2008. november. 26. 00:00 Utolsó frissítés: 2010. március. 30. 10:33 Magyar gazdaság

Jó formában

Tíz éve egyfolytában nyerő szériában van az Idom 2000 Zrt., amely valamennyi helyi és országos választás, illetve az okmányirodák informatikai tenderét elnyeri.

Egy héten belül kétszer nyert el megbízást összesen csaknem félmilliárd forintért az Idom 2000 Konzulens Szolgáltató Zrt. a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától (KEKKH). Előbb azt a 265 millió forintos megrendelést kaparintotta meg, amely a bejegyzett élettársi kapcsolatra lépő párok adatait kezelő megoldásra írtak ki, majd rögvest utána az új bűnügyi nyilvántartó rendszer informatikai kialakítására szóló 801,5 ezer eurós (mintegy 200 millió forintos) tendert vitte el. Az előbbi közbeszerzési eljárás egyedüli meghívottja az Idom volt, azzal az indoklással, hogy más nem is teljesíthetné a feladatot, mivel a cég szerzői joga védi a fejlesztéshez szükséges informatikai alapokat. Ugyanilyen megfontolásból az elmúlt években több mint 10 milliárd forint értékű garantált állami megrendeléshez jutott a cég.

HVG

Az egyszemélyes versenyt a hivatal azzal indokolta, hogy idén február végén már kötött egy szerződést az Idommal olyan alkalmazásrendszerekre, amelyek továbbfejlesztésével oldható csak meg a bejegyzett élettársi kapcsolatok informatikai kezelése. Jövő januártól a 18. életévüket betöltött személyeknek lehetőségük lesz arra, hogy az anyakönyvvezető előtt tett kijelentésük alapján élettársi kapcsolatot létesítsenek, s ez az aktus a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba is bekerül. A változás a KEKKH által kezelt nyilvántartások közül az anyakönyvi rendszert, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, az integrált okmányrendszert, az okmánylogisztikát és az adatszolgáltatásokat érinti, ezek fejlesztésére van szükség - derült ki a KEKKH sajtóosztálya HVG-nek küldött indoklásából. Ezeket pedig az Idom szerzői joga védi, így a rendszereket is csak ő fejlesztheti tovább.

Az indokként citált februári kontraktus összesen nettó 4,56 milliárd forintos megrendelést jelent az Idomnak; a következő négy évre szóló feladat havi 95 millió ellenében okmányirodai alkalmazások fejlesztői támogatása, üzemeltetése, rendszerfelügyelete címszó alatt fut, amire ugyancsak egyedüli jelölt volt ez a cég. Akkor a kizárólagosságot egy három évvel korábbi, 3,4 milliárdos (migrációs feladatokra 1,8 milliárdot feltüntető) szerződés indokolta, amelyet még a KEKKH-jogelőd BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala (KÖNYVH) kötött az Idommal. A Közbeszerzési Döntőbizottság két évvel ezelőtt hivatalból már feltette a kérdést, vajon szabályos-e az egyszereplős közbeszerzés. Történetesen a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egységnek címezte, amely a schengeni csatlakozásból adódó kötelezettség miatt szükségessé vált, a KÖNYVH számára beszerzendő informatikai rendszerek esetében hívta meg egyedüliként az Idomot. A döntőbizottság végül rendben lévőnek találta a KÖNYVH által mellékelt 2005-ös szerződést, amely 23, az Idom szerzői jogával védett rendszert sorolt fel, köztük a vezetőiengedély-rendszert, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, illetve a gépjárműadatok lekérdező rendszerét. A közbeszerzési törvény megengedi ugyanis a hirdetmény nélküli eljárás alkalmazását, ha kizárólagos jogok védelme miatt a szerződést csak egy meghatározott szervezet képes teljesíteni.

Az Idom pedig már 2001 óta udvari szállító, akkor kötötte vele az első szerződést a KÖNYVH, s azóta senki más nem teljesítheti az egymásra épülő feladatokat. Bár az okmányirodai nyilvántartó rendszerek kifejlesztését 2000-ben még a Siemens Rt. kezdte, az alkalmazásrendszerekkel kapcsolatos feladatokat az alvállalkozóként bevont Idom és Multipolaris Kft. látta el. A szerzői jogi kérdéseket a Siemens külön megállapodásban rendezte alvállalkozóival. Erről a Közbeszerzési Döntőbizottság tárgyalásán írásos dokumentum ugyan nem került elő, csak a hivatal képviselője nyilatkozott, hogy "rendelkezik erről hivatalos tudomással", így a későbbiekben a rendszerek üzemeltetésére és továbbfejlesztésére már közvetlenül az alvállalkozókkal szerződött. Bár a szoftverek forráskódja, futtatható változata a hivatal birtokában van, az átdolgozás, továbbfejlesztés jogát az Idom mindig fenntartotta magának. A forgatókönyv szerint az általános okmányirodai fejlesztésekre a hivatal háromévente szerződést köt, azután pedig az egyes elemekre külön is megállapodik beszállítójával.

A HVG kérdését, hogy a KEKKH-nak milyen rendszerek fejlesztésére, kezelésére, üzemeltetésére van szerződése az Idommal, a hivatal egyszerűen válasz nélkül hagyta. Enélkül is tudható azonban, hogy 1998 óta az országgyűlési, önkormányzati választások és a referendumok is az Idom informatikai segedelmével történnek - a legutóbbi idén márciusban volt, ami akkor 383 millió forintos megbízást jelentett a cégnek. Ezenkívül a cég számos állami megrendelés teljesítőjeként felbukkan, így a Miniszterelnöki Hivatal elektronikus ügyintézést szolgáló ügyfélkapuprojektjében alvállalkozóként, vagy a Határőrség idegenrendészeti ügymenet-támogató rendszerének szoftverfejlesztésében.

A közpénzek takarékos elköltésére szolgáló közbeszerzéseken az egyik legsikeresebb informatikai cégnek tekinthető az Idom, 2006-ban például csak az IBM tudta überelni 2,4 milliárd forintos eredményét. Az előző évek mérlegbeszámolóiból pedig kiolvasható, hogy az állami beszállítás egyenletes megrendelést jelent. A Gödry Ádám és Kertész Péter 35-35, illetve Kovács Zoltán 30 százalékos tulajdonában álló, 640 millió forint alaptőkéjű vállalkozás árbevétele az utóbbi négy évben stabilan 3,5 milliárd forint volt - leszámítva a 2005-ös szerényebb, 2,5 milliárdos esztendőt. Osztalék azonban akkor is rendesen jutott a tulajoknak, a közgyűlési határozat 124 millió forintról szólt, a 2007-es átlagévben pedig az adózás utáni 474 millió forintos nyereségből 194 milliós osztalékot hagytak jóvá maguknak a részvényesek. Köztük a céget alapító Kovács Zoltán, aki valaha fejlesztési osztályvezető volt a BM KÖNYVH-nál, amely korábban az adatnyilvántartással kapcsolatos tendereket írta ki. Az Idom januárban kinevezett vezérigazgatóját sem messziről igazolta: Deményné Kertész Krisztina tavaly novemberig a KEKKH informatikai elnökhelyetteseként dolgozott. A választási informatikai rendszer legjobb ismerőjeként az Országos Választási Iroda vezetőjének szaktanácsadójaként tesztelte a márciusi referendum berendezéseit.

A közigazgatás szoftverbeszerzéseire már a Gazdasági Versenyhivatal is felfigyelt, bár csupán annyit állapított meg általánosságban, hogy valami nincs rendben ezen a fronton. A vásárlással az állam nem kerül birtokon belülre, amolyan foglyul ejtett fogyasztóvá válik. A közigazgatásban gyakori, hogy ha egy adott cég egyszer elnyer egy tendert, azzal örökös megbízáshoz jut, mert a további fejlesztéseket a szerzői jogra hivatkozva újra és újra ő nyeri el. Kétségtelen, hogy az adott rendszer továbbfejlesztését nagy valószínűséggel az eredeti fejlesztő végezheti el a legszakszerűbben. Ha pedig a vevő a továbbfejlesztés lehetőségét is megvásárolja, akkor a beszerzési ár feltehetően nagyobb lesz. A későbbiekben viszont így több vállalkozás is ringbe szállhatna, ami mérsékelhetné az árat.

"Nincs monopolhelyzetben az Idom az okmányirodák informatikai ellátása terén" - hárította el a felvetésnek még a lehetőségét is Deményné Kertész Krisztina, hiszen a személyi igazolványok, úti okmányok esetében más a beszállító. A meglévő rendszer fejlesztését a legszakszerűbben és legolcsóbban annak eredeti fejlesztője tudja elvégezni, nagyságrenddel drágább lenne, ha a fejlesztés lehetőségét is megvenné a megrendelő - érvelt. Ha nagy léptékű változtatásról van szó, akkor a szerzői jog védelme már nem áll meg - tette hozzá. Így juthatott az Idom a bűnügyi nyilvántartás feladatához, ott ugyanis az összes országos nyilvántartás felhasználásával kell korszerűbb, új rendszert kidolgozni. Ezért aztán a KEKKH ezúttal nyílt pályázatot hirdetett, amelyen az nyert, aki összességében a legjobb ajánlatot tette. Az Idom.

VITÉZ F. IBOLYA

Élet+Stílus hvg.hu 2024. december. 24. 15:00

Miért kell belekötni abba, ha karácsonykor valaki adni akar?

Negyven évvel ezelőtt Bob Geldofnak volt egy ötlete, amely nemcsak életeket mentett, hanem nyomot hagyott a világban és a zenében is. Az ötlet egyszerűségében volt a nagyszerűsége: hozd össze a lehető legtöbb híres zenészt, és énekeltesd őket annak érdekében, hogy megnyíljon az emberek pénztárcája egy jó ügy érdekében. A Band Aid, és a közreműködésükkel megszületett Do They Know It’s Christmas?, vagyis Tudják, hogy karácsony van? című sláger idén 40 éves, de az évforduló komoly vitákat hozott a felszínre.