A brit királyi család az utóbbi két évben több mint egymillió fontot kapott az Európai Uniótól mezőgazdasági támogatásként. A hír április elején okozott megdöbbenést a szigetországban, miután a kormány illetékesei úgy találták, hogy az információ szabadságáról szóló törvény alapján kötelesek közzétenni a teljes támogatási listát. Nagy-Britanniában a közügyek nyilvánosságát garantáló jogszabály csak idén januárban lépett életbe, így korábban brit újságírók nemegyszer arra kényszerültek, hogy Svédországban kutakodjanak a kormányfőjüket érintő ügyek után; miután brit kormányhivatalokban hiába kilincseltek, Stockholmban sikerült megkapniuk Tony Blair hivatalos leveleinek másolatát, melyeket svéd kollégájának, Göran Perssonnak küldött. A mintegy 20 levél közt - melyek kiadását külpolitikai érdekek védelmére hivatkozva utasították el a brit hivatalok - többek közt a futballal, illetve Persson egy BBC-interjújával kapcsolatban tett megjegyzések szerepeltek.

Svédországban valamennyi közhivatal rendelkezik - kényelmes fotelokkal felszerelt - olvasószobával, ahol a kíváncsiskodók minden ügyről tudomást szerezhetnek, minden dokumentumba betekinthetnek. A korán kelő állampolgárok akár előbb átböngészhetik a köztisztviselők postáját, mint maguk a címzettek. Tovább növeli az átláthatóságot, hogy a svéd közszolgáknak a hivatalos álláspont ismertetésén túl magánemberként is joguk van véleményt nyilvánítani az intézményükben folyó munkáról, sőt akár titkosnak minősített információt is nyilvánosságra hozhatnak, ha az iroda helytelen gyakorlatáról szereznek tudomást. A hivatal vezetőjének pedig tilos az után nyomoznia, hogy ki adta ki az információt. Ha megteszi - miképp ez időnként azért előfordul -, vádlottként bíróság elé kerülhet.

A svéd közadatok nyilvánosságáról szóló, 1766-ban született törvényt a világ legrégibb ilyen jogszabályaként tartják számon, amelynek az utóbbi években több követője is akadt. Japán, amely hosszú időn át vonakodott attól, hogy publikálja a második világháború idején kényszermunkára hurcolt 110 ezer koreai nevét, bírósági döntés alapján kénytelen volt a családtagok számára hozzáférhetővé tenni az adatbázist. A második világháború zsidó áldozatainak emléket állító - a meggyilkoltak fellelhető adatait egyébként az interneten is közzétevő - izraeli Jad Vasem múzeumot viszont 2002-ben arra kötelezte a bíróság, hogy hozza nyilvánosságra, pontosan kik és milyen kritériumok szerint osztják a "népek igaza" (a vészkorszakban zsidókat mentő) címet. Ugyanebben az évben, szintén az információszabadságról szóló törvény alapján érte el a Sydney Morning Herald ausztrál napilap, hogy nyilvánossá váljanak a Karácsony-szigeteknél feltartóztatott, menekülteket szállító hajó elsüllyesztésével kapcsolatos - addig katonai titoknak minősített - dokumentumok. Ezekből kiderült, hogy John Howard ausztrál miniszterelnök valótlant állított, midőn a parlamentet úgy tájékoztatta: a hajóról leszállított menekültek közül senki sem szorult sürgős orvosi segítségre. Kanadában pedig olyannyira ügyelnek a közpénzekre, hogy a vezető beosztású kormánytisztviselők kiadásai az interneten is nyomon követhetők. A pénzügyminisztérium honlapjáról megtudható például, hogy a tárca vezetője, Ralph Goodale tavaly decemberben 123 fontból költségvetés-előkészítő munkaebédre hívta meg nyolc alkalmazottját, Barbara Joan Anderson szociálpolitikáért felelős igazgató az egyik hivatalos útján 20 dollárért közlekedett a newfoundlandi St. Johnsban, Keir Turner tanácsadó vancouveri repülőjegye pedig 1734 dollárba került, amikor januárban kétnapos tárgyalásra utazott.

Magánemberek adatai sem mindig maradnak titokban. Ha egy amerikai kíváncsi arra, hogy szomszédja mennyit költ fűtésre, a legtöbb államban minden további nélkül megtudhatja. Az amerikai fővárost és környékét ellátó Washington Gas szolgáltatónál például - elsősorban a valamely lakásba-házba készülődő leendő lakók informálása érdekében - telefonon megmondják, mekkora volt az adott lakásban az utolsó négy hónap legmagasabb és legalacsonyabb gázszámlája. Észtországban egy 1994-ben elfogadott törvény szerint a pártok adatai a nonprofit szervezetek nyilvántartásába kerülnek; ennek az alapító okiraton kívül a taglistát is tartalmaznia kell, beleértve a tagok nevét, születési dátumát és a párthoz csatlakozás időpontját is. Az információszabadságról szóló 2001-es észt törvény szerint eme adatokhoz - akárcsak az állami és helyi önkormányzatoknál fenntartott állások betöltőinek nevéhez, végzettségéhez, a jogerős bírósági ítéletekhez, a rendelet- és törvénytervezetekhez - elektronikus hozzáférést kell biztosítani. Hogy ez maradéktalanul - és ingyen - megvalósuljon, az észt közkönyvtárakban díjmentes internet-hozzáférést biztosítanak az állampolgároknak.

Európán és Amerikán kívül is bőven akadnak példák arra, hogy a közérdek felülírja a magánügyekkel kapcsolatos titkolózást. Japánban egy három évvel ezelőtti bírósági döntés nyomán az állami kórházakban műhiba esetén minden adatot közzétesznek: nemcsak a kezelés mibenlétét és a hiba konkrét körülményeit, illetve okát, de a műtétet végző orvosok, nővérek nevét is. Chilében 2002-ben a santiagói bíróság arra kötelezte a mezőgazdasági szakszolgálatot, hogy a génmanipulált növények termőterületéről és azok tulajdonosairól készített listát közzétegye.

A mindennemű nyilvánosság terén rekorder Svédországban könyékig lehet vájkálni a személyes adatokban: az adóhivatalokban bárkinek az adóbevallása megtekinthető, az állami végrehajtási hivatalban pedig bárki köztartozása nyomon követhető. Az állami hivatalokban szolgálatot teljesítők személyes adatainak védelme még egykori iskolai teljesítményükre sem terjed ki: a közszereplők adatai közt az érettségi bizonyítványukban szereplő érdemjegyek is böngészhetők, mi több, az érettségi vizsgán készített esszé is nyilvános olvasmány. "Az új hivatalvezetők, főként miniszterek beiktatásakor az újságírók azonnal kikérik az összes tanulmányi adatot" - meséli a budapesti Közép-európai Egyetemen, a CEU-n működő kutatási és kulturális intézmény, a Nyílt Társadalom Archívum főarchivistája. A svéd Anna Svenson odahaza, a lundi régió levéltárában dolgozva maga is gyakran küldött hasonló adatokat az érdeklődőknek: "A svéd újságok persze jókat élcelődtek, amikor a rendőrség gazdasági bűnök felderítéséért felelős osztályának új vezetőjéről kiderült: éppen csak átcsúszott a matekérettségin."

SCHWEITZER ANDRÁS