Fekete éve volt tavaly Göcző Mátyás medgyesegyházi dinnyetermesztőnek. A termést felvásárló Mórakert Zöldség-Gyümölcs Termelői Értékesítő Szövetkezet csak a töredékét fizette ki a tőle átvett árunak, és a 10,5 millió forintos tartozásából idén is csak 1,2 millió forintot törlesztett. Göcző az idei szezont baráti kölcsönből próbálja átvészelni, utána pedig – ahogy a HVG-nek nyilatkozott – más alapokra helyezi a gazdálkodást. Szélnek ereszti 20-30 idénymunkását, és csak annyi földet vet be, amennyit a családja meg tud művelni.

A dinnyetermesztő egyike annak a több száz gazdának és beszállítónak, akinek adósa a Mórakert. A több mint 770 tagot tömörítő szövetkezet rövid lejáratú kötelezettségei tavaly a 3 milliárd forintot is meghaladták, amit további egymilliárd forinttal toldott meg az elsősorban fejlesztésekre fordított hitelek állománya. Az ország egyik legnagyobb, termelők által alakított értékesítő szövetkezete túlnőtte önmagát, 8 milliárd forintos árbevételéből már tavaly sem volt képes áthidalni azt az időt, ami az áru felvásárlása és a vevők – többnyire multinacionális áruházláncok – fizetése között eltelik. A válság beütése óta pedig a kereskedelmi bankok is lehúzták a rolót, gyakorlatilag felhagytak a forgóeszköz-hitelezéssel.

Pedig az elmúlt években még példaként emlegették a Mórakertet, amely 2002-ben az országban elsőként lett elismert termelői értékesítő szervezet (tész). Az Európai Unió célzott támogatásokkal is segíti az agrártermelők efféle szövetkezését, amely a magyar gazdák körében – a szocializmusban szerzett tapasztalatok miatt – enyhén szólva nem volt népszerű. Mórahalmon viszont nem sokkal az után, hogy a – kezdetben függetlenként, majd a Fidesz színeiben – immár negyedik ciklusát töltő Nógrádi Zoltán 1994-ben polgármester lett, az önkormányzat is aktív tagként szállt be a tész szervezésébe. Egy tag, egy szavazat – jogilag ez az egyenlősdi a szövetkezés lényege. Az elmúlt években mégis úgy alakult, hogy az önkormányzat rátelepedett a piacorientált szervezetre, egyre intenzívebben bekapcsolva azt a városfejlesztési elképzelésekbe. Ezzel olyan céghalmaz jött létre, amelyben összemosódtak a részben uniós forrásokból finanszírozott közfeladatok a vállalkozói tevékenységgel. Nógrádi Zoltán erre azt mondja, hogy a szövetkezetre mint a legnagyobb adófizetőre tekintenek, az uniós beruházásokkal pedig a város gazdasági életét akarják fellendíteni. Az önkormányzatot és a vállalkozásokat egyetlen nagy gazdasági egységként kezelő politika látványos eredményeket hozott. Az alig hatezres városkában, amelynek polgármestere országgyűlési képviselőként az uniós forráselosztást felügyelő eseti bizottság tagja, lépten-nyomon táblák hirdetik az EU-támogatással megvalósult fejlesztéseket. Az önkormányzat és érdekeltségei 2004 óta az agrártámogatásokon kívül mintegy 3 milliárd forint uniós forráshoz jutottak hozzá.

Az alaptevékenysége szerint zöldség és gyümölcs értékesítésével foglalkozó szövetkezet 2008-ban már 13 társaságban volt tulajdonos, közöttük több olyan közhasznú szervezetben is, amelyek működése nyíltan önkormányzati feladatokhoz kapcsolódott. A Móra-Partner Foglalkoztatási és Szociális Közhasznú Nonprofit Kft. például egy családi napközit üzemeltet, és szociális szakemberek képzésében vett részt az elmúlt években, a Homokkert Kistérségi Integrációs Kht. pedig a megújuló energiát népszerűsítő központ megvalósítására nyert el támogatást. Mindehhez együttesen több mint 100 millió forint uniós forrást használtak fel.

Ahogy a városnak jól jöttek a szövetkezet asszisztálásával tető alá hozott közcélú fejlesztések, úgy az önkormányzat is hol egy pályáztatás nélkül bérbe adott ingatlannal, hol tulajdonosi pótbefizetéssel segítette ki az – esetenként közös – vállalkozásokat. Mórahalom sorra adta be a pályázatokat az így életben tartott cégcsoporttal – s a megvalósított beruházásokból a képviselő-testület több tagjának is haszna származhat. Tavaly ősszel például az önkormányzat megszavazott egy bérleményt a zöldség- és gyümölcs-nagykereskedelemmel foglalkozó M és Társa Kft.-nek, néhány nappal azt követően, hogy a Mórakert 10 millió forinttal beszállt a vállalkozásba. Az indoklás szerint az M és Társa feladata, hogy a mórahalmi ipari parkban üzemeltesse azt a kereskedelmi központot, amelyhez az önkormányzat, Szentessel és Kistelekkel együtt még 2006-ban 170 millió forintot nyert el uniós pályázaton. Az M és Társa Kft.-ben ugyanakkor tulajdonostárs lett a Móraprizma Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Szövetkezet (amely érdekelt a Mórakert több más cégében is). Márpedig az 1999-ben alapított, konyhakész hűtött termékekre specializálódott Móraprizma alapító tagjai között volt a jelenlegi mórahalmi képviselő-testület három tagja, Csiszár István, Oltványi Gyula, Vass Antal, valamint 5 évvel ezelőttig a polgármester édesapja és testvére, Nógrádi Ferenc és Nógrádi Tibor, illetve Varga Ferenc, aki korábban ugyancsak a Fidesz önkormányzati képviselője volt – és jelenleg is a szövetkezet ügyvezető elnöke.

A tagi-politikai összefonódásból adódóan Mórahalom önkormányzata igyekszik is kisegíteni a bajból a Mórakert szövetkezetet. A képviselő-testület az ősszel 50 millió forint tagi kölcsönt szavazott meg a Mórakertnek, további 200 millió forintért pedig üzletrészt vásárolt a szövetkezettől a PH-Centrum Kft.-ben. A PH-Centrum 150 millió forint uniós támogatással hűtőházat épített a szövetkezet által felvásárolt áru feldolgozására. Mivel azonban sem a tagi kölcsön, sem az üzletrész-értékesítési bevétel nem volt elég ahhoz, hogy a Mórakert pénzügyi helyzetén segítsen, Nógrádi erőteljes lobbizásba kezdett, hogy a vonakodva hitelező kereskedelmi bankok mellett az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) is kölcsönözhessen a termelői értékesítő szervezeteknek.

Ekkor már több ezer ember megélhetése és milliárdos nagyságrendű uniós támogatás sorsa volt a tét. Mert ha a szövetkezet csődbe megy, magával rántja a termelőket, a beszállítókat, és veszélybe kerülnek azok a létesítmények, amelyeknek a fenntartására a szövetkezet, valamint társaságai kötelezettséget vállaltak az uniós források felhasználásával. Ezért a kormány július 6-án úgy határozott, hogy az állami Regionális Fejlesztési Holding Zrt. többségi tulajdonosként beszáll, és 600 millió forint tagi kölcsönt nyújt a Dél-alföldi Termelői Értékesítő Szervezetek Zrt.-nek (Datész), amelyben Mórakert, valamint a régió két másik gyengélkedő szövetkezete, a Kiskunsági és a Kistér tész is kisebbségi tulajdonostárs. Az MFB pedig állami kezességvállalás mellett további 600 millió forint hitelt folyósít a szövetkezetek közös cégének. A kormányzati mentőöv feltétele, hogy a Datész olyan üzleti tervet dolgozzon ki, amely garantálja, hogy a szövetkezetek 5 év alatt mintegy 11 százalékos hozammal visszafizetik a tőkét, valamint 15 éves futamidővel a forgóeszközhitelt – ami az eddigi tapasztalatok fényében nem lesz könnyű mutatvány.

SZABÓ YVETTE