Svájci közvetítéssel elfogadott dokumentumban rögzítette a múlt héten az örmény és a török külügyminiszter, hogy a két, egymással még diplomáciai kapcsolatban sem álló ország a viszony normalizálására törekszik. Az okmány csak érinti az 1915-ös népirtás ügyét (Törökország nem ismeri el, hogy az Oszmán Birodalom területén lemészároltak másfél millió örményt), és egyáltalán nem foglalkozik az Örményország és Azerbajdzsán közötti karabahi konfliktussal, amelyben Ankara Baku oldalára állt, 1993-ban még Örményországgal közös határát is lezárva. A karabahi viszály megoldásában Moszkva is igyekszik közbenjárni. Egyes elemzések felhívják a figyelmet, hogy az örmény–török közeledés csökkentheti az orosz közvetítői szerep jelentőségét. Eltávolodhat Moszkvától a ma még szoros szövetségesének számító Jereván is, amely például annak ellenére sem mondta le részvételét a jövő héten kezdődő grúziai NATO-hadgyakorlaton, hogy annak előkészületeit rendkívül kemény orosz diplomáciai tiltakozás kíséri.