségűek munkanélküliségi rátája 1 és 3 között van. Ennél pontosabbat nem tudni. A Központi Statisztikai Hivatal idevágó mintáiban olyan alacsony a diplomások száma, hogy az elbizonytalanítja a mérést, s a munkaügyi kirendeltségeknél nyilvántartottak közül szintén csak minden nyolcadik munkakereső diplomás.

Köllő és Kertesi szerint minden, a foglalkoztatással kapcsolatban ma elérhető adat arról tanúskodik, hogy a diplomások munkaerő-piaci helyzete a kilencvenes évek elejétől folyamatosan javult, s még az utolsó - 2001-től 2003 végéig tartó - vizsgált időszakban sem volt olyan nehéz, mint amilyennek tévéműsorok és újságcikkek tucatjai beállították. A szülőképes korú diplomás nők ugyan jóval több akadállyal találják szembe magukat, mint a felsőfokú végzettségűek más csoportjai (lásd táblázatunkat), ám a 24 évesnél idősebb korosztályokban ez a hátrány gyorsan és egyenletesen csökken. Az is igaz, hogy a pályakezdők főként olyan állásokat találnak, melyek betöltéséhez korábban elég volt az érettségi. Ezekből az irodai, műszaki, szervezői munkakörökből tömegével szorítják ki az érettségizetteket, akik viszont például a szolgáltatásokból túrják ki nagy számban a még alacsonyabb végzettségűeket.

HVG

Az utóbbi tíz esztendőben közel 160 ezerrel nőtt a "diplomásmunkahelyek" száma. Csakhogy a fák nem nőhetnek az égig: az emelkedés a szerzők szerint már a közeljövőben három erős korlátba is beleütközhet. Az első: a diploma hozama - különösen a 2006-tól általánossá váló, hároméves alapképzés után kiadandó bachelor diplomáké - olyannyira lecsökkenhet a munkaerőpiacon, hogy már nem lesz érdemes ebbe fektetni. A második: a magyar diplomások az országos átlaghoz képest jobban keresnek, mint Nyugat-Európában. A harmadik: a diplomásmunkahelyekben bővelkedő költségvetési szférában a növekedés valószínűleg véget ért. Summa summárum: jöhet még a diplomásokra dér.

DOBSZAY JÁNOS