HVG

Megötszörözte banánexportját tavaly Magyarország – egyebek mellett ez a meghökkentő tény is kiolvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) minap közzétett külkereskedelmi adataiból. A 24,5 millió eurós banánexport-árbevétel persze csak kis tétel a 2007-es 4,8 milliárd euró után tavaly 5,7 milliárd eurósra hízott agrár- és élelmiszer-ipari kiviteli eredményből, és leginkább a statisztika csalóka mivoltára utal, hiszen a banán nyilvánvalóan jött is, ment is az országból, azaz csak reexporttal hozhatott pénzt a konyhára. Az agrártárca mindenesetre az ilyen banánhéjakkal együtt is teljes sikerként éli meg külkereskedelmi teljesítményét: Gráf József miniszter az elmúlt hetekben – még csak az első 11 havi adatok ismeretében – többször is hangot adott elégedettségének.

Agrárkormányzati berkekben a számok valóban szívderítőek lehetnek. A KSH által megadott, a teljes agrárkereskedelemnek csupán a 87-88 százalékát lefedő, élelmiszerek, italok, dohányáru elnevezésű termékcsoportban szereplő adatok mélyebb elemzése szerint – amit Szabó Márton, a Kopint-Tárki vezető kutatója osztott meg a HVG-vel – a megelőző évi 1,6 milliárd eurós pozitív agrár-külkereskedelmi mérleg tavaly 1,9 milliárd euróra hízott. Csakhogy az imponáló növekedés mögött komoly bajokra utaló jelek vannak. Ilyen például, hogy Szabó számításai szerint a teljes agrár- és élelmiszer-ipari kivitelen belül csupán 48,4 százalék volt a feldolgozott áruk aránya, az importban viszont ugyanez 64 százalékot tett ki. Ráadásul a tendencia is aggasztó: például a hagyományos magyar exportterméknek számító hús- és húskészítmények behozatala 37 százalékkal nőtt tavaly, míg ugyane termékek kivitele csupán 8,7 százalékkal haladta meg az előző évit. A sertéshús importja 46 millió euróval emelkedett, míg kivitele csupán 20 millió euróval. Bár élő állatokból az exportnövekedés üteme és értéke is meghaladta a szintén bővülő importét, áttételesen az is a magyar állattenyésztés hanyatlására utal, hogy a 262 millió eurós takarmányexport nagy része kutya- és macskaeledel volt. Mivel Magyarországon csak egyetlen cukorgyár maradt meg, nem csoda, hogy a cukorbehozatal 90 millió euróval nőtt. A hipermarketek tejespultjait szemlélve ugyanakkor meglepő, hogy az import csupán 1 százalékkal növekedett a KSH által a tojással együtt vizsgált termékkategóriában, de hiába a 25 százalékos exportnövekmény, a szaldó így is negatív volt.

Az export mennyiségének erőteljes hullámzására is utal gyorsjelentésében a KSH: a kivitel szeptember és november között 13-15 százalékkal, decemberben pedig 27 százalékkal bővült, méghozzá elsősorban a gabona és a gabonakészítmények, valamint a zöldségfélék és gyümölcsök exportjának meglódulása miatt. Utóbbinál egyszerű a magyarázat: a 2007-es fagyok miatt nagyon alacsony volt a bázis. Az aratás után befagyott gabonapiac felfutásában pedig a jó termésen kívül már vélhetően a forint negyedik negyedévi, az exportot ösztönző gyengülése is nagy szerepet játszott. Akkor lódult meg a kukorica exportja is, decemberben már közel félmillió tonna ment ki. A gabona- és gabonakészítmények kivitelének értéke tavaly meghaladta az 1,4 milliárd eurót, ami 5 százalékos növekedést jelent 2007-hez viszonyítva.

