Egyhetes sokk után kedd estére magához térni látszott a forint: az euróval szembeni árfolyama a 263-as szinthez erősödött a hétfő délelőtti 267,50-es, 16 hónapja nem látott mélypontról. A hazai valuta megrendülését alapvetően az okozta, hogy a jelzálogpiaci válságban újabban napvilágra került multinacionális banki veszteségek láttán a befektetők igyekeznek menekülni kockázatos piaci eszközeiktől. A tőkekivonást a román lej és a dél-afrikai rand mellett leginkább a forint szenvedte meg, elsősorban a gyenge makrogazdasági adatok miatt. A növekedési kilátások a kelet-közép-európai régió más országainál gyengébbek, a gazdaság eredményessége az exporton múlik, márpedig a magyar termékek fő felvevőpiacának számító eurózóna is a lassulás jeleit mutatja. Olaj volt a tűzre a Gyurcsány Ferenc kormányfő és Veres János pénzügyminiszter távozásáról elterjedt londoni híresztelés, valamint az a feltételezés, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa (mt) soron kívüli kamatemeléssel próbálja erősíteni a forintot. Hétfői ülésén az mt nem foglalkozott a kamattal, több elemző azonban a romló inflációs kilátások és a jegybanki hitelességgel kapcsolatos aggodalmak miatt nem zárja ki, hogy az mt február 25-ei ülésén az alapkamatot 0,5 százalékponttal, 8 százalékra emelik. Karvalits Ferenc MNB-alelnök hétfőn kijelentette: a jegybank kész a kamatemelésre, ha az szükségessé válik.