Államfőjelöltként megszerezte a voksok többségét a hétfői parlamenti szavazáson Abdullah Gül török külügyminiszter, de mivel nem kapta meg a szavazatok kétharmadát, feltehetően csak az augusztus 28-án esedékes harmadik fordulóban választják elnökké, mert akkor már nincs szükség minősített többségre. Az első forduló így is érvényes volt, mert az ellenzéknek csak egy része bojkottálta a szavazást, s a jelen lévő képviselők száma elérte az 550 fős parlament kétharmadát. Az áprilisi szavazást a világi elit egyik bástyájának tartott alkotmánybíróság éppen azzal minősítette érvénytelennek, hogy hiányzott a - képviselők kétharmadához kötött - határozatképesség. Ez vezetett a júliusi idő előtti választáshoz, amelyen az uralmon lévő vallásos-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja magabiztosan győzött. A szekuláris erők ellenzik Gül elnökké választását, mondván, korábban iszlamista volt. Yasar Büyükanit vezérkari főnök csak annyit mondott: az államfőnek nem csak szavakban, tettekben is világinak kell lennie.