A kivitel erőltetésében a forint gyengülése mellett a gazdák pénzhiánya is közrejátszott – véli Szabó Márton. Ezt jelzi, hogy hiába volt vonzó a tonnánként 101,31 eurós – havonta 0,46 euróval növekvő – uniós intervenciós ár, a kifizetés lassúsága miatt a megadott keretet a kukoricatermelők nem töltötték ki. Utólag kiderült, hogy azok spekuláltak jól, akik nem ajánlották fel terményüket, az intervencióban felvásárolt gabona ellenértékét ugyanis a megelőző hónap utolsó napjának euróárfolyama alapján kalkulálják ki. Aki tehát a 260 forint körüli euróárfolyammal számolva kapja meg a pénzét, foghatja a fejét, mert egy év eleji üzlettel ennél sokkal többet kereshetett volna – és már a pénz is a zsebében lenne.

Az árfolyam most még az utolsó negyedévinél is kedvezőbb az exporthoz, ám a szakértők nem számítanak arra, hogy az új termésig sikerül kiüríteni a raktárakat. Ehhez ugyanis 8 millió tonna gabonát kellene kiszállítani, ami biztosan nem fog sikerülni – mondta a HVG-nek Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára. Az új termés betakarításáig tehát biztosan lesz gabona a kivitelhez, az agrár-külkereskedelmi szaldót azonban vélhetően a folyamatos kiszállítás sem tudja majd olyan attraktívvá tenni, mint tavaly. Akkor ugyanis az év első harmadában még tartották magukat a rendkívül magas világpiaci gabonaárak, azóta viszont zuhantak. Mivel pedig a gabona, az olajos magvak, a fehérje- és a rostnövények termelőitől a kormány 33 milliárd forint támogatást elvont (HVG, 2009. március 7.), a gazdák visszafogják növényvédőszer- és műtrágya-ráfordításaikat, vagyis a termés vélhetően gyengébb minőségű és kevesebb lesz.

A forintban elérhető árbevétel növekedése felpörgethetné az élelmiszerexportot – csakhogy erről egyelőre nincs szó. A gyenge forint csupán némileg ellensúlyozta a külpiacokon tapasztalható keresletcsökkenést – számolt be első kéthavi tapasztalataikról Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke. Ezt támasztják alá a legnagyobb magyarországi húsfeldolgozó, a Pick Szeged Zrt. idei adatai is. „Tavaly mennyiségben és árbevételben is tíz százalékkal növeltük exportunkat, az idei első két hónapban azonban csökkent a kiszállított mennyiség, az árbevétel pedig szinten maradt” – mondta a HVG-nek Kovács László, a 2008-ban 17 milliárd forintos exportárbevételt elért Pick vezérigazgatója. A forintgyengülés ugyanakkor visszasegítette a Picket az amerikai piacra, Japánban pedig – ahol eddig Magyarországot elsősorban húsbeszállítóként könyvelték el – megjelentek húskészítményeikkel is.

A nagy élelmiszer-ipari kaszálást nemcsak a külső kereslet csökkenése akadályozza, hanem az is, hogy a vevők euróban próbálják lejjebb szorítani az árakat. Mivel pedig a lakosságiakhoz hasonlóan a céghitelek jelentős része is devizaalapú, a termelés finanszírozása szintén megnehezült. A gyenge forint nemcsak megnövekedett törlesztőrészleteket jelent, hanem magasabb hitelállományt is, ami azzal jár, hogy újabb hitelhez már csak drágábban lehet hozzájutni. Eközben hiába szólnak a hírek a határ menti hipermarketeket elözönlő szlovák bevásárlóturistákról, az élelmiszer-ipari cégek belföldi megrendelései sem növekedtek. Az erős eurónak az importot is vissza kellene szorítania, ám egyelőre ez sem látszik. A Tesco hosszú távú szerződések alapján dolgozik – magyarázta ennek okát Hackl Mónika, a Tesco-Globál Áruházak Zrt. szóvivője. Ezeket azonban éppen mostanában vizsgálják fölül, így – amennyiben a forint gyenge marad – elképzelhető, hogy a húsvét előtti bevásárlások már a hazai termékek térnyerését hozzák magukkal.

KELEMEN ZOLTÁN