2008. augusztus. 19. 00:00 Utolsó frissítés: 2008. augusztus. 19. 17:42 Hét nap

Musaraf lemondott

Engedett a nyomásnak, és lemondott hétfőn Pervez Musaraf pakisztáni elnök, elkerülve ezzel az alkotmányosvád-emelést...

Engedett a nyomásnak, és lemondott hétfőn Pervez Musaraf pakisztáni elnök, elkerülve ezzel az alkotmányosvád-emelést, amelyet két ellenlábasa, Aszif Ali Zardari, a fő kormánypárt, a Pakisztáni Néppárt vezetője, valamint Navaz Sarif, a második parlamenti erő, a Pakisztáni Muszlim Liga-N elnöke kezdeményezett ellene az alkotmány megsértése és a hatalommal való visszaélés miatt. Az 1999-ben vértelen puccsal az elnöki székbe került, kezdetben nagy támogatottságot élvező Musaraf mozgástere az utóbbi években egyre szűkebb lett, népszerűsége is rohamosan csökkent, különösen azért, mert az USA szövetségeseként támogatta a terrorizmus elleni harcot. Rontott megítélésén tavaly októberi, alkotmányellenesnek tartott újbóli elnökké választása, a gazdasági helyzet romlása, valamint a fő ellenlábasa, Benazir Bhutto elleni tavaly év végi halálos merénylet, amely után Musaraf pártja elvesztette az idén februári parlamenti választást. A hadsereg főparancsnoki posztjáról lemondott, immár civilben mutatkozó Musaraf elutasítja a vádakat, ellenfelei szerinte a teljes hatalom megszerzése érdekében aláássák a muszlim világ egyetlen atomhatalmának belpolitikai stabilitását.

hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.