2009. július. 01. 00:00 Utolsó frissítés: 2009. július. 01. 18:34 Magyar gazdaság

A poros faktor

A földi létet lehetővé tevő, az ibolyántúli (UV-) sugárzás hétnyolcadát feltartóztató magas légköri ózonréteg az...

A földi létet lehetővé tevő, az ibolyántúli (UV-) sugárzás hétnyolcadát feltartóztató magas légköri ózonréteg az 1990-es évek közepe óta már nem ritkul Magyarország fölött, sőt némileg vastagszik. Már így is épp elég baj, hogy az azóta betiltott halogénezett szénhidrogénekből (a dezodorok egykori hajtógázából) felszabaduló klór romboló hatására 1969 óta tízévente 3 százalékkal csökkent a sztratoszféra ózontartalma. Önmagában ez az UV-sugárzás mennyiségének globálisan mintegy 4 százalékos növekedését okozza. Az élő szervezeteket – főképpen a bőrt és a retinát – károsító sugárzás ereje azonban nemcsak az ózonréteg állapotától függ, hanem a napfény beesési szögétől, a felhősödéstől, a lebegő por és aeroszol koncentrációjától is. A gomolyfelhők alacsonyabb napállásnál akár fel is erősíthetik a sugárzást; ilyenkor nem feltétlenül igaz, hogy kora délelőtt és késő délután tovább lehet napozni bőrártalom nélkül. Az ibolyántúli sugárzást 1995-ben – világszerte az elsők között – kezdte mérni az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), amely idén júniusban indította be ötödik ilyen állomását Siófokon.

Meghökkentő, hogy az UV-sugárzás erőssége Magyarországon az ózonréteg gyógyulása ellenére 1995 óta mintegy 7 százalékkal emelkedett. Ez egybeesik a nemzetközi tendenciával. „Az erőművek por- és koromkibocsátásának, az ipar szennyezésének csökkenése következtében egyre átlátszóbb a légkör, kevesebb benne az UV-sugarakat visszaverő részecske” – osztotta meg kutatásai eredményeit a HVG-vel Tóth Zoltán, az OMSZ légkörfizikusa. Vagyis – sokak vélekedésével ellentétben – kevésbé ártalmas a szennyezett városokban napozni, mint a tiszta levegőjű tengerparton. Így a főváros kultikus napozóhelyén, a Margitsziget déli csúcsán feszítő bikinis hölgyek bőrének egészségéért jobban kellene aggódni, ha csökkenne a főváros centrumának légszennyezése, ami egyhamar nem következik be. Ahhoz ugyanis, hogy a légszennyezés évente legfeljebb 30 napon át haladja meg az egészségügyi határértéket, végre kellene hajtani a főváros még el sem fogadott intézkedési tervét. Így aztán bőven kijut a budapestieknek az UV-sugarakat szűrő, de a légzőszerveket károsító porból.