Az 1953-ban Karacsiban született, anyai ágon iráni kurd származású Bhutto az amerikai Harvardon és az angliai Oxfordon tanult. Pályáját meghatározta, hogy kormányfő apját a hadsereg 1979-ben felakasztatta. Az apja által alapított Pakisztáni Néppárt (PPP) élén 1988-ban megnyerte a választást, és 35 évesen a muszlim világ első női miniszterelnöke lett. Szívósságára jellemző, hogy állapotosan is napi 15 órát kampányolt, és idő előtti szülése után rögvest visszatért a választási harcba. A csinos Bhuttót az amerikai People Magazine 1988-ban a világ ötven legszebb embere közé sorolta. Korrupció vádjával azonban 1990-ben menesztették, de 1993-ban - londoni száműzetéséből visszatérve - újra választást nyert, majd három évvel később megint csak korrupció miatt lemondatták. Bhutto ekkor ismét a száműzetést választotta.

Hazájában összesen hat évet töltött börtönben - öt évet apja kivégzése után, magánzárkában -, illetve házi őrizetben, férje, Aszif Ali Zardari jogász végzettségű üzletember pedig nyolc esztendőt. Az állítólagos kenőpénz-elfogadások miatt csak Mr. 10 százaléknak nevezett Zardari 2004-ben szabadult, majd csatlakozott Dubaiban élő feleségéhez és három gyermekükhöz. A pár ellen - 1,5 milliárd dollár elsíbolásának vádjával - összesen kilencven eljárás indult, ezekből nyolc máig nem zárult le. Az 1990-es években nagy botrányt kavart egyebek között a francia Mirage típusú vadászgépek vásárlása, lengyel traktorok beszerzése vagy az aranyimport jogának odaítélése egyetlen személynek. Egy svájci bíróság 2003-ban pénzmosás vádjával ítélte el a házaspárt, az Interpol pedig 2006-ban elfogatási parancsot adott ki Bhutto ellen, aki férjével együtt váltig állítja: a vádakat pusztán politikai boszorkányüldözés motiválja